Így fizettesd ki az állammal a hiteled: kiszámoltuk, működik

Múlt heti cikkünkben kiszámoltuk, hogy egyes esetekben mekkora anyagi előnnyel jár, ha hitelünk tőketartozását időről-időre lakás-takarékpénztári megtakarításunkkal előtörlesztjük. Az általunk bemutatott példák között volt olyan, amikor több mint 3,5 millió forintot is lehetett spórolni a hitel idő előtti visszafizetésével.

Ezen példák esetében persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy nem éri-e meg jobban eleve rövidebb futamidőt, ezáltal magasabb törlesztőrészletet választani? Hiszen a rövidebb futamidőnek hála eleve kevesebb lesz a banknak visszafizetett összeg.

A kérdés teljesen jogos, hiszen nagyon is életszerű, hogy a hitelfelvételt követően az adósok csak úgy tudnák egyszerre fizetni a törlesztőt és az LTP-t is, ha a futamidő megnyújtásával kisebb havi törlesztőt választanak. A kérdés tehát az, hogy biztosan megéri-e csökkenteni a havi törlesztő összegét annak érdekében, hogy majd a jövőben LTP-kkel csökkentsük a tartozásunkat?

Mik a lehetőségek?

A számolás során egy 7 millió forintos hitelt vettünk alapul. Az egyszerűség kedvéért végig fix kamatperiódussal számoltunk, illetve minősített fogyasztóbarát hitelt vettünk alapul annak érdekében, hogy ne kelljen előtörlesztési díjat fizetni az LTP-s előtörlesztések esetén. A kalkuláció során egy valóban létező, a fenti feltételeknek megfelelő hitelterméket vettünk alapul, amelynek az ügyleti kamata 5,99 százalék (THM 6,30 százalék a 20 éves futamidő esetében).

Két eshetőséget vettünk alapul: az egyik lehetőség, hogy a hitelt igénylő család minél kisebb futamidőt választ annak érdekében, hogy a banknak visszafizetendő összeg minél kisebb legyen. Mi itt 11 éves futamidőt határoztunk meg, ebben az esetben a havi törlesztőrészlet 72 534 forint. Az elképzelt család költségvetése ezzel igen feszessé válik: a havi törlesztőt rendben, késedelmek nélkül fogják fizetni, arra azonban már nincs elegendő pénzük, hogy érdemi megtakarítást tegyenek félre.

Ebben az esetben tehát a hitelt menetrendszerűen fogják visszafizetni, előtörlesztések nélkül. A 11 év alatt 2 574 430 forint kamatot fognak kifizetni a felvett 7 millió forintra, összesen tehát 9 574 430 forintot kell kifizetniük.

A második lehetőség, hogy ugyanez a család tudatosan hosszabb futamidőt választ. Amennyiben a futamidőt kitolják 20 évre - közel megduplázva azt -, akkor a havi törlesztő 50 110 forintra olvad. Felszabadul tehát több mint 20 ezer forint, amiből már indíthatnak egy lakás-takarékpénztárat. Már csak az a kérdés, hogy megéri-e: az alacsonyabb törlesztőrészlet miatt lassabban fog csökkenni a tőketartozás, tehát eleinte a törlesztő sokkal nagyobb része fog elmenni a kamatok törlesztésére.

Számoljunk

A második esetben tehát az adósok rendben fizetik a törlesztőt és 1 darab, 4 évre szóló lakás-takarékpénztárukat is. Az általunk figyelembe vett LTP esetén - akárcsak az előző cikkünkben - a szerződés 50 hónapra szól, ezen idő alatt pedig 1 302 770 forintot lehet felhalmozni. Figyelembe véve azonban a 2 hónapos kiutalási időszakot is, mindezt csak 52 hónap elteltével tudják betörleszteni.

A tőketartozás persze ezen idő alatt is csökken: mire eljutunk az LTP betörlesztéséig előbbi már csak 6,1 millió forint. Az előtörlesztést követően ez 4,8 millió forintra olvad. Ez maga után vonja a törlesztőrészlet csökkenését is: az eddigi 50 110 forint helyett már csak 39 411 forint lesz a havonta fizetendő összeg. Felszabadult tehát újabb 10 ezer forint.

Tételezzük fel, hogy az adós család újabb lakástakarékot köt, ezúttal azonban már nem 1-et, hanem a törlesztő csökkenését kihasználva kettőt: egy 20 ezer és egy 10 ezer forintosat. Ez azt eredményezi, hogy újabb 52. hónap múlva már 1 954 160 forintot (1 302 770 + 651 390) tudnak előtörleszteni az akkorra már csak 3,8 millió forintos tőketartozásba.

Tehát még jócskán a futamidő első felében járnak adósaink, de már csak 1,9 millió forintnyi tőketartozásuk maradt, miközben a törlesztőrészlet is az eredeti töredékére, 19 583 forintra olvadt.

Bár anyagilag megtehetnék, hogy ezúttal is 2 újabb LTP-t indítsanak, erre már nincsen szükségük - legalábbis a hiteltörlesztés szempontjából -, így most ismét csak 1-et, egy 20 ezer forintosat indítanak.

Eltelik újabb 52 hónap (ekkor járunk 13 évnél összesen), és az 1,34 milliósra olvadt tőketartozást gyakorlatilag teljesen ki tudják fizetni az utolsó lakástakarékból. A fennmaradó durván 38 ezer forintot már zsebből is rendezhetik. Bár erre már kénytelenek lesznek előtörlesztési díjat fizetni, az még 1,5 százalékkal számolva sem éri el a 600 forintot.

De mennyit is fizettek összesen?

Lássuk hát, hogy mennyit is fizettek összesen a 13 év alatt:

• az első 52 hónapban befizettek 2,6 millió forintot a törlesztőkből (52*50,1 ezer),

• az első előtörlesztés 1,3 millió forintját,

• a második 52 hónapban 2 millió forintot (52*39,4 ezer),

• a második előtörlesztés 1,95 millió forintját,

• a harmadik 52 hónapban 1 millió forintot (52*19,5 ezer),

• a harmadik előtörlesztés 1,3 millió forintját,

• és a maradék 38 ezer forintot kifizették zsebből.

Számításaink szerint összesen tehát 10,27 millió forintot fizettek ki a banknak a 13 év alatt. Ez valamivel több, mint az első variáció esetén, ahol azt mondtuk, hogy a 11 év alatt 9,57 millió forintot fognak visszafizetni.

Ugyanakkor a lakástakarékokból befizetett összegeknek csak egy része volt az adósok saját megtakarítása, hiszen azokon jelentős volt az állami támogatás. A 4 lakás-takarékpénztári szerződésre ugyanis az adósok csak 3,5 millió forintot fizettek be, ezt egészítette ki az állam több mint 1 millió forinttal.

Ha az állami támogatásokat, valamint az LTP-re fizetett egyébként elhanyagolható kamatokat levonjuk, akkor azt látjuk, hogy a család valójában csak 9,2 millió forintot fizetett ki önerőből.Tehát igaz, hogy 2 évvel tovább fizették a hitelüket, ugyanakkor olcsóbban jöttek ki, mint az első variáció esetén tették volna.

Az is fontos különbség, hogy a második variációban a családi költségvetés is kevésbé volt feszes. Bár a rögzített kamatoknak hála ebben az esetben nem fenyegetett az a veszély, hogy elszállnak a törlesztőrészletek, de könnyű belátni, hogy 10-20 év alatt bármi egyéb is történhet, ami anyagilag nehéz helyzetbe hozhatja a családot.

Mindezzel nem azt akarjuk mondani, hogy mindenképpen válasszunk hosszabb futamidőt. Csupán arra szerettünk volna rávilágítani, hogyha nem lehetséges egyszerre rövidebb futamidőt választani, és ezzel egy időben megtakarítani is, akkor a fenti út is járható lehet.

A lényeg tehát az, hogy nem érdemes kifeszíteni a családi költségvetést, hanem inkább készüljünk fel a legrosszabbra is. Hiszen a törlesztőrészlet kötelezettség, amit muszáj fizetni. Ellenben nem történik tragédia, ha valamely kedvezőtlen körülmény hatására mondjuk átmenetileg nem tudjuk fizetni a lakástakarékunkat. Érdemes tehát ilyen szempontból is végiggondolni a kérdést, amikor igyekszünk kiválasztani a fizetendő törlesztőrészlet optimális nagyságát.