Elfogadták! Mennyit, mikor kapnak vissza a devizahitelesek?

A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban elfogad. A törvény túlnyomó része november elsején lép hatályba.

mivel az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkezett a fogyasztók javára.

Elsőként a devizahiteleseknél zajlik le az elszámolás: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást.

A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek.

A bankoknak - az ügyfél kérésére - a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk: az érintettek - tízezer forintos díj ellenében - 2015. március 1-31. között kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől, amelynek ezt 2015. november 30-áig kell megküldenie. Ha az elszámolás eredményeként kiderül, hogy a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki. A tízezer forintos eljárási díjat - a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján - azoknak nem kell megfizetniük, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel.

Az elszámolás fontos szabálya, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés e 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.

Rossz hír lehet viszont, hogy az adósnak járó elszámolási összeget csökkenteni kell a bank által korábban adott kedvezmények mértékével. Ez elsősorban a kedvezményes végtörlesztéssel, vagy az árfolyamgáttal élőknek visszajáró összeget csökkenti. Másodsorban viszont a bankok egyedi kamatkedvezményeivel, esetlegesen elengedett költségeivel is csökkenni fog a visszatérítés mértéke.

Az elszámolással kapcsolatban az ügyfelek panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak. A törvény szabályozza a félbeszakadt végrehajtási eljárásokat is. E szerint ezek leghamarabb az elszámolás után folytathatók.

Ahány bank, annyi elszámolás

Hatalmas különbségek adódhatnak a visszatérítés összegében aszerint, hogy melyik pénzintézet volt a hitelnyújtó. Ennek több oka van, az árfolyamrés mértéke például minden banknál eltérő, ahol kisebb volt az eltérés az MNB középárfolyamához képest, ott a visszatérítés is kisebb lesz. A kamatemelési gyakorlat bankonként változó, sőt, a kezdeti kamatszint ügyfelenként is eltér, ezért ebben még nagyobb különbségek lehetnek.

További eltérések lehetnek a következő eltérések miatt:

• Futamidő hossza

• Felvett összeg

• Felvétel időpontja

A fenti okok miatt két különböző számítást végeztünk el, az egyik a jegybank havi átlagos kamataival számol, míg a másiknál egyszeri kamatemelés történt (öt százalékról hat százalékra nőtt a kamat egy lépésben). A felvett összeg mind a két esetben 8 millió forint, svájci frank alapon. Az első esetben csak a kamatemelés miatt 1,7 millió forint jött ki, addig az egyszeri kamatemelés esetén "csupán" 781 ezer forint jár vissza az ügyfélnek.

Kattints! Ezek a bankok küzdhetnek tovább a devizaperben

Mennyit kap vissza egy átlagos devizahiteles?

A kamatemelést és az árfolyamrést is figyelembe véve azt láthatjuk, hogy az MNB adatai alapján számolva több mint kétmillió forint is visszajárhat egy átlagos devizahitelesnek. Az egyszeri kamatemelés esetén ugyan jóval kisebb ez az összeg, de még így is egymillió-egyszázezer forintra rúg ez az összeg. Ebből az árfolyamrés miatt 348, illetve 323 ezer forintot tesz ki, míg a kamatemelés miatt 1,7 millió és 781 ezer forint jár vissza.

Hogyan és mikor kapjuk vissza a pénzt?

Ahhoz, hogy megkapjuk a pénzt, be kell jelenteni a lakhelyünket, ha megváltozott, mivel ide küldi a dokumentumot az elszámolásról a hitelező. Ha nem változott meg a lakcímünk, akkor a banknak automatikusan meg kell küldenie az elszámolást.

Ha megszűnt szerződésről van szó, akkor a fentieken túl meg kell adni a bankszámlaszámunkat a hitelt nyújtó banknak. Megtehetjük azt is, hogy a fiókban vesszük fel a pénzt. Ennek részleteiről a bank köteles tájékoztatni meglévő és volt ügyfeleit egyaránt (kivétel kedvezményes végtörlesztők és a Nemzeti Eszközkezelők ügyfelei).

Az, hogy mikor kapjuk meg a pénzt elsősorban attól függ, hogy a bankunk perre ment-e az állam ellen, vagy esetleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adott be keresetet ellene. Ezek ugyanis befolyásolják azt, hogy mikor juthatunk a pénzhez, sőt, az sem mindegy, hogy milyen per indult. A határidőket az alábbi táblázaton mutatjuk: