Hosszú idő után csökkent az alapkamat: mi lesz a hitelekkel, megtakarításokkal?

A jegybank Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén 12,25%-ra mérsékelte hazánkban az irányadó kamatszintet. Márpedig szeptember végétől ez a mutató újra a jegybanki alapkamat lett. Mindez azt jelenti, hogy a döntéssel a jegybanki alapkamat értéke csökkent 75 bázisponttal. Az alapkamat csökkentésére utoljára 2020. júliusában került sor, akkor 0,75 százalékról 0,60 százalékra mérsékelték az irányadó kamat. Látható, hogy azóta elég sok minden történt. Ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két szélét is hasonló mértékben csökkentette az MNB: az O/N jegybanki betét kamata 11,25%, míg az O/N fedezett hitel kamata 13,25% október 25-től.

A Monetáris Tanács lépése kihat egyes betétek és hitelek kamatára

A korábban irányadónak tekinthető MNB egynapos betéti kamata közvetlenül nagyon kevés lakossági termék kamatát befolyásolta. Természetesen a pénzpiaci hozamokra hatást gyakorolt, ami idővel átgyűrűzött a hitelek és megtakarítások kamatába is. A Bankmonitor szerint a mostani döntés azonban direkt a jegybanki alapkamatot módosítja. Ez viszont már egyes hitelek és betétek esetében közvetlenül és azonnal kifejtheti a hatását.

Jelenleg a piacon csak kisebb bankok kínálnak érdemi kamatot a lekötések után. Ezek közül a Gránit Bank ajánlata, amely 13 hónapos lekötésre évi bruttó 11%-ot kínált a mai napon. Az már kevesen tudják, hogy a kérdéses kamatszint a jegybanki alapkamathoz van kötve: a megtakarítás kamata a jegybanki alapkamat két százalékponttal csökkentett értéke. A bank új hirdetménye alapján a kamatszint október 25-től 10,25%-ra csökken az alapkamat változása miatt.

Vannak olyan hitelek, amelynek kamata a jegybanki alapkamattal egyezik meg, vagy ahhoz van kötve. Ilyen például a lakáscélú munkáltatói kölcsönök egy része. (Ezen hitelek egy része kamatmentes, de akad közöttük olyan is, melynek kamata a jegybanki alapkamattal egyezik meg.) Október 25-től ezen kölcsönök kamata 75 bázisponttal csökken. A kérdéses kölcsönök kamatváltozása másképp működik, a jegybanki alapkamat módosulása egyből beépül az adósok törlesztőrészletébe.

Mi lesz a standard hitelekkel?

A legtöbb lakáshitel és személyi kölcsön kamata nincs hozzákötve közvetlenül a jegybanki alapkamat értékéhez. Vagyis a legtöbb adós kamata holnap nem fog 75 bázisponttal csökkenni.

Mire számíthatnak azok, akik korábban felvették hitelüket?

A legtöbb személyi kölcsön jelenleg fix kamatozású hazánkban, vagyis a futamidő alatt a bank a kamatot nem módosíthatja egyoldalúan. Ez jó hír egy emelkedő kamatkörnyezetben, jelenleg viszont azt eredményezi, hogy a személyi hitellel rendelkezők számára az MNB döntése nem fogja elhozni a törlesztőrészletek csökkenését.

A lakáshitelek között is találhatunk szép számmal futamidő végéig fix kamatozásút. Emellett eléggé elterjedt a hosszú kamatperiódusú megoldás is: a bank a kamatot 5, 10, vagy 15 évente változtathatja. Ez utóbbiak esetében egy esetleges kamatcsökkenés csak a kamatfixálás lejártakor következhetne be. Ráadásul a kamatváltozás mértéke is a hosszú futamidejű bankközi- és állampapírhozamoktól függ, melyre csak áttételes hatása van az alapkamatnak.

A változó kamatozású lakáshitelek kamata valamilyen rövid futamidejű bankközi hozamtól függ – ez jellemzően a BUBOR mutató -, emiatt ezen kölcsönök kamatába gyorsan beépülhetne az alapkamat változása. Ezen kölcsönöket viszont a kamatstop védte – védi mind a mai napig – a magas kamatoktól, a plafon pedig a jelenlegi hozamszintek alatt van. Emiatt ezen kölcsönökre sincs hatása a mostani döntésnek, ez azonban az érintett adósok számára egy nagyon jó hír.

Az új hitelek kamata csökkenni fog?

Sajnos erre sem számíthatunk, a jelenleg elérhető személyi kölcsönök kamata futamidő végéig fix. Jelzáloghitelt is jellemzően legalább 5 évig fix kamat mellett igényelnek a magyarok. (Az MNB statisztikái szerint az új folyósítású lakáshitelek 99,9 százalékát tették ki a legalább 5 évig fix kamatozású kölcsönök 2022. negyedik negyedévében.)

Márpedig ezen kölcsönök kamata sem függ a közvetlenül az alapkamat alakulásától, a bankok saját üzletpolitikájuk alapján adnak árat/kamatot a hiteleiknek. Itt a nyereségesség fontos szempont, amit befolyásolnak a költségek, márpedig a hitelkamatokhoz köthető banki költségeket jól szemléltetik a pénzpiaci hozamok alakulása. Ugyanakkor a hosszú kamatfixálás miatt itt a hosszú futamidejű állampapír-, bankközi hozamok lesznek lényegesek. Erre viszont csekély közvetlen hatása van az alapkamat alakulásának.

Természetesen a jelentős alapkamat csökkenés beépülhet a hosszú futamidejű hozamokba is, ez a folyamat azonban jóval lassabban zajlik le. Ráadásul már jelenleg is lemarad a alapkamattól a legtöbb hosszú futamidejű hozamszint hazánkban, így az új hitelek kamatában érdemi változásra nem számíthatunk.