Devizahitelesek: nem értik miről maradnak le?

Mielőtt az államilag is szabályozott mentőcsomagokat sorra vennénk, nem árt megjegyezni: a bankok a korábbi helyzethez hasonlóan jelenleg is annak nyújtanak segítséget, akinek akarnak. Ezért ha valaki bármely okból nem tudja igénybe venni az államilag is szabályozott mentőcsomagokat, az továbbra is élhet a bankok saját, "piaci" megoldásaival. Aki azonban jogosult az új megoldásokra, az vélhetően inkább ez utóbbiak valamelyikét választja: akkora teherkönnyítést kaphat így, amekkorát a bankok "maguktól" csak ritka esetekben kínáltak volna fel számára. Jellemzően az az adós élhet ezekkel, aki devizaalapú jelzáloghitellel (ingatlanfedezetes hitellel) rendelkezik. Jelenleg (korábbi megállapításunknak megfelelően) 730-830 ezer ilyen hitelszerződés van Magyarországon. Az államilag is szabályozott (cikkünk tárgyát képező) mentőcsomagok szempontjából érdemes két csoportba sorolni ezeket aszerint, hogy 90 napon túli késedelemben vannak-e vagy sem. Először az előbbieknek szóló programokat vesszük sorra.

Árfolyamrögzítés (árfolyamgát)

A deviza jelzáloghitellel rendelkező ügyfélcsoportok április 1-jétől december 31-ig (legkésőbb szeptember 3-ától) eltérő ütemezésben, költségmentesen igényelhetik hitelezőjüknél a lehetőséget. Az indulástól számítva 60 hónapig, de legkésőbb 2017. június 30-áig rögzített árfolyamon (frank: 180, euró: 250, jen: 2,5 forint) törleszt az ügyfél (ha úgy dönt, 36 hónap után kiléphet). A rögzített árfolyam feletti törlesztőrészlet kamatrészét (ez egy átlagos devizahitel esetén nagyjából kétharmadnyi rész) a bankok és az állam ezen időszak alatt fele-fele arányban elengedik (részleges tartozás-elengedés). A rögzített árfolyam feletti tőkerész (ez egy átlagos devizahitel esetén nagyjából egyharmadnyi rész) pedig hónapról hónapra egy külön megnyitott gyűjtőszámlán a bankközi kamatlábnak (BUBOR) megfelelően halmozódik forint tartozásként. Az árfolyamrögzítést követően a devizahitel és a gyűjtőszámla-hitel együttesen törlesztendő (az aktuális árfolyamnak és piaci kamatlábaknak megfelelően). Az említett kamatrész-elengedés miatt mindez általában nem tartogat az adós számára az árfolyamrögzítést követően sem elviselhetetlen törlesztőrészlet-emelkedést a jelenlegihez képest, az árfolyamrögzítés ideje alatt viszont a jelenleginél jóval alacsonyabb, fix törlesztőrészletet biztosít. A rendszer az időközben bekövetkező esetleges szélsőséges árfolyamgyengülés ellen is véd: az ún. legmagasabb árfolyam (frank: 270, euró: 340, jen: 3,3 forint) feletti tőke- és a kamatrészt az állam egyaránt átvállalja. Az igénylést követően nem sokat kell várni: a rögzített árfolyam szerinti, alacsonyabb törlesztőrészletet már a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadását követő második törlesztés esedékességekor lehet fizetni. A Pénzentrum.hu árfolyamgát kalkulátoraitt elérhető.

Bár a törvény a közszolgák esetében április 1-től, egyéb lakáshitelek esetében június 1-től, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig szeptember 1-jétől írja elő az igénylések kötelező befogadását, a bankok többsége előbbre hozta ezeket a határidőket. Ennek fő oka a Portfolio.hu által megkérdezett banki illetékesek szerint általában az, hogy a jogosultak a vártnál kisebb számban jelentkeztek a lehetőségre az első hónapokban, főleg a tájékozódás időigénye és a lehetőség alacsony ismertsége miatt. Egyes bankok folyamatosan stagnáló, mások dinamikusan növekvő érdeklődésről számoltak be, vagyis nem egységesek a hitelezői tapasztalatok.

A törvény szerint a bank a hiánytalan kérelem átvételétől számítva köteles mindent megtenni, hogy 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. A gyűjtőszámlahitelek darabszámára vonatkozó PSZÁF-statisztika a hosszú átfutás miatt csak késéssel követi az igénybefogadások számát. Az adatok szerint a (korábbi becsléseink szerint 610 ezer jogosult hitelből) mindössze 10 827 hitelszerződés esetében nyitottak gyűjtőszámla-hitelt május végéig. Holott a Bankszövetség korábbi várakozásai szerint év végéig a jogosultak 75%-a, a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint legalább 90%-a élhet a lehetőséggel. A kamattörlesztés egy részének elengedése és a legmagasabb árfolyam alkalmazása miatt a túlnyomó többség számára ugyanis racionális döntés a belépés.

Az általunk megkérdezett banki szakemberek a gyatra kezdés ellenére év végéig 50-80%-os részvételre számítanak, ami a Portfolio.hu szintén korábbi (ma is aktuális) becslései szerint 240 forintos átlagos jövőbeni frankárfolyam mellett öt év alatt 67-107 milliárd forintnyi kamatbevétel-kiesést jelent a bankszektor, és hasonló összegű kiadást az állam számára. Ez összhangban áll az MNB évi 25 milliárd forintos terhet prognosztizáló (magasabb részvételi arány mellett számolt) előrejelzésével, amely áprilisi pénzügyi stabilitási jelentésében jelent meg. A bankszektor tényleges vesztesége az árfolyamrögzítés miatt azonban kisebb lehet ennél, ugyanis a lakossági hitelportfólió romlásának megállításával csökkenhet a bankok céltartalékolási/értékvesztési kényszere, javítva pénzügyi eredményüket. Ennek pozitív hatásai azonban a megkérdezett banki illetékesek szerint legkorábban csak 2013 év elején lesznek érezhetők a bankok számára. Az árfolyamrögzítés folyamata egyébként a megkérdezettek szerint zökkenőmentesen halad, egyedül a bankok által fizetett közjegyzők kapacitása jelent szűk keresztmetszetet (gyakran heteket kell várni időpontra).

Közszférában dolgozók kedvezményei

A közszférában (köztük az állami vállalatoknál) dolgozókat háromféle módon is előnyben részesíti a jogszabály: 1. másoknál korábban, már április 1-jétől igényelhették az árfolyamgát lehetőségét (lásd fent), 2. egy részük egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kaphat, amely a devizaalapú hitel előtörlesztésére használható fel, 3. a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamatát (BUBOR) csökkentő állami kamattámogatást kaphatnak, amely csökkenti az árfolyamrögzítést követően törlesztendő gyűjtőszámla-tartozás nagyságát. A közszférában dolgozók kedvezményei a bankok elmondása szerint jóval nagyobb adminisztrációval járnak, mint a szimpla árfolyamrögzítés, és különösen a megfelelő munkáltatói igazolások begyűjtése jelent gondot. Némileg e nehézségek, de főleg a jogosultak körének lenti jogszabályi korlátozása okozza, hogy ezekkel a kedvezményekkel a Portfolio.hu által megkérdezett bankoknál nem él(t) a közszolgák többsége. "Költségeit" tekintve az egyszeri támogatás és a kamattámogatás az állam számára legfeljebb néhány milliárd forintos terhet jelent, egy átlagos devizahiteles számára ugyanis előbbi becsléseink szerint mintegy 100 ezer forintos egyszeri, utóbbi pedig 2017-et követően (a gyűjtőszámla törlesztőrészletében) néhány száz forintos havi könnyítést ad.

Referencia/fix kamatozásra történő áttérés

A média mintha megfeledkezett volna a devizahitelesek ezen lehetőségéről, holott a sokat átkozott egyoldalú szerződésmódosítások kiküszöbölését biztosítja. Lényege, hogy 2012. április 1-jétől a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatározni: 1.referencia-kamatlábhoz kötve, vagy 2. a kamat mértékét 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzítve. Előbbi esetben forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR (egyes esetekben az ÁKK által havonta közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam), euróhiteleknél az EURIBOR, frankhiteleknél a CHF LIBOR a mérvadó. Referencia-kamatlábhoz kötött hitel esetén a kamatot a kamatperiódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani. Mindez normál esetben csak az április 1-je után kötött új hitelszerződésekre vonatkozik, a törvény értelmében azonban 2012. augusztus 31-jéig egy alkalommal kérhetik írásban az ügyfelek hitelük módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a fenti feltételeknek. Ebben az esetben az is lehetséges, hogy az euróhitelt forinthitelre, a frankhitelt euró- vagy forinthitelre váltsa át az ügyfél.

A Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankszakemberek szerint azonban nem jellemző, hogy élnének ezzel a lehetőséggel az ügyfelek, mégpedig azért, mert az újonnan felvehető hitelek kamatszintje jellemzően jóval magasabb, mint az ugyan nem referencia/fix kamatozású, de a törlesztőrészlet szempontjából még mindig kedvezőbb eredeti hiteleké. Minél hosszabb a futamidő, annál érzékenyebb a törlesztőrészlet egységnyi kamatváltozásra (lásd a fenti ábrát). Könnyen megeshet a fentiek miatt, hogy az "átkötés" kérvényezésének lehetőségével néhány tucatnál több ügyfél nem fog élni az augusztus végi határidőig.

A késedelmes hitelek sorsa + egy bank tapasztalatai

Forintosítás és 25%-os tartozás-elengedés

Ezt a fizetőképesség helyreállítását célzó lehetőséget azok kapták meg, akik tavaly szeptember végén 90 napot meghaladó késedelemben voltak deviza jelzáloghitelükkel. Esetükben augusztus 31-ig vált lehetővé a tartozás 25%-os elengedése és forintosítása. E hitelek állománya az MNB adatai szerint tavaly szeptember végén közel 600 milliárd forint volt, ami a deviza jelzáloghitelek 10,5%-át jelentette (azóta a jól fizető deviza jelzáloghitelek nagyarányú végtörlesztése miatt 18% közelébe nőtt az arány).

Ettől a programtól azonban jóval szerényebb eredményt várhatunk, mint az árfolyamrögzítéstől: az igénybevétel mennyiségi kritériumainak az MNB adatai szerint csak legfeljebb az állomány 60%-a felel meg. A május 15-ei határidőig csak a fel nem mondott hitelszerződéssel rendelkezők jelentkezték igényüket (nyilatkoztak arról, hogy nem önhibájukból kerültek késedelembe), és bár azóta egyértelművé vált, hogy a felmondott hitellel rendelkezők is kérhetik, nem segíti őket, hogy a forintosítás még a 25%-os tartozáselengedés mellett sem igazán jelent számukra alacsonyabb törlesztőrészletet a várható kamatemelkedés miatt (márpedig ezt a törlesztőrészlet-szintet nem tudták fizetni). Valamelyest enyhít ezen a számukra (és a kisebb lakásba költözők számára) is elérhetővé tett állami forinthitel-kamattámogatás, amelyet Budapesten a legfeljebb 20 millió forintos, vidéken a maximum 15 millió forintos ingatlannal rendelkezők vehetnek igénybe. Hogy azonban végül hányan tartoznak majd a sikeresen forintosítók körébe a "rossz hitelesek" közül, az az augusztus 31-ei határidőt követően több hónappal dőlhet csak el. Várható azonban, hogy a "forintosítók" köre a bankok nem teljesítő hitelállományának töredékét teszi csak ki, és mindez csak egy szűk kör (kevesebb, mint 20%) számára nyújt majd megoldást. Mindennek a bankokra és az államra (a banki leírási veszteség 30%-át a bankadóból elengedik) gyakorolt pénzügyi hatását egyelőre a bizonytalan részvételi arány és a fizetőképesség újbóli helyreállításának kérdőjelei miatt egyelőre nehéz megmondani.

Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET)

Bár a miniszterelnök már 2010 júniusában bejelentette a létrehozását, mind a mai napig nem kezdte meg a lakások érdemi felvásárlását a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), ősszel azonban az eddigi nyilatkozatok alapján várhatóan "aktivizálódni" fog. A bankoknak ezzel kapcsolatban láthatóan nincsenek illúzióik: nem az ügyfelek proaktivitásán, hanem saját felvilágosító munkájukon és pénzügyi megfontolásaikon múlik majd, hány lakást vesz meg a NET, hogy aztán bérbe adja a bajban lévő hitelesek számára. A kormány mindenesetre bővítette a kört, és ambiciózusabbá tette a NET céljait: idén maximum 8000, 2014 végéig pedig maximum 25000 ingatlant vásárolna meg a társaság. Utóbbi a kényszerértékesítéssel veszélyeztetett ingatlanok közel negyedét jelenti. A NET a megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolhatja meg, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa 1. a háztartásban legalább egy gyermeket nevel, akire családi pótlékra jogosult, 2. aktív korúak ellátásában, vagy 3. lakásfenntartási támogatásban részesül. A NET bevonása azt is biztosítja, hogy a hiteladósnak ne maradjon fenn tartozása a bankkal szemben. Az egykori tulajdonos/újdonsült bérlő bérleti díj mértéke a lakás jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke 1,5%-énak egytizenketted része, vagyis egy egykor 10 millió forintot érő lakás esetében havi 12 500 forint. Ezt követően az inflációval növekszik majd. A NET által fizetendő vételár a jelzáloghitel-szerződés szerinti érték 55%-a, ha a lakóingatlan Budapesten vagy megyei jogú városban, 50%-a, ha más városokban és 35%-a, ha a lakóingatlan községben található. A lakás NET általi megvételéhez mindhárom szereplő (ügyfél, bank, NET) hozzájárulása szükséges, ezért például ha a bank pénzügyi motivációi ezt nem indokolják (pl. megítélése szerint jobb megtérülést érhet el az ingatlanon annak más módon történő értékesítésével), nem kötelező számára a NET bevonása.

Kényszerértékesítési kvóta

A hitelezők 2011. október 1-jétől 2014. december 31-éig csak annak a fedezeti ingatlannak a kényszerértékesítését kezdeményezhetik, amelyet ilyen célra negyedévről negyedévre kijelöltek. A negatív lakáspiaci folyamatok (nehéz értékesíthetőség) és a NET működésének megkezdése mellett (elvileg) ez is lassítja a bankok fedezetérvényesítését, levegőhöz juttatva ugyanakkor valamelyest az érintett adósokat (itt a NET-hez hasonlóan már nem csak devizahitelesekről beszélünk). A jogszabály szerint idén az érintett ingatlanok 3%-át, jövőre 4%-át, 2014-ben pedig 5%-át kényszerértékesíthetik negyedévente a bankok (a NET által megvásárolt ingatlanok nem lehetnek a kvóta részei). A Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor a végrehajtási folyamatok vontatottan haladnak, és különösen az alacsony lakáspiaci megtérülés fényében egyúttal drágák is. A hitelportfólió megtisztítását részben a NET lakásvásárlási tevékenységének megindítása, de különösen a lakáspiaci kereslet fellendülése gyorsíthatná fel.

Egy bank konkrét tapasztalatai a mentőcsomagokról

Surányi Zoltán, a CIB Bank lakossági üzletfejlesztési vezetője a Portfolio.hu kérdésére ismertette: náluk eddig több mint 6000 fő érdeklődött az árfolyamgát lehetősége iránt, és 5100 devizahiteles kérelmét fogadták be. Az átfutási idő miatt a már elindult gyűjtőszámlahitelek száma a banknál mindössze 300, holott a jogosultak száma meghaladja a 36 ezret. Ez utóbbi szám alapján egyenletes időbeni eloszlást feltételezve 100%-os részvételi arány mellett napi 260-270 kérelmet kellene a banknak befogadnia, ehelyett naponta azonban 40-50 körül stagnál a számuk ezekben a napokban. Különösebb felfutást az igény-benyújtók száma eddig nem mutatott. Surányi szerint az eddigi alacsony érdeklődés leginkább azzal magyarázható, hogy a lakosság jellemzően a határidőt közvetlenül megelőző időszakban veszi igénybe a hasonló lehetőségeket, és egy "kritikus tömeg" elérése után az év utolsó hónapjaiban várhatóan megugrik az árfolyamfixálók aránya. A szakember arra számít, hogy a kezdeti alacsony érdeklődés ellenére elérik a 75-80%-ot év végére.

Különösebb problémát nem tapasztaltak a CIB-nél az árfolyamrögzítés során, Surányi azonban megjegyezte: a közszférában dolgozók esetében a szokásosnál jóval nagyobb papírmunkát kell végezniük, a közjegyzők pedig kapacitáshiány miatt már augusztusra is nehezen adnak időpontot a devizahiteleseknek. Szerinte utóbbi jelenti a legszűkebb keresztmetszetet. A CIB Bank tapasztalatai szerint az eddigi érdeklődők között közel 46%-os arányt képviselő közszférában dolgozó devizahitelesek általában élnének a nekik felkínált plusz lehetőségekkel, mivel azonban ennek feltételei vannak, a kamattámogatást és az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást együttesen csak kevesebb, mint 20%-uk vette igénybe. Csak az előbbivel közel 10%-uk, csak az utóbbival kevesebb, mint 5%-uk élt.

A 90 napon túl késedelmes deviza jelzáloghitelek forintosítására első körben a CIB Banknál közel 1000 ügyfél jogosult, közülük 420-an jelezték részvételi szándékukat a május 15-ei határidőig. Esetükben augusztus 31-éig kell lebonyolítania a banknak a forintosítást és a tartozás-elengedést, ami egyelőre nem történt meg. A különadótörvény júniusi módosításával azonban bővült a jogosultak köre, és a felmondott hitelek átváltását is lehetővé tették. Ezzel hozzávetőlegesen 3000-re növekedett a jogosultak száma. A nyilatkozatot határidőben nem tett, illetve a felmondott ügyfelek esetében az átváltás határideje szeptember 15.