Elszálltak az árak, retteghetnek a hitelesek: fontos lépés jöhet napokon belül az MNB-től

Fontos hét elé nézünk, ismét kamatdöntő ülést tart az MNB monetáris tanácsa. Kérdés, hogy az elmúlt hetek eseményeinek hatására lép-e a jegybank, és változtat-e az alapkamaton. A döntést több tényező is befolyásolhatja. Például az, hogy az inflációs mutató a 2019. decemberi 4,0 százalékról 4,7 százalékra emelkedett, ami így az MNB inflációs toleranciasávja fölé került.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szép csendben, de nekiállt szigorítani az MNB: mégis, mi lesz ebből?

Csendben kamatemelésbe kezdett a Nemzeti Bank

Az infláció gyorsulásában fontos szerepet játszott, hogy az üzemanyagárak, az élelmiszerárak, valamint a piaci alapú szolgáltatások árai jelentősen emelkedtek idén januárban, de az MNB arra számít, hogy a következő hónapokban ismét csökkenni fog az infláció, visszakerül a toleranciavonal alá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyi az annyi: ezt minden magyar kőkeményen megérzi a tárcáján

Sertéspestis, madárinfluenza, klímaváltozás, aszály: tolták fel a mezőgazdasági alapanyagok árát, ami a boltig gurult, a pultos árcímkéken is vastag nyomot hagyva.

A maginfláció a tavaly decemberi 3,9 százalékos szintről 4 százalékra emelkedett januárban, valamint a szűrt maginfláció 3,7 százalékra emelkedett a decemberi 3,5 százalékról - így az MNB által kiemelten figyelt maginflációs mutató 4 százalék alatt maradt januárban, illetve a jegybank várakozása szerint az idei év első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd fokozatos mérséklődést mutathat. Tehát ez a mutató vélhetően nem fogja kamatemelésre sarkallni a jegybankot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetes, mennyit drágultak ezek a termékek itthon

Friss zöldségek,postai szolgáltatások, tea.

Mélyponton járt a forint

A januári kamatdöntés óta eltelt időszakban az euróárdolyam jelentősen emelkedett, 340 forint felett is járt az értéke, azonban a február 10-i hét második felében forinterősödés vette kezdetét, melyben az elemzők szerint MNB kommunikációja is fontos szerepet játszott. Nagy Márton, az MNB alelnöke ismételten hangsúlyozta, az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja pedig az árstabilitás elérése és fenntartása. Ennek érdekében ha szükséges, a monetáris politikai eszköztár minden eszközét bevetik annak érdekében, hogy elérjék és fenntartsák az inflációs célt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az MNB nagy bejelentése: ezen múlik, elszállnak-e a fogyasztói árak

A gyenge forint és a megugró infláció következében előállt helyzetet értékelte Nagy Márton.

Nagy Márton azt is megerősítette, hogy az MNB saját jelzései szerint működik, azaz negyedévente, a friss jegybanki prognózisok ismeretében dönthet a monetáris kondíciókról. A következő Inflációs jelentést március 26-án publikálják, a jegybanknál a március 24-i kamatdöntés alkalmával már a friss előrejelzések tudatában határozhatnak. Így vélhetően a keddi ülésen nem várható szigorítás a monetáris politikában, kivárják a márciusi inflációs adatokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagy Márton elárulta: az MNB mindent be fog vetni az áremelkedés megállítására

Nem nézik tétlenül az áremelkedést.

Adatdömping lesz a héten

Bár az ülés kedden lesz, a monetáris tanács vélhetően már birtokában lesz azoknak az információknak, amelyeket a jövő hét folyamán fognak publikálni. Érkeznek például a KSH-tól a 2019. november - 2020. januári időszakra vonatkozó munkaerőpiaci adatok: foglalkoztatás tekintetében sok változás nem várható, továbbra is alacsony a munkanélküliségi ráta Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Korlátokba ütközik a foglalkoztatottság további bővülése

Korlátokba ütközik a foglalkoztatottság további bővülése.

2019-ben 4 millió 512 ezer fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, a tavalyi évben a 15-64 évesek körében 70,1százalék volt a foglalkoztatási ráta. A 2019-es évet tekintve a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt, 0,3 százalékkal alacsonyabb a 2018-asnál. Az elemzők szerint mérséklődni fog a csökkenés üteme, mivel a gazdaság már gyakorlatilag felszippantotta a könnyen elérhető munkaerő-állományt.

Szerdán a bérekről érkezik a jelentés. 2019. novemberében 13,9 százalékkal emelkedett a hazai bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest, az év végi adatokat pedig a nem rendszeres juttatások, tehát prémiumok, jutalmak is befolyásolják majd.

EZ IS ÉRDEKELHET

Átléptük a bűvös határt: ennyit keres ma egy átlagos magyar

2019. novemberben a bruttó átlagkereset 403 500 forint volt, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. 2019. január-novemberben a bruttó átlagkereset 364 300, a nettó átlagkereset 242 300 forint volt, mindkettő 11,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Pénteken a 2019. negyedik negyedévre és a teljes évre vonatkozó, részletes hazai GDP-adatokat közöl a KSH: az első becslés szerint 2019. utolsó negyedévben 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2018. negyedik negyedévéhez képest. Ez jócskán elmarad az egy évvel korábbi, 5,1 százalékos bővüléstől, de a szakértők is a lassulást prognosztizálták korábban.

Megugorhat a törlesztő

A Portfolio csütörtöki elemzése szerint több mint hároméves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az elmúlt hetekben. Minél tovább kitart az MNB az újkeletű monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete emelkedésével, hiszen minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. Közel 250 ezer lakáshitelt és 150 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt érinthet a probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Több százezer magyarnak emelkedhet a törlesztőrészlete: ők vannak veszélyben

Elszabadul a pokol a lakáshiteleknél?

A jegybank az elszabadult (januárban már évi 4,7%-os) infláció miatt szép csendben monetáris szigorításba kezdett, ami megtette hatását a bankközi piacon olyannyira, hogy az MNB a kereskedelmi bankoknak állítólag jelezte is: túlzottnak tartja, ami a bankközi kamatlábakkal történt. A budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR a 2019 végi szintről e hét szerdára

• 3 hónapos lejáraton 45 bázisponttal 0,61%-ra,
• 6 hónapos lejáraton 44 bázisponttal 0,65%-ra,
• 12 hónapos lejáraton pedig 50 bázisponttal 0,77%-ra emelkedett.

A hosszabb lejáratokon (BIRS, ÁKK-hozamok) egyelőre ennél kisebb hozamemelkedés következett be, így a mostani jelenség elsősorban azokat érinti, akik változó kamatozású (vagyis 3, 6 vagy 12 hónapos kamatperiódusú) lakáshitellel rendelkeznek. Közülük is rövid távon azokat, akiknek mostanában van a kamatperiódusuk fordulónapja. A 2009. évi CLXX. törvény értelmében a kamatot a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes BUBOR-hoz kell igazítani.