Megrohanták a magyarok a bankokat: hiába a kamatemelés, ezt keresi most mindenki

A jegybank friss statisztikái szerint idén májusban rég látott érdeklődés mutatkozott a lakosság részéről a fontosabb hiteltípusok iránt. Az év ötödik hónapjában folyósított hitelek összege nem csak az év eleji alacsony bázishoz, hanem utóbbi évek számaihoz képest is impozánsak. Legutóbb a koronavírus járvány betörése előtt utaltak ugyanis a bankok 50 milliárd forintot meghaladó összegű, ilyen típusú kölcsönt egyetlen hónap alatt a hiteligénylőknek. Májusban a másik két a Pénzcentrum által hónapról-hónapra megvizsgált hiteltípus is hasonlóan erős számokat tudott felmutatni. Nézzük hát mi állhat a dolog hátterében.

Fordulat a törlesztőben, fordulat a keresletben

A személyi hiteleknél jelentkező lakossági kereslet jellemzően nem annyira stabil, mint például a jelzálogkölcsönök esetében. A hitelpiac ezen szegmensét ennek megfelelően az elmúlt években a stabil növekedés helyett inkább egy hullámvasútszerű mozgás jellemezte. 

A 2021 téli hónapjaiban megindult legutóbbi visszaesés pedig még év elején is alacsony bázist eredményezett. Februártól azonban már változó tendenciát lehetett látni, így a következő hónapokban az ilyen hitelek a korábbi évektől nem sokkal elmaradó szinten teljesítettek, májusra pedig túl is szárnyalták azt.

Ahogy grafikonunkon is ábrázoltuk, az idén májusban folyósított kölcsönök összege éves összevetésben is igen magas. A 2021-es év azonos hónapjában kiutalt kölcsönök összegét 9,25, a 2020-as havi folyósítást pedig 36,55 milliárd forinttal szárnyalta túl. Igaz persze, hogy a két évvel ezelőtti számokban még a pandémia által okozott gazdasági nehézségek is erőteljesen éreztették magukat, a tavalyi viszont már egy konszolidált állapotnak számított. 

Két évvel ezelőtt ugyanis rengeteg magyar vesztette el munkáját, vagy biztos anyagi hátterét. Ezért sokan voltak, akik, ha terveezték is, nem tudták volna kigazdálkodni egy hitel törlesztését, a magyarok fizetőképességének erőteljes javulása azonban már a tavalyi évtől érzékelhető volt.

 A lakosság fizetőképességének növekedése pedig azóta is nagy mértékben kompenzálni tudja a hitelek drágulását, így aki valóban rászorul, azt a magas kamatok önmagában nem feltétlen tartják majd vissza a hiteligényléstől. Ez pedig mostanra hatványozottan igaznak a tűnik.

Pedig a személyi kölcsönök egyáltalán nem indították jól az évet. A januári szezonális visszaesés ugyanis, ami a lakáskölcsönöket idén szinte elkerülte, éppen a lakossági hiteltípusok közül éppen a személyi hiteleket érintette az egyik legnagyobb mértékben.

A személyi kölcsönök mellett egyébként a babaváró is szépen összeszedte magát. A kifutása felé közelítő államilag támogatott kölcsön után valószínűleg nyárra indult meg az utolsó roham. A kedvezményezettek körének szűkülése miatt azonban az ezen hitelek iránti kereslet is fokozatosan átcsatornázódhat majd a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacára.

Miért és meddig nőhet a kereslet?

Nyár óta tartós tendencia, hogy a személyi hitelek folyósított összegei a pandémia előttihez közeli szinten teljesítenek. Az élénkülés üteme pedig úgy tűnik mostanra új fokozatra kapcsolt.

A tendencia hátterében az áll, hogy a magyarok fizetőképessége 2021 eleje óta állandó növekedésben van. Az Intrum és a GKI második negyedéves lakossági fizetőképességi indexéből pedig jól látszik, hogy az év második negyedévétől már gyorsuló ütemben javult a magyar háztartások pénzügyi helyzete. A jövedelmeket, megtakarításokat, adósságokat és más mutatókat egyesítő mérőszám 2021 második negyedévében átlagosan 47 pont volt, ami nem sokkal maradt el a koronavírus járvány betörését megelőző két negyedév átlagától.

A második negyedéven belül is növekedő tendenciát mutatott a fizetőképesség: áprilisban 42,2, májusban 46,9, júniusban pedig 51,6 ponton állt az Intrum-GKI indexének értéke. Az idei júniusi érték már magasabb, mint a koronavírus-járvány előtti utolsó, 2019 júniusi index.

Ezzel összecseng, hogy ezekben a hónapokban pergett fel igazán a kölcsönök iránti kereslet. Eközben viszont az MNB hosszú hónapok óta tartó kamatemelési ciklust indított, ami idővel a bankokba is begyűrűzött, ezért a lakosságnak nyújtott hitelek kamati is drágulásnak indultak.

Ennek oka az, hogy az alapkamat az a ráta, amit a bankok kapnak betéteikért a jegybanktól, ha pedig ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban tudják továbbhitelezni az ügyfeleiknek. Bár ennek hatása elhúzódott, december elején megindultak meg a kamatemelések a hazai hitelintézeteknél. Bár a februári számokból úgy tűnik, néhány hónap alatt ennek visszahatása is enyhült, a kamatemelések mégis rengeteg embert késztethettek kivárásra, vagy az önerőből nem megvalósítható terveikről való lemondásra.

Szállnak el a hitelkamatok

A hitelek iránti kereslet mellett azonban azok kamatai is hasonló mértékben megugrottak. Az egy éven túli kamatfixálással kínált kölcsönöknél ez, - miután az előző hónapban túllépték a 13 százalékosat - májusban már a 14 százalékot is meghaladó átlagos kamatlábat jelent. Ez egyébként a bizonytalan gazdasági környezet és az MNB kamatemelési ciklusának kvázi "természetes velejárója" és a gazdasági problémák rendezéséig, valamint az infláció teljes megfékezéséig nem is valószínű, hogy megfordulna, vagy akár csak lassulna a drágulás folyamata.

Ahogyan ábránkon is látszik, mostanra a valóban olcsó kamatoknak az összes vizsgált hiteltípus esetében búcsút mondhattak a magyarok. A hitelek folyamatos drágulása ugyanis a babaváró kölcsönöket és a jelzáloghiteleket is érintette. Utóbbiak esetében egyedül a kamatstop az ami segítséget jelenthet, azt viszont a személyi kölcsönökre nem terjesztették ki.

A bankok ráadásul az év elején kvázi egyetlen lépésben bepótolták a régóta rebesgetett drágulást. Decemberben 8 banknál, mostanra pedig szinte az összes pénzintézetnél drágábban lehetett jelenleg személyi kölcsönt igényelni, mint a megelőző hónapokban. A kamatemelés mértéke pedig már rég nem elhanyagolható mértékű, ráadásul júliustól újabb drágításra nyílt meg a lehetőség a pénzintézetek előtt.

A maximális THM-et ugyanis mindig az adott naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat határozza meg, azaz január 1.-től Június 30.-ig  annak mértéke a tavaly december elsején érvényben lévő irányadó alapkamathoz idomul. Mivel akkor ez 2,10 százalékos volt, azóta viszont a lassan egy éve tartó, állandó kamatemelési ciklus hatására igencsak kilőtt alapkamat.

Az MNB szinte folyamatos alapkamatemeléseinek hála június elsején 5,90 százalékon állt a jegybanki alapkamat. Ez pedig azt jelenti, hogy az ez által meghatározott THM-plafon is drasztikusan nőni fog. A július 1. és december 31. időszakban pedig ennek megfelelően a személyi kölcsönök thm-je a 30 százalék körüli szintet is eléri.

Érezhető mértékű a drágulás 

Mivel az alapkamat bő fél év alatt 2,10 százalékról 5,90 százalékra növekedett, a teljes hiteldíj mutató maximuma is ugyanekkora mértékben megnőtt július elsejétől. A személyi hitelek maximális hiteldíjmutatója így 26,1 százalékról 29,9 százalékra nőtt az év hátralévő felére. Ez viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy a bankok egyik napról a másikra 30 százalék közeli thm-el kínálnák majd hiteleiket. Hiába nőnek ugyanis a piaci kamatok, bőven találni még ennél jóval kedvezőbb kölcsönöket is. Fontos viszont minél több szempontból körüljárni az ajánlatokat, hogy egész biztosan jó döntést hozzunk a hiteligénylésnél.

Egy hitelkonstrukció ugyanis sok összetevős "egyenlet", de ha végignézzük az ajánlatokat, például a Pénzcentrum kalkulátorában, az abban kilistázott elemek nagyon sokat elárulnak arról, mennyire számít kedvező ajánlatnak az adott hitel.

Ezzel az alkalmazással gyorsan, egyszerűen, és a saját igényeidre szabva tudod összevetni a nagyobb bankok legjobb ajánlatait. Most pedig még ezt a munkát is elvégeztük helyetted és gyűjtöttük a jelenleg hozzáférhető legjobb konstrukciókat.

Ahogy a Pénzcentrum grafikonján is látszik, az egyes pénzintézetek legjobb konstrukcióik kamatai, de különösen a THM-jük értékében nagyon komoly eltérések vannak. A teljes visszafizetendő összeget is megnézve pedig az eltérés még szembetűnőbb.

Az egyes ajánlatok közti különbségek mértékét jól szemlélteti, ha összevetünk két közepesen kedvező konstrukciót. A CIB Bank és az Erste Bank kölcsöneinek havi törlesztői között ugyanis kevesebb, mint 4000 forint az eltérés, a teljes visszafizetendő összegeket tekintve viszont a különbség 176 300 forintra duzzad. Ennyivel fizetünk rá tehát, ha az utóbbi ajánlatot választjuk.

Ennél is többet mutat viszont, ha a  Cetelem Bank által kínált legjobb és az OTP által hirdetett legkevésbé kedvező ajánlatot vetjük össze. Ezeknél a teljes visszafizetendő összegben 951 352 forint tehát majdnem milliós tétel az eltérés. Emiatt érdemes jól megfontolni, melyik hitelajánlatot választjuk.

Ha  részletesen is kíváncsi vagy a bankok különböző ajánlataira, a Pénzcentrum hitelkalkulátorában a személyes igényeidre szabva listázhatod a legjobb személyi kölcsön ajánlatokat, sőt a legkedvezőbb bankszámla csomagokat is.