Emelték a jegybanki alapkamatot, retteghetnek az adósok: mi lesz a hitelekkel, befektetésekkel?

A Monetáris Tanács döntése értelmében június 23-ától 30 bázisponttal, 0,9 százalékosra emelkedik majd a jegybanki alapkamat.

A döntés nem meglepő, az MNB már jó ideje kommunikálja a szigorítást: Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján például arról beszélt, hogy proaktív módon és határozott lépésekkel fognak fellépni az inflációs kockázatok ellen, biztosítva az árstabilitást. Ennek az egyik lépése lehet az alapkamat megemelése, amellyel hűteni igyekeznek a gazdaságot.

Virág Barnabás szavaiból arra lehet következtetni, hogy nem egyszeri kamatemelésre készül az MNB, hanem egy szigorítási ciklus jöhet. Matolcsy György jegybankelnök ugyanaznap a Világgazdaság konferenciáján jelentette ki, hogy júniusban alapkamat-emelés jöhet.

Elszálltak az árak

Az eddigi alacsony jegybanki alapkamat rendesen felpörgette a magyar gazdaságot: folyamatos volt a növekedés, az exportmérlegünk pedig az egekben a gyenge forint miatt. Eközben az inflációs mutatók is az MNB tűréshatásán belül voltak. Egészen mostanáig: ugyanis a jegybanki prognózisok szerint idén akár 4 százalékot is meghaladhatja az infláció, miközben 6 százalék körüli gazdasági növekedést várnak.

De mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ugye ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Tehát ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek - és a betétek kamatai is magasabbak lesznek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vége a jó világnak: 10 éve nem látott szigorításra készül az MNB

Megfordul a tendencia, emelhet a jegybanki alapkamaton az MNB. A jelek szerint nem a júniusi lesz az utolsó ülés, amelyen emelni fog a rátán a Monetáris Tanács.

Minél alacsonyabb az alapkamat, annál olcsóbban lehet hitelhez jutni, így a lakosság is bátrabban nyúl a bankkölcsönökhöz. Ez pedig ahhoz vezet, hogy több pénz kering a magyar gazdaságban, így elkerülhetetlenül emelkednek az árak, nő az infláció. Ennek szab gátat többek között az alapkamat megemelése: nem fog úgy ömleni a pénz a magyar gazdaságba, mint a járvány előtti években, így a fogyasztás kisebb mértékben fogja pörgetni a gazdasági növekedést.

Recessziótól viszont nem kell tartani, bár többlépcsős alapkamat-emelést lengetett be az MNB, a jegybank sem fog olyan mértékű emelést eszközölni, hogy az érdemben visszafogja a válságból való kilábalást, a gazdasági növekedést.

Lakossági szempontból ez szerencsés is lehet. Egy 2020-hoz hasonló év után, ahogy a lakossági vagyon növekedésén is látszik, aligha fogjuk felélni a jövedelmünket, a magasabb kamatszint mellett inkább szívesebben fektetünk majd be a jövőbe. Magas alapkamat mellett pedig jellemzően kisebb a valószínűsége a gazdaság túlhevülésének, így például az ingatlanpiac további elszállása sem várható.

Mi lesz a hitelekkel?

Sokan gondolhatnák, hogy ebből a lépésből egyből az következik, hogy a hiteleink is drágábbak lesznek, ám ez rövidebb távon nem feltétlenül igaz. Bár tény, hogy az alapkamat emelkedése hosszú távon a hitelek kamataira is hatással lesz, kis mértékű kamatemelés viszont nem gyűrűzik be azonnal a kereskedelmi bankok hiteleibe.

Főleg azért, mert a változó (3,6,12 hónapra fixált kamatú) kamatozású lakáshitelek referenciahozama a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb), a fix hiteleké pedig a BIRS (Budapesti Bankközi Kamatswap) és ÁKK mértékétől függ. Hosszútávon viszont várható, hogy a fenti referenciahozamok minden bizonnyal emelkedni fognak 2021-ben. Éppen azért, mert az MNB a kamatemelés előtt várhatóan még tesz olyan lépéseket (pl. csökkentheti a likviditást), amelyek ezekre a referenciahozamokra lesznek hatással.

Tehát a változó kamatozású lakáshitelek kamatai várhatóan emelkedni fognak a jövőben, a kérdés az, hogy milyen gyorsan. Mindezt könnyen kivédhetjük, ha fixáljuk a hitelünket, akár teljes futamidőre. 

Aki most vesz fel hitelt, és fixálja azt a teljes futamidőre, az kimondottan jól járhat, hiszen így történelmi összehasonlításban is alacsony kamattal juthatott hitelhez. A fixáló hitelfelvevőket a szigorítás egyáltalán nem érinti majd.

Most éri meg befektetni?

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái és Magyarország is ehhez igazodott. Különösen az elmúlt 2-3 évben felgyorsult a jegybanki alapkamat állandó csökkenése, ezzel együtt pedig a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is csökkentek.

Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok igen alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála a berobbant inflációnak.  

Nem csoda, hogy sokan emiatt állampapírba fektették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni. Ezért összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarítás növelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak. Ha nő az alapkamat, az bizony eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv.

Akkor ennyi, letörték a dráguást?

Az MNB kommunikációja szerint az inflációs cél 3 százalékos, amit már ők is legfeljebb 2022-re látnak reálisnak - már, ha még ennél is tovább emelik az alapkamatota jövőben. Különösen azért, mert a legfrissebb inflációs jelentés szerint bár az inflációs ráta májusban 5,1%-on stagnált, például az adószűrt maginfláció az áprilisi 3,1%-ról 3,4%-ra emelkedett.

Mivel a jegybank sem számít arra, hogy idén sikerül a 3 százalékos tűréshatár alá szorítani az inflációt, így vélhetően ezen a szinten próbálják stabilizálni a maginflációt. Ebből a tekintetből tehát nem számíthatunk rá, hogy sokkal olcsóbbak lesznek itthon a termékek.

Ami reményt adhat az a forint: a magyar fizetőeszköz várhatóan erősödni fog a kamatemelés hatására, így pedig minden olyan termék olcsóbb lesz, amit külföldről hoznak be az országba.