Magyarországon 1997-ben indult a Nyugat-Európában már több tízéves múltra visszatekintő, német modellen alapuló lakás-takarékpénztári rendszer. Az első évben a piaci lakáshitel-kamatszintekhez képest fele-harmad akkora garantált hitelkamat miatt jelentős kereslet mutatkozott a termék iránt. Időközben a hazai gazdaság is növekedési pályára állt, amely nemcsak nemzetgazdasági szinten, de az emberek napi életében is jelentős változásokat hozott
.
A két lakás-takarékpénztár (Fundamenta, OTP) 2005. június 30-án több mint 950 ezer szerződést kezelt, közel 1.000 milliárd forint szerződéses összegben. Tekintettel az európai tapasztalatokra, ahol egyes országokban 40-60 % a lakás-takarékpénztári szerződéssel rendelkezők aránya, a magyarországi teljes lakosságra vetített 10 %-os szerződéses arány még további lehetőségekre enged következtetni. Mindezidáig 250 ezer ügyfélnek folyósították a hazai lakás-takarékpénztárak az állami támogatással és kamattal megnövelt megtakarítást, illetve a szerződéses összeget. A 2005. júniusi adatok szerint a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek lakáskölcsön-állománya 17,5 milliárd forint.
A 2000-ben indított, állami kiegészítő és kamattámogatási hitelezési rendszer hatására az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a kiadott építési engedélyek száma, amely maga után vonta a használatba vett lakások számának növekedését is. Ez utóbbi 2004-ben lépte át a szakértők által szükségesnek tartott 40 ezres határt (a teljes lakásállomány évi 1 %-ának megújulása), amelyre 1990 óta nem volt példa. Az építőipari szektor növekedése kedvezően hatott a lakás-takarékpénztári üzletágra is.
A hitelezés és a lakás-takarékpénztári szerződések állományának növekedése 2005. II. negyedévében 20 % körül volt az előző év azonos időszakával összehasonlítva, amely növekedés a gazdaság egészén belül még mindig kiugróan magasnak tekinthető.
A támogatási rendszer megváltoztatásának eredményeként az elmúlt 5 évben az épületek számának bővülésével jelentős mértékben megnövekedett a hitelből finanszírozott ingatlanvásárlások aránya, a lakáscélú hitelek állománya. A lakás-takarékpénztárak ebben a rendszerben kiegészítő szerepet töltenek be az önerőképzéssel (a felújítás nem ebbe a kategóriába sorolható). Ennek megfelelően a hitelezés növekedése a lakás-takarékpénztárak működésére is kedvezően hatott.
A lakás-takarékpénztári szerződésállomány negyedéves változása a lakáshitelezési rendszer 2003. decemberi szigorítását követően közel azonos mértékű, mint a lakáshitelek állomány-növekedése (átlagosan 5 % negyedév/negyedév).
A lakás-takarékpénztári termék piaci potenciálját jelentős mértékben befolyásolja a társasházi és lakásszövetkezeti épületek leromlott állapota, valamint az, hogy a lakóingatlanok 92 %-a közvetlen magántulajdonban van. A 2003. évi – társasházakat és lakásszövetkezeteket kedvezően érintő – jogszabály-változtatás eredményeként a lakás-takarékpénztári forma megfelelő finanszírozási móddá lépett elő, az elmúlt két évben több mint kétszer annyi szerződés került megkötésre, mint a megelőző 7 évben.
Törvényi szabályozás tekintetében Magyarországon a termék lényegesen kötöttebb, mint más országokban, ahol a minimális megtakarítási idő zömében 1-2 év. Ausztriában és Németországban flexibilisebbek a tarifák is, az ügyfelek magasabb összegű hitelhez juthatnak. A magyarországi lakás-takarékpénztárak késői indulása, valamint a lakásfinanszírozási rendszer gyakori változása és szétaprózódottsága miatt nem terjedt úgy el ez a finanszírozási forma, mint Csehországban vagy Szlovákiában. Holott a lakás-előtakarékosság a számos változó lakásfinanszírozási konstrukció közül az egyik legstabilabb, hiszen a feltételei előre rögzítettek, minden bank elfogadja hitelfelvételnél saját erőnek és biztonságos, magas hozamú, befektetés, mely előre kalkulálható.
A lakás-takarékpénztárak magyarországi történetének első 8 éve során egyszer – 3 évvel ezelőtt – került sor átfogó szabályozási változtatásra. Az intézmények a piaci körülményeket, az ügyfelek elvárásait és a pénztárak eddigi működési tapasztalatait tekintve úgy érzik, hogy megérett az idő az újabb módosításra. A javaslatok részben stratégiai, részben technikai jellegűek. Az eddigi tárgyalások során egyes javaslatokat már pozitívan fogadtak a jogalkotók, míg mások értékelése jelenleg is zajlik.
„A változtatási javaslatok fókuszában az önkéntes öngondoskodás eszméjének a lakosság még szélesebb körében való elterjedése, intézményének erősítése áll”- mondta dr. Gergely Károly, a Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke. „Ez többek között a munkaadói támogatás bevezetését, az azonnali hitel nyújtásának lehetővé tételét, a nagy lakásszámú társasházak és lakásszövetkezetek részére emelt összegű állami támogatást foglalja magában. Kitér továbbá a módozati jellemzők rugalmassá tételére is, mely elsősorban az egyéni teljesítménymutató csökkentését, hitelarány növelését jelenti. Bízunk abban, hogy ezen módosítások a lakás-előtakarékosság gondolatának erősödését és a hazai lakás-takarékpénztárak még hatékonyabb működését segítik majd elő.”