Újabb online koppintás: indul a hiteles közösségi oldal

Januárban új közösségi oldal indul Magyarországon, ezúttal azonban nem a barátkozáson, ismerkedésen lesz a hangsúly, hanem a pénz lesz a középpontban. A Noba azokat hozza majd össze, akiknek pénzre van szükségük azokkal, akik kölcsönt tudnak adni, magyarázta Petrovics Péter alapító, aki egyben az iWiW egyik alapítója is volt.

A világ első pénzkölcsönző közösségi oldala néhány évvel ezelőtt indult Nagy-Britanniában. A közösségi hitelezés lényege, hogy az ügyletben részt vevők döntik el, milyen összeget, mekkora kamattal, kinek adnának kölcsön, illetve a másik oldalról, mekkora összeget, mekkora kamattal akarnak kölcsönkérni. Másfél évvel ezelőtt még kétszázezer felhasználója sem volt a legelső ilyen szájtnak, az angol Zopának, ma már több százezren vannak. A legnagyobb forgalmat az amerikai oldalak bonyolítják: a p2p-banking.com összeállítása szerint az első helyen a Virginmoney, második helyen a szintén amerikai Prosper áll, előbbin 370, utóbbin 170 millió dollárt kölcsönöztek eddig. Az ős Zopát a maga 25 millió angol fontos, mostani árfolyamon közel 40 millió dolláros forgalmával még egy harmadik amerikai rivális, a Kiva is megelőzi.

De a személytől személynek (angol rövidítéssel p2p) folyó kölcsönzés nemcsak az angolszász országokban népszerű, az EU-ban többek között Hollandiában, Németországban, Olaszországban is működik hasonló oldal, Lengyelországban már több is. Igaz, forgalmuk egyelőre nem mérhető az amerikai oldalakéhoz, még a Zopáéhoz sem. A lényeg viszont mindenütt hasonló: a p2p hitelezési modellek megpróbálják visszahozni azokat a társadalmi, személyes elemeket a kölcsönügyletekbe, amik elvesztek a hagyományos, központosított banki modellekből. Másfelől könnyebb hitelhez jutási, illetve egyszerű befektetési lehetőséget kínálnak: a megállapodással elért hitelkamat magasabb, mint amit a bankok a betétekért ajánlanak (jól jár a hitelező), de alacsonyabb, mint amit a hitelért kérnek (jól jár az adós).

Baráti kölcsönök

Magyarországon januárban indul a hasonlóan működő Noba. Vagyis működne. A PSZÁF álláspontja szerint ugyanis a hatályos magyar szabályok nem teszik lehetővé, hogy egy magánszemély kamatra adjon kölcsönt: ha ezt egy évben egynél többször teszi meg, az már üzletszerű tevékenységnek minősül, amihez engedély kell. Így, miközben az oldal készen állna arra, hogy a külföldi mintákhoz hasonlóan összekösse az adott összeget meghatározott kamat mellett kölcsönadni vágyókat az ugyanolyan kamat mellett hitelt keresőkkel, egyelőre a hitelezőknek kamat nélkül kell felajánlaniuk a pénzüket.

Ez nyilván kevésbé ösztönöz arra, hogy valaki a bank vagy egyéb befektetési lehetőség helyett a Nobára vigye a pénzét. Ugyanakkor Petrovics Péter szerint az indulásnál amúgy is a közösségi hitelezés egy másik alapvető jellemzőjére koncentrálnak, a baráti és támogatási célú kölcsönökre. Hitelt nem feltétlenül egy ember ad, egy kölcsönt akár ötven ember is összeadhat. Ha például valakinek pénzre van szüksége, hogy elindítsa új vállalkozását, beregisztrál az oldalra, és meghívja a barátait, akik aztán össze tudják adni a kért összeget. Vagy ha nem is tudnak pénzt adni, de kezességet tudnak vállalni érte, és így ismeretlenektől is könnyebben kaphat hitelt. Kölcsönt bárki adhat, magánszemélyek és jogi személyek is.

A kölcsönt felvevő ezek után előre meghatározott részletekben fizeti vissza a hitelt. Induláskor százezer és egymillió forint közötti összeget lehet kérni, de meghatározott feltételek teljesülésekor az összeg hárommillió forintig terjedhet.

Ezenkívül külföldi példák alapján (például kiva.org) szeretnének karitatív, szociális hitelezést is elindítani az oldalon. Olyan civilszervezetekkel keresik az együttműködési lehetőséget, amelyek segélyek helyett mikrohitelekkel tudnának segíteni a továbblépni vágyó rászorulóknak.

Kellene a kamat

A kamat nélküli hitelekkel való elindulást mindezzel együtt kompromisszumos megoldásnak tartják. Petrovics szerint változatlanul az a cél, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően, a hitelezőknek kamatnyereséget is biztosítva működjön az oldal. Azon, hogyan lehetséges ez jogszerűen Magyarországon, egyelőre dolgoznak, de a felhasználók addig is megismerhetik az oldal működését.

Szigorú ellenőrzések

Mégis, mi a biztosítéka, hogy a hitelfelvevő visszafizeti a kölcsönt? Petrovics Péter szerint az egyik legfontosabb biztosíték, hogy legtöbbször a barátok adják majd össze az igényelt összeget, így aki nem fizet, az a barátainak tartozik, nem egy személytelen intézménynek.

Másrészt maga a Noba is hatékonyan segít, hogy mindenki visszakapja a pénzét. Szigorúbbak lesznek, mint a bankok, hiszen a rendszer csak akkor tud hatékonyan működni, ha a nem visszafizetett hitelek aránya kicsi. Ez azt jelenti, hogy a nemfizetőkkel szemben gyorsan, az összes lehetséges jogi eszközt bevetve lépnek fel. Ugyanakkor az adósokkal szemben rugalmasabbak is, hiszen például díjmentes lesz az előtörlesztés.

Fontos, hogy a Noba nem bank, tehát csak közvetít a felek között. Aki azonban beregisztrál, az elfogadja a szigorú szabályokat. A Noba ellenőrzi a kérelmezők, kezesek, támogatók személyazonosságát, a regisztráltaknak például mindenképpen rendelkezniük kell bankszámlával - ezt ellenőrzi is a rendszer. Ezenkívül szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is végeznek.

A másik ellenőrzési mód, hogy közösségi oldalként meghívásos lesz a rendszer. Vagyis visszakövethető, ki hogyan került a rendszerbe. Mindezek ellenére kérdéses persze, hogy a hazai viszonyok között milyen visszafizetési arányokat tudnak majd elérni. A külföldi példák változóak, a "bedőlési" arányok 0,5 százaléktól 3-4 százalékig terjednek.

Hitelezés válság idején

Egyszerű oka van, hogy miért pont most, a pénzügyi válság közepén indul egy hitelezéssel foglalkozó oldal: most készült el. Tavaly augusztus óta dolgoznak az ötleten, akkor kezdődött el a fejlesztés is. A Noba mögött egy nagyon bonyolult, banki szintű rendszer van, amely arra is képes, magyarázta Petrovics Péter, hogy egy több hitelező által összeadott kölcsönnél külön kezelje a különböző futamidőket, esetleges kamatokat, ütemezéseket.

A mostani válságnak kettős hatása van, egyrészt drágulnak a kölcsönök, és kevesebben is fognak hitelt felvenni. Másrészt a kialakult bizalmi válság az is jelenti, hogy az emberek kevésbé bíznak minden befektetéssel, hitellel kapcsolatos új lehetőségben. Petrovics szerint azonban számítani lehet arra is, hogy miközben a bankok szigorú feltételeit nem tudja mindenki teljesíteni, nő az igény a baráti kölcsönök iránt. A hitelezőknek pedig kedvező, hogy a hagyományos "baráti kölcsönökhöz" képest egy átlátható rendszerben, meghatározott időpontokban számíthatnak a törlesztésre.