Mi folyik a hazai bankokban? A számok nem hazudnak, roham indulhat év végén

Az idei év sok szempontból a rekordok és váratlan fordulatok éve volt, személyi kölcsönök felvétele terén a negatív rekordoké. A tavalyi év azonos időszakához képest 2020. január-szeptember időszakában 39 százalékos visszaesés történt az új személyi hitelek szerződéses összegeiben az MNB adatai szerint. A koronavírus-járvány begyűrűzése azonnali visszaesést hozott a lakossági hitelezésben, legfőképpen a személyi kölcsönök terén. Ennek egyik oka, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése - március 11-e - után bevezetett kijárási korlátozások, illetve a vírusfertőzéstől való félelem miatt a lakosság eleve elkerülte a bankfiókokat.

A kezdeti visszaesés másik oka, hogy a kormány 2020. március 19-től maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM-jét). A THM-palfont a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékében határozták meg, amely akkor 5,9 százalék volt - ez a legtöbb bank (kivéve például a Takarékbank) számára a fogyasztási hitelek (személyi kölcsön, áruhitel, hitelkártya és folyószámlahitel) értékesítésének a felfüggesztését jelentette, hiszen új termékeket kellett kidolgozni a bevezetett szabályoknak megfelelően.

Április elejére jelent meg a legtöbb új hiteltermék, amelyek esetében a személyi kölcsön kamatok a THM-plafon hatására nagyjából a korábbi értékek felére este vissza. A THM-plafon, amely a júniusi alapkamat csökkentés hatására még 0,15 százalékponttal 5,75 százalékra csökkent, év végéig, 2020. december 31-ig alacsonyan tartja a hitelkamatokat.

A személyi kölcsön kamatokban a járvány nélkül is csökkenés volt várható, hiszen a 2019. júliusában bevezetett szabadfelhasználású babaváró hitel konkurenciát jelentett a piaci személyi kölcsönöknek. A járvány negatív hatása viszont még súlyosabb is volt a személyi hitelekre, mint a babaváró konstrukcióra. Mivel a babaváró hitelek - és a lakáskölcsönök - átfutási ideje hosszabb, mint a személyi hiteleké, így azokra a hiteltermékek esetén a statisztikákban nem látszott azonnali visszaesés. A személyi kölcsönök terén viszont határozottan:

Az ábrán látható, hogy az elmúlt években folyamatos növekedés mutatkozott a személyi hitelek felvételében. A januártól decemberig évről-évre magasabb ívet rajzolnak ki a havonta mért új szerződések összegei. Az emelkedés a január-februári értékek alapján idén is tovább folytatódott volna, ha nincs a koronavírus világjárvány. A pandémia viszont három évvel visszavetette a hitelezést: az első három negyedév a 2017-es év statisztikáit közelíti.

- mondta el a Pénzcentrumnak Palkó István, a Portfolio vezető elemzője, és hozzátette: "Mivel a szabályok szerint nem mehet 5,75% fölé idén a személyi kölcsönök THM-e, a bankok többsége óvatos lett az alacsonyabb jövedelmű, potenciálisan törlesztési nehézségekkel küzdő ügyfelekkel szemben, akiknek egy része más hitelek esetében a törlesztési moratóriumot is igénybe veszi."

A bankok szigorítottak a hitelfelvétel feltételein az új termékkör kidolgozásával egyidejűleg, ami szintén a személyi hitelezés visszaesését okozta. A hitelállomány viszont látszólag ugyanolyan ütemben nőtt tovább, ahogy a korábbi években - ez pedig a hitelmoratórium hatása:

Az MNB júniusi 5-én azt közölte: a lakossági ügyfelek 65,5 százaléka döntött a március 19-től bevezetett hiteltörlesztési moratórium igénybe vétele mellett, vagyis a mintegy 3,8 millió lakossági hitelszerződésből csaknem 2,5 millió ügyfél választotta a fizetés átmeneti felfüggesztését. Árulkodó, hogy a moratóriumra jogosult 6796 milliárd forintnyi háztartási hitelállományból 3855 milliárd forintnyit érintett a júniusi közlés szerint a moratórium, amely 56,7 százalékot tesz ki.

Az, hogy a moratóriumot választók szerződésszámához képest a hitelvolumenre vetítve kisebb arányt érint az igénybevétel, arra enged következtetni, hogy az ügyfelek inkább az átlaghoz képest alacsonyabb összegű hitelek esetében vették igénybe nagyobb arányban a törlesztési moratóriumot - hívta fel a figyelmet az MNB. A lakosság esetében ez minden bizonnyal azokat is jelentheti, akiknek anyagi körülményei nem engedik, engedték meg nagyobb hitelek felvételét - következtetett a jegybank, tehát a sérülékenyebb, az állami beavatkozásra leginkább rászoruló társadalmi csoportokat segítette az intézkedés.

Így lehetséges, hogy annak ellenére, hogy az új személyi hitel szerződések összegeiben jelentős visszaesés történt, a hitelállomány emelkedésének ívében nem történt változás: a moratóriumot főként a kisebb összegű, személyi hiteles ügyfélkör vette igénybe, így az ő tőketartozásuk nem csökkent az adott időszakban, hiszen nem fizették tovább a törlesztőrészleteket.

Mit hozhat 2020 utolsó negyedéve?

Ahogy az első grafikonon látható, a személyi hitelek esetében a korábbi években is a december és a január hónapokban csökkenő tendenciát mutatnak az új személyi hitel szerződések összegei. Kérdés, hogy 2020 utolsó negyedévében is folytatódik ez a tendencia, vagy épp ellenkezőleg: az utolsó negyedévben megnő a kifolyósított hitelek száma.

- mondta el Palkó István. Az év végén tehát több okból is megnövekedhet a kereslet, de főként a lakosság járvány következtében megromlott anyagi helyzete miatt idén többen kényszerülhetnek arra, hogy az ünnepek közeledtével megnövekedett kiadásaikat hitelből finanszírozzák. Viszont számottevő fellendülés év végén sem várható.

- árulta el várakozásait a Pénzcentrum kérdésére a Takarékbank. Ez az év összességében tehát feltehetően jelentős visszaesést fog eredményezni a személyi hitelezésben. A következő év első felére várhatóan szintén rányomhatja a bélyegét a járvány, azonban azt nehéz lenne megjósolni, hogy a korlátozó intézkedések és a pandémiás válság hosszabb távon milyen hatással lesz a személyi kölcsönök felvételére.