Egyre nagyobb bajban több százezer közszolga: hiába a csúcsdrágulás, fityinggel se nő a fizetésük

Kemény idők járnak a magyarországi közszolgáltatásban dolgozókra: ahogy 15 éve egyszer sem, most sem emelték az illetményalapot, és a kormány egyelőre hallani sem akar arról, hogy egyetlen forinttal is felemelje a fizetésüket. Mint mi is beszámoltunk róla, múlt héten tárgyalóasztalhoz ült a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete és a kormány képviselői, hogy megbeszéljék a bérrendezést, ám a tárgyalások nem vezettek eredményre.

Az egyeztetésen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és felszólalt Bordás Gábor közigazgatási államtitkár is. Utóbbi arról beszélt, nehéz helyzetben van a költségvetés, azt pedig nem tudta megmondani, hogy mikor és milyen formában tudják rendezni a közszolgálati dolgozók bérfejlesztését.

Kijelentette, hogy felelőtlenség lenne a béremelési programba belevágni, jelenleg erre nincs keret a költségvetésben.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke viszont leszögezte: a választ nem tudják elfogadni és a többi szakszervezet is csalódottságának adott hangot. A következő ülés várhatóan áprilisban lesz, és az államtitkár azt mondta, ha sikerül forrást találni a béremelésre, akkor egyeztetni fognak majd. 

Súlyos bajban a közszolgák

A Pénzcentrum megkérdezte az MKKSZ vezetőjét a tárgyalások állásáról, valamint arról is, hogy szerintük nem túlzó-e 25 százalékos béremelést kérni, mikor a minimálbér-emelés (és a garantált bérminimum sem)

Napi megélhetési gondokkal küzdenek a köztisztviselők és kormánytisztviselők azért, mert egyelőre nem is közelítenek az álláspontok a béremelésről és annak mértékéről. Azok, akik kitartottak, most garantált bérminimumot keresnek, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e diplomával. Ezt tudjuk, mennyi, és ha megnézzük ennek a nettó összegét, akkor máris látjuk, hogy egész egyszerűen nem elég a megemelkedett rezsire, megemelkedett üzemanyagárakra, és akkor az alapvető élelmiszereket ne is említsem. Ráadásul sok közszolgának ugyanúgy van hitele, melynek a nem fizetése még durvább adósságspirálba taszítaná őket – nem gondoljuk tehát, hogy túlzó lenne a 25 százalékos béremelési követelésünk

- mondta a Pénzcentrumnak az MKKSZ elnökasszonya.

A helyzet 15 éve változatlan

Mint Boros Péternétől megtudtuk: a fizetések mértéke csak a jéghegy csúcsa, az is komoly probléma, hogy az illetményalap tizenöt éve egy forinttal sem emelkedett, vagyis mostanra eltűnt a különbség a diplomás, (vagy akár több diplomás), valamint a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók is.

Ezer sebből vérzik a közalkalmazotti bértábla: abból kell kiindulni, hogy van egy 38 ezer forintos illetményalap, és ennek összegét immár másfél évtizede egy forinttal nem emelte meg egyetlen kormány sem. Volt mód arra, hogy megemeljék az önkormányzatok, de egyrészt csak 2018 óta, másrészt a kistelepüléseken ez természetesen szóba sem kerülhetett a forráshiány miatt.

 - mondta az elnök lapunknak. Még megemlítette, hogy már az a 70 ezer forintos illetményalap sem elég, amit a Parlamentben dolgozó kollégáik kapnak - és ők csak azt kérik, hogy tudjanak lépést tartani a folyamatos drágulással.

Összehasonlításként érdemes talán megemlíteni, hogy az Országgyűlés Hivatalában ugyanez az illetményalap 70 ezer forintnál jár, vagyis csaknem a duplája a 15 éve nem emelt közszolgálatiénak. Nyilván nem azt szeretnénk, hogy a közszolgálati dolgozók az országgyűlési képviselőkkel azonos bért kapjanak, de az talán nem elrugaszkodott követelés, hogy a más szektorokban meghozott emeléssel, valamint természetesen az inflációval legalább lépést tartsanak a keresetek

- mondta lapunknak Boros Péterné.

Miért nem történt semmi eddig?

Az MKKSZ elnöke kitért arra is, hogy mivel a kormány, az állam a legnagyobb hazai foglalkoztató, tudnia kellene azt is, hogyan fizesse meg az embereket.

Azt szeretnénk, ha a kormány elismerné egyrészt az egy vagy több diplomával rendelkezők tudását és a befektetett munkáját a béremeléssel, másrészt rájönne végre arra, hogy az ország legnagyobb foglalkoztatójaként felnyílna a szeme azzal kapcsolatban, hogy meg kell fizetni a neki dolgozókat – több százezer emberről beszélünk. Egy olyan helyen, ahol magas a szellemi foglalkozásúak aránya, újra kell gondolni az illetményalapot és a bértáblát, ebből nem tudunk engedni

- mondta Boros Péterné a Pénzcentrumnak. A bérfejlesztéssel kapcsolatban megkeresttük a kormányt is, és amint válaszolnak, frissíteni fogjuk a cikket.