Erről a legtöbb lakástulajdonos megfeledkezik: pedig milliós tétel is lehet

Korábban a Pénzcentrum is foglalkozott azzal, hogy milyen "rejtett" költségei vannak egy lakás megvásárlásának. Noha ezek a plusz terhek több száz ezer - néha, például egy komolyabb felújítás esetén, millió - forintra rúghatnak, sokan mégis csak akkor szembesülnek a létezésükkel, amikor már belekezdtek a lakásvásárlásba. Természetesen ezek a plusz díjak nem mindenkit, vagy legalábbis nem mindenkit egységes mértékben érintenek.

Minden lakásvásárló találkozni fog az ügyvédi munkadíjjal, több mint valószínű, hogy a lakásszerzéshez kapcsolódó illetékkel is, ugyanakkor értelemszerűen csak a jelzáloghitelt igénylőket terhelhetik a szintén tetemes költségeket kitehető induló díjak. Szintén nem mindenkit érint, de sokan szeretnék a vásárlást követően felújítani új ingatlanukat, az emberek többsége legalább egy tisztasági festést megcsinál. Ennek költségei igen változatosak lehetnek, kezdve az ingatlan méretétől, a festék minőségétől, és nyilván az sem mindegy, hogy magunknak festünk ki, vagy pedig szakemberre bízzuk a munkát.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelzáloghitelt felvevő emberek milyen mértékben vesznek igénybe személyi kölcsönt ezeknek a plusz kiadásoknak a fedezésére, illetve a bankok kínálnak-e fel automatikusan ilyen termékeket a jelzáloghitelezett ügyfeleiknek, vagy sem. A bankoktól kapott válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy ez egyiküknél sem bevett gyakorlat, jellemzően nem ajánlanak fel a jelzáloghitel mellé még egy "kiegészítő" kölcsönt.

A K&H Banktól megtudtuk, hogy korábban egy értékesítési akció keretében volt erre példa, de mostanában "nem jellemző". Ugyanakkor elmondták: előfordul, hogy az ügyfelek maguktól igényelnek plusz személyi hitelt, ezeknek általában felújítás és bútorozás a céljuk. Hasonló választ kaptunk az OTP Banktól is. Náluk ez szintén nem automatikus folyamat, de természetesen ha az ügyfelek jövedelme megengedi, akkor a bankfióki alkalmazottak ajánlják a terméket. Nem vezetnek statisztikát arról, hogy milyen célokra használják fel a kölcsönöket, ám az ügyfelek informális visszajelzései alapján tudják, hogy ezeket a lakásvásárláshoz kapcsolódó plusz költségekre fordítják - többnyire felújításra, berendezésre, de önmagában a költözés levezénylése is lehet hitelcél.

A CIB Bank semmi újdonságot nem árult el az előzőekhez képest, csupán annyit, hogy náluk még a gépjármű is szerepel a leggyakoribb hitelcélok között, ám nekik sincs konkrét statisztikájuk.

Az Unicredit ugyanakkor teljesen kilóg a sorból, mivel kérdéseinkre azt válaszolták, hogy személyi kölcsönt ők sem ajánlanak a jelzáloghitelek mellé, ellenben folyószámlahitelt igen. Tapasztalataik szerint nem jellemző, hogy az újdonsült jelzáloghiteles ügyfelek bevállalnának még egy havi törlesztésű hitelt. Ez elsőre furcsának tűnhet, bár kétségtelenül van benne logika: mivel a lakásvásárlás során bármikor - és akár többször is - merülhetnek fel váratlan kiadások, így jól jöhet, ha rendelkezésünkre áll egy keret, amit bármikor felhasználhatunk.

Mindegyik bank fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ajánlatok kiadásakor illetve az elbíráláskor figyelembe veszik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM). Ez persze természetes, egyrészt mert ez a kötelességük, másrészt pedig azért, mert egyetlen banknak sem érdeke, hogy olyan ügyfeleket finanszírozzon, akik később nem lesznek képesek visszafizetni a hitelüket.

Miért nincs statisztika?

Elsőre furcsának hatott, hogy egyik bank sem vezet felmérést arról, hogy a felvett hiteleket milyen célra veszik fel ügyfeleik, de végső soron érthető. A lakossági fedezetlen hiteleket szabad felhasználásra adják a bankok, a hitelintézetek nem ellenőrzik a folyósítást követően, hogy ezeket mire költik az ügyfelek. Az OTP válaszában külön kiemelte, hogy sem az igényléskor, sem a folyósításkor nem kérnek ezzel kapcsolatban adatokat. Ebben viszont vannak különbségek a bankok között, például a K&H Banknak több terméke is van a személyi kölcsönök keretén belül, ezeknek a nevük és a kondícióik is különbözőek a hitelcéltól függően. A szabad felhasználásra nyújtott személyi kölcsön ezek közül csak az egyik. Érdekesség, hogy ez utóbbi a legdrágább: kedvezőbb kamatozású hitelt kapunk, ha konkrétan autóvásárlási vagy felújítási célra igényeljük a kölcsönt.

A számok

Mindentől függetlenül kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen törlesztőrészletre kellene számítanunk akkor, ha valamilyen, általunk korábban be nem kalkulált költséget személyi hitelből lennénk kénytelenek kifizetni. Mivel általában a lakásszerzési illeték a legmagasabb ilyen plusz kiadás, így ezzel számoltunk. Úgy kalkuláltunk, hogy feltételezett ingatlanunk forgalmi értéke 25 millió forint, és semmiféle kedvezményt sem tudunk igénybe venni. Ebben az esetben 1 millió forintot - a forgalmi érték 4 százalékát - kell kifizetnünk lakásszerzési illetékként. A Pénzcentrum kalkulátorával megnéztük, hogy milyen feltételek mellett tudnánk felvenni egy ekkora összeget 5 éves futamidőre.

A törlesztőrészletek tekintetében több, nagyon hasonló ajánlatot is találtunk. Például az MKB Banknál Mosoly Személyi Kölcsöne esetén 21 233 forintot (THM 11,69 százalék), a CIB-nélElőrelépő Személyi Kölcsöne esetén 21 814 forintot (THM 11,73 százalék), a Sberbanknál Fair Személyi Kölcsöne esetén pedig 21 471 forintot (THM 10,97%) kellene fizetnünk havonta. A visszafizetendő összeg tekintetében a Sberbank ajánlata a legelőnyösebb a felsoroltak közül: a hitel teljes díja 285 031 forint.

Jobb ajánlatokat kapunk, ha jövedelmünk meghaladja a nettó 250 ezer forintot. Ebben az esetben például a Sberbanknál 20 058 forintot (THM 7,72 százalék), a CIB-nél 20 218 forintot (THM 8,17 százalék), míg a K&H Bank Kiemelt Személyi Kölcsöne esetén 20 272 forintot (THM 9,34 százalék) fizetnénk vissza havonta. A felsoroltak közül most is a Sberbank ajánlata a legjobb a visszafizetendő összeg tekintetében: a hitel teljes díja 199 214 forint.