Nem dőlhetnek hátra a magyar devizahitelesek? Fontos ügyben dönt az EU bírósága

Ahogy korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla, hamarosan a devizahitelesek ügyében fog döntést hozni az Európai Unió Bírósága, ami az ügyben eljáró ügyvéd szerint minden magyar devizahitelest érinthet. A döntés eredménye az eljáró ügyvéd szerint nagyban befolyásolná a magyar devizahitelesek sorsát, ám ahogy az az állításaira érkezett szakértői reakciókból kiderül, az érintettek még nem lehetnek igazán biztosak a dolgukban.

Az ügyben a Győri Ítélőtábla a 2014-es Kásler-ügyre hivatkozva kérte ismét az EU-s bíróság állásfoglalását, ebben a felperes devizahitelesek az OTP Bankot perelték be a forintosítás kapcsán. Az OTP Bank mellett az OTP Jelzálogbank és az OTP Faktoring is érintett. Az Európai Bíróságnak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a 2014-ben született első számú elszámolási törvény megfelelt-e az európai uniós normáknak akkor, amikor a vételi árfolyamon történő folyósítás és az eladási áron történő hiteltörlesztés (vagyis az árfolyamrés) helyett egységesen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamát tette visszamenőlegesen is kötelezővé.

Az eljárásban a Bank már benyújtotta írásbeli észrevételeit, melyben kifejtette, hogy az árfolyamrés semmissége nem teszi tisztességtelenné (semmissé) az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződéses feltételeket. Az árfolyamrés tisztességtelenségét az elszámolással kapcsolatos jogszabályok rendezték, míg az árfolyamkockázattal kapcsolatos kockázatfeltáró nyilatkozatok tartalmát egyedileg kell a kialakult EU-s és hazai bírói gyakorlat alapján megítélni

- húzták alá az OTP-nél. Hozzátették, hogy az Európai Bíróság megküldte a magyar kormány és az Európai Bizottság észrevételeit is, melyek a bank álláspontját támasztják alá. Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint az ügyben a döntését tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni. A döntés várható időpontjáról nincs információja az OTP-nek.

Nagyjából egy éve a Portfolio írt arról, hogy a szóban forgó ügy kapcsán már tavaly is érkezett állásfoglalás az Európai Bíróságtól,  Lehóczki Balázs, a testület szóvivőj arról beszélt, hogy

Magyarul a forintosítási eljárás kapcsán sem lehet tisztességtelenséget kimondani, hiszen az is egy jogszabály keretein belül került bele az ügyfelek szerződésébe.

Emellett az Európai Bíróság 2020. január végi tájékoztatása szerint a magyar bíróságokon többször azzal érveltek az adósok, hogy számukra sok esetben mégis kedvezőbb lehet a szerződés egésze semmisségének a kimondása, mint a szerződés fenntartása. Hiszen (mivel a semmisség kimondása a szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal történik) mentesülhetnek az árfolyamkockázat következményei alól. Vagyis csak az eredetileg nekik folyósított forintösszeget kell törleszteniük, ami már sok esetben meg is történhetett.

Hitelszövetség: ez azért bonyolultabb

Az ügy és a közelgő döntés kapcsán hosszasan kifejtette jogi álláspontját a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, Barabás Gyula is, a szakértő felhívta figyelmünket: egy EU-s irányelv alapján az árfolyamrés megszüntetésének követekezményeit a jogvita időpontjában fennálló vagy előre látható körülményekre tekintettel kell értékelni, és a fogyasztó e tekintetben kinyilvánított szándéka döntő jelentőséggel bír. Ennek nagy jelentősége van annak meghatározásában, milyen kamatozással kell érvényesítenie a banknak követelését akkor, ha ezzel a módszerrel a fogyasztók kinyilvánított szándéka ellentétetes.

- hívta fel a figyelmet.

A lengyel döntés után született a Kúria sajtóközleménye 2019. október 11-én, eszerint a lengyel jogban NEM SZEREPEL az átváltási árfolyam meghatározására vonatkozó, Magyarországon 1960. január 1-je óta létező szabály. Ezzel szemben Barabás Gyula felhívta a figyelmet, hogy a lengyel Ptk. erre vonatkozó rendelkezése így szól:

Kodeks cywilny (1964. IV.23.) 358. cikk (2. §) Az idegen pénznemben meghatározott kötelezettség értékét a Lengyel Nemzeti Bank által a teljesítés esedékességének napjára vonatkozóan közzétett középárfolyamon kell kiszámítani.

A magyar Ptk. 231. § (2) bekezdése pedig így rendelkezik: Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

- véli Barabás. A szakértő elismerte: az eddig megjelent és fogyasztópárti ítéletek leginkább a gépjárműfinanszírozáshoz kapcsolódó szerződések esetében értek el az adósok számára értékelhető eredményeket, jelzáloghitelek esetében ez ma még meglehetősen rika.

Az Európai Parlament és Tanács 2014 februárjában, vagyis még a magyar elszámolási törvények előtt kihirdetett irányelve előírja a tagállamok számára, hogy a fogyasztók ne mondhassanak le a nemzeti jog ezen irányelvet átültető rendelkezéseiben rájuk ruházott jogokról; és hogy különböző hitelmegállapodásokkal ne lehessen megkerülni ezen intézkedések alkalmazását, megfosztva a fogyasztókat az őket megillető védelemtől.

A 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az árfolyamrés tisztességtelen és azt visszamenőlegesen az MNB középárfolyamával kellett behelyettesíteni és elvégezni az átszámítást. Ez alapján megfosztotta a jogalkotó a fogyasztót attól, hogy érdemben hivatkozzon arra, hogy a kétnemű árfolyam tisztességtelensége miatt devizában a szerződést nem lehet teljesíteni legfeljebb a folyósított forintösszegben és a szerződésben szereplő kamattal számolva - húzta alá Barabás.

Az átültetési időszakban hozott jogalkotás így, ebben a formájában nem engedi az irányelv érvényesülését, éppen ellenkezőleg, a fogyasztó jogait szűkíti. A visszamenőleges jogalkotás az árfolyamrés - fogyasztó szándékával és érdekével ellentétes - módosulása az MNB középárfolyam behelyettesítésével nyilvánvalóan sérti - véli Barabás.

- fogalmazott a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Hozzátette, amennyiben az ítélet a fogyasztók részére kedvező lenne, úgy lényegében az engedményezett követeléskezelő cégek jogi úton sem tudnák érvényesíteni az érvénytelen szerződésből eredő követeléseiket.

Bírósági eljárások ezrei jöhetnek?

Amennyiben a szerződést a bíróság érvénytelenné nyilvánítaná, a bíróság által alkalmazott elszámolás eredményeként juthatna pénzösszeghez az ügyfél, és ez nem a szerződésből, hanem annak érvénytelenségéből ered. A követeléskezelőknek átadott követelések esetében a szerződésből eredő követelés maradt fenn, így ezen a jogcímen az elszámolásból eredő pénzkövetelés nem illetheti meg az adósokat.

- vélte a szakértő.