Folytatódik a kamatzúzás: ismét jöhet a hitelláz Magyarországon?

Márciusban még alig látszott meg a bankok statisztikáin a koronavírus járvány hatása: a személyi hiteleknél történt csökkenés az átlagos kamatlábban nem volt olyan drasztikus, a lakáshitelek és a babaváró hitelek felvétele is meredeken emelkedett még tavasz elején. A korlátozó intézkedések, a lakosság bizonytalanná váló anyagi helyzete, és a gazdaság védelme érdekében hozott intézkedések hatása áprilisban robbant be: ahogy várható volt, az új hitelszerződések összegeiben hatalmas a visszaesés, főként a személyi kölcsönök esetében - amelyeknél ezzel párhuzam a kamatokat a felére vágta vissza a márciusi kormányrendelet.

Ábránkon látható, hogy az utóbbi egy évben a lakáshitelek és a személyi hitelek átlagkamatai is elkeztek szépen lassan lefelé kúszni, (a babaváró hitelek kamatai csak a jelenlegi THM-szabályok miatt mutatnak ilyen értékeket, de a tényleges kamat jelenleg még minden igénylőnek 0%, csak akkor kell majd ténylegesen kamatot fizetniük az igénylőknek, ha 5 éven belül nem születik gyermekük). A lakás- és személyi hitelek nagy versenytársává vált a csökkenő kamatok ellenére a babaváró, nem csoda, hogy a kamatok apadni kezdtek. 2020. januártól a személyi kölcsön kamatok is láthatóan csökkentek - aztán jött a koronavírus.

Találd meg a legkedvezőb személyi kölcsönt kalkulátorunkban!

Fontos tudni, hogy a THM-plafon 5,9%-ban történő meghatározása, és az átlagos kamatlábak 5,76-5,79%-os mértéke közti eltérés elsősorban - nem a bankok közötti versenyből, hanem - abból adódhat, hogy maga a THM, vagyis a Teljes Hiteldíj Mutató nem csak a kamatot, hanem a hitelfelvételhez elengedhetetlen, az ügyfélre háruló összes járulékos költséget is tartalmazza.

Milyen ajánlatokkal álltak elő a bankok?

A bankok jelenlegi ajánlatai jelentősen olcsóbbak, mint az év elején felvehető személyi hitelek. A Pénzcentrum kalkulátorában tetszőleges kondíciókkal kalkulálható ki hitelösszegtől, jövedelemtől függően, melyik bank ajánlata lenne az ügyfél számára a legkedvezőbb. Ezek alapján a számítások alapján látható, hogy egy 60 hónapos futamidőre igényelt 1 millió forintos hitelösszeg melyik banknál mekkora törlesztőrészletet eredményezne:

Azt minden hiteligénylőnek fontos tudnia, hogy ezek az ajánlatok a jelenleg hatályos rendelet szerint a THM-korlátozásának a végéig szólnak, vagyis 2020. december 31-ig. A kalkulátor azt is megmutatja, később milyen kamatokra lehet számítani. Ebből adódik az az eltérés, hogy bár THM-ek a CIB Bank kivételével (ahol 5,88%-ot ajánlanak), minden banknál 5,9%-on állnak, a törlesztőrészletek néhány forint eltéréssel szintén hasonlóak, viszont a visszafizetendő összeget tekintve akár 300 ezer forintos különbség is lehet bank és bank között.

Keresed a legkedvezőbb személyi kölcsön ajánlatot? Találd meg kalkulátorunkkal!

Míg a CIB Banknál 1 millió forint felvétele esetén 1,2 milliót fizetne vissza az ügyfél, a Raiffeisen Banknak már 1,21 milliót, a Budapest Banknak 1,25-öt, a Cetelemnek 1,28-at, az Erstének már 1,36 milliót. Az OTP-nél pedig egy millióért másfél millió forintot kérnek vissza. Ezért is érdemes hiteligénylés előtt alaposan tájékozódni, melyik banknál milyen feltételekkel vehetjük fel a szükséges összeget!

Miért vettek fel ilyen kevesen személyi hitelt áprilisban?

A személyi kölcsönök új szerződéses összege áprilisban a márciusi visszaesés után ismét nagyot zuhant, 64 százalékkal mindössze 13 milliárd forintra. Ez a látványos visszaesés nem volt váratlan: előbb vagy utóbb meg kellett jelennie a járvány okozta korlátozásoknak, és gazdasági hatásoknak a hitelfelvételi statisztikákban is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem izgatja a magyarokat a válság: úgy eladósodnak, mintha nem lenne holnap

Tudnak valamit?

Ugyanígy kihatott a járványhelyzet a lakáshitelek új szerződéses összegeire, amely az egy évvel korábbihoz képest 18 százalékkal, 69,1 milliárd forintra zuhant és a babaváró hitelek új szerződéses összege is mindössze 46 milliárd forint volt, 2019. júliusi bevezetése óta nem volt ilyen alacsony a szintje.

Az egyik ok, hogy most látszódik drasztikus visszaesés a személyi hitelezésben, hogy valójában a hitelfelvételek minden területen befagytak - nem csak a lakosság, a bankok részéről is nagy volt a bizonytalanság, egyáltalán a már zajló igénylések technikai lebonyolítása kapcsán is. A lakáshitelek és babaváró hitel terén bár jelentős volt az esés, még az év elején elindított igénylések átfutása eltarthatott áprilisig, így nem olyan drasztikus a csökkenés, mint a személyi hitelek esetén.

Ráadásul a már említett THM-plafon bevezetése is megnehezítette a hiteligénylők dolgát, hiszen a banki ajánlatok kínálata március második felében, és április elején drasztikusan lecsökkent, kevés hitelintézetnek volt eleve olyan ajánlata, amelynél a THM 5,9% alatt lett volna, ezért új termékeket kellett kidolgozni. Ennek nyilvánvalóan volt egy átfutási ideje, tehát a gyakorlatban egy ideig lehetetlen lett volna személyi kölcsönhöz jutni, mert egyszerűen nem is volt elérhető termék.

Ugyanennek a rendeletnek a hatására a bankok még szigorítottak is a kölcsönfelvétel feltételein. A kedvező 5,9%-os THM-mel folyósított kölcsönöket a bankoknak nem érné meg bizonytalan anyagi hátterű, kisebb jövedelmű ügyfeleknek adni, mert ezzel jóval magasabb kockázatot vállal a hitelintézet. Tehát a szigorítással kizártak rengeteg potenciális - rosszabb anyagi körülményekkel bíró - ügyfelet.

Számít az emberi tényező

Az anyagi körülmények a másik oldalról is kizáró okot jelethettek egy esetleges hitelfelvételben, ami hozzájárult ahhoz, hogy éppen a személyi hitelek zuhantak a legnagyobb mértékben. Az MNB adatai szerint a lakossági ügyfelek kétharmada választotta a törlesztési moratóriumot június elejéig, vagyis a mintegy 3,8 millió lakossági hitelszerződésből így közel 2,5 millió ügyfél választotta a fizetés átmeneti felfüggesztését. A hitelvolumeneket tekintve viszont az látható, hogy a moratóriumra jogosult összesen 6796 milliárd forintnyi háztartási hitelállományból 3855 milliárd forintnyit érint így a moratórium.

Mit jelent ez? A moratóriumot választók szerződésszámához képest az érintett hitelállomány kisebb arányú, tehát nagyobb azoknak a lakossági ügyfeleknek a száma a moratóriumot igénybevevők között, akik kisebb összegekkel adósak. Ez pedig arra enged következtetni, hogy az eleve rosszabb anyagi körülményeik miatt kisebb hitelösszegekre szorulók vannak feltehetően jelenleg is olyan helyzetben, hogy anyagi biztonságuk érdekében kell élniük a moratóriummal. Ha pedig jellemzően az alacsonyabb hitelösszegek igénylőit érintette jobban a koronavírussal együtt begyűrűző válság, akkor logikus, hogy ez a réteg nem fog a járványidőszakban hitelfelvételt elindítani.

Nem elhanyagolható tényező a kijárási korlátozások, és a fertőzésveszélytől való félelem sem. Hiszen a bankok viszonylag hamar reagáltak online igényelhető kölcsön ajánlatokkal, ez a - majdnem - teljesen az interneten történő ügyintézés még idegen lehet a lakosság számára.

Ezen túlmenően pedig maga a karanténidőszakban jellemző bizonytalanság nem kedvez a rövidtávú pénzügyi döntéseknek - hiszen akik a babaváró hitel, vagy lakáshitel ügyintézésbe már belekezdtek, a döntést már korábban meghozták, azok végigcsinálták az igénylés folyamatát. A személyi hitelek esetében sokkal jellemzőbb a hirtelen fellépő igény, váratlan kiadás, a hitelfelvételt nem előzi meg hosszasabb mérlegelés. Stresszes, bizonytalan helyzetben pedig nem jellemző, hogy az ember szívesen hoz ilyen pénzügyi döntéseket.

A kérdés az, hogy a bizonytalan helyzetet követően - a májusi adatokban - meglátszik-e majd, hogy sokan halasztották el a személyi kölcsön igénylésüket későbbre, vagy a kihelyezett szerződéses összegek maradnak alacsony szinten. Ebből is látszódhat, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévő lakosságot mennyire érintette hátrányosan a járványt követő anyagi krízis.