10 kérdés, amit kevesen mernek feltenni a devizahitelekről

Rengeteg kérdést tisztázott az eddig elfogadott két devizahiteles törvény. Még a pontos számításokhoz szükséges jegybanki képlet, és az év vége felé benyújtott harmadik törvény is pontosítani fog a részleteken, de már most ismerünk olyan szabályokat, amelyek a különleges helyzetben lévő adósokra vonatkoznak. Olvasói kérdések alapján összeszedtünk néhány ilyen speciális élethelyzetet, de ha az általános alapelvek érdekelnek, akkor kattints IDE és IDE!

1. "Valódi" devizahiteles vagyok, vagyis devizában vettem fel a hitelt, abban is törlesztem. Miként számolnak el velem?

A "valódi" devizahitelesek alatt most azokat értjük, akik nem csupán elszámolási alapként alkalmazták a devizát, hanem a folyósítás és a törlesztőrészletek befizetése is svájci frankban, euróban vagy japán jenben történt. Ebben az esetben az árfolyamrés után nem járhat vissza pénz. Az egyoldalú kamatemelésekből származó összegek miatt viszont ugyanúgy jár visszatérítés, mint a deviza alapú hitelt vagy forinthitelt felvevők esetében. Lényeges továbbá, hogy a deviza alapú hitelekkel és a devizahitelekkel egyaránt februárban kell elszámolni.

2. A többséggel ellentétben csökkent a devizahitelem kamatszintje. Ez most visszaáll az eredeti szintre, vagyis nőni fog a törlesztőrészletem?

Megesett, hogy a bankok kamatot csökkentettek, ilyen esetben a korábbi kamatszintet nem kell visszaállítani, vagyis nem fog megemelkedni a törlesztőrészlet. A törvény úgy rendelkezik ugyanis, hogy az ügyfél számára kedvezőtlen módosítás (kamatemelés) tisztességtelen. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a kamatkedvezménnyel (ez alatt nem a normál kamatcsökkentést, hanem például valamilyen akciót kell érteni) nyert előnyöket a bank levonhatja a visszajáró összegből, így lehetséges, hogy egyáltalán nem jár vissza pénz.

3. Kombinált hitelem van, és benne vagyok az árfolyamgátban. Többet vagy kevesebbet kapok vissza, mint mások?

A kombinált hitel esetében alapvetően a hitel törlesztési részének csökkenésére lehet számítani, a megtakarítás nem tartozik a hitelek körébe. Az árfolyamgátba belépett adósoknál a visszatérítést a gyűjtőszámlából vonják le, és az összeget csökkentik annyival, amennyi kedvezményt kapott az adós a bankjától (a másik összeget az államtól kapta, azt nem vonják le). Mivel a kombinált hitelesek a törlesztőrészletük arányában többet nyertek az árfolyamgáttal, mint a többiek (ha csak kamattörlesztés volt, akkor nincs is gyűjtőszámla), a visszatérítések során kevesebbet kaphatnak vissza. Ezt a hatást azonban kiolthatja, hogy a kamatemelések viszont érzékenyebben érintették őket, tehát végül a visszafizetett összeg nagyobb is lehet, mint egy normál hitelnél.

4. Kamattámogatott lakáshitelem van, régebben nálam is emeltek kamatot, igaz, azóta csökkentettek is. Visszakapom, amit az emeléssel elvettek?

A kamattámogatott lakáshitelek kivételt képeznek, ezek esetén főszabály szerint nem jár vissza pénz az ügyfeleknek, mivel a kamattámogatás eleve nagymértékű előnyhöz juttatta őket. A forinthitelek esetén egyébként még hátra vannak a perek, amik januárban kezdődnek, így a nem kamattámogatott forinthitelek esetén is várni kell még az elszámolásra.

5. 2009-ben egy jobb hitellel váltottam ki a hitelemet. Visszajárnak a korábbi hitel tisztességtelenségei is?

A kérdés az, hogy pontosan mikor történt a hitel kiváltása, illetve, mikor zárták le az előző kölcsönt. A választóvonal ugyanis az első devizahiteles törvény életbe lépésétől visszaszámított öt év, ami így 2009. július 26-ára esik. Aki tehát ez előtt a határidő előtt zárta le a hitelét, annak nem jár vissza pénz automatikusan, igaz perre mehet a bankja ellen. Aki viszont 2009. július 26. után zárta le a szerződését, annak jár a visszatérítés. Nekik meg kell adni a címüket és bankszámlaszámukat a hitelező bankjuknak, ha változott a hitel lezárása óta.

6. Felmondta a bank a lakáshitelemet jelentős késedelem miatt. Épp végrehajtás alatt állok, mi lesz velem?

Az elszámolást ebben az esetben 30 napon belül a végrehajtónál kell kérelmezni, aki köteles azt megküldeni az adósnak, illetve az elszámolásról megküldött értesítés időpontja után 30 napig nem lehet az adóst kilakoltatni. Lényeges továbbá, hogy amennyiben a végrehajtás alatt az adós a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordul, akkor a végrehajtást a testület döntéséig fel kell függeszteni, azonban a felfüggesztett ügyeket 60 napon belül újra kell indítani két esetben:

• Ha a fedezetet elárverezték, vagy értékesítették

• Ha nem volt árfolyamrés, illetve egyoldalú kamatemelés sem a szerződésben

7. 2010-ben végtörlesztettem a hitelemet, azóta megszűnt a banknál a számlám, és el is költöztem. Mi most a teendőm?

A már megszűnt szerződések esetén két választásunk van, de mind a két esetben be kell jelentenünk lakcímünket, ha az megváltozott:
Meg kell adjuk új bankszámlaszámunkat, ha a szerződés ideje alatt használt számlánk már megszűnt
Ha viszont személyesen szeretnénk felvenni a pénzt a pénzintézet fiókjában, akkor erre is van lehetőségünk, igényünket közölni kell a banknak
A fenti lehetőségekről a hitelnyújtó köteles tájékoztatni az ügyfelet (megszűnt szerződés esetén az ügyfélnek meg kell adnia a lakcímét, amennyiben változott a szerződés lezárása óta).

8. 2013-ban bezárták a lízingcéget, amelynél a 2011-ben lejárt autólízing-szerződésem volt. Bottal üthetem a pénzem nyomát?

A felszámolás alatt álló pénzintézetek esetében, ha hiányos a dokumentáció, akkor az összeget az MNB rendeletében meghatározott módszertan szerint kell megállapítani, és a felszámolónak kell az elszámolást elküldenie az ügyfelek részére. A visszatérítés ebben az esetben követelésként kell nyilvántartásba venni a cég megszűnésekor.

Érdekes viszont, hogy a már megszűnt hitelezőkről nem rendelkezik a törvény. Ez elsősorban amiatt lehet, hogy ilyen esetekben a hitelportfóliót egy másik pénzügyi cég megvásárolja. Ebben az esetben a vásárló cégnek kell a törlesztéseket fizetni, és ők a felelősek a szerződésért a továbbiakban, így az elszámolást is nekik kell elküldeniük az ügyfél részére.

9. Volt egy időszak, amikor nem tudtam törleszteni, így eladta a bank a hitelemet egy követeléskezelőnek. A banknál vagy a követeléskezelőnél jelentkezzek?

A követeléskezelőkhöz került szerződéseknél minden esetben el kell számolni, akkor is, ha az eredeti szerződés 2009. július 26. előtt került lezárásra. Ebben az esetben egyébként az eredeti hitelnyújtónál kell jelentkezni az elszámolás miatt.

A végrehajtóhoz került szerződéseket részletesen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott rendelet fogja szabályozni, mivel a szakmai egyeztetések még folyamatban vannak. Az elszámolást valószínűleg az átadás időpontjában érvényes értékhez képest állapítják meg, és az ügyfél által kapott kedvezményeket levonják a visszatérítésből.

10. Anyagi gondjaim vannak. Kérhetem-e, hogy ne a tartozásomat csökkentsék, hanem készpénzben számoljanak el velem?

A korábbi túlfizetéseket előtörlesztésként fogják elszámolni, és a lezárt szerződések esetén készpénzben jár vissza a pénz. Azonban más a helyzet az élő szerződések esetén, ugyanis ezeknél a hiteleknél a tőketartozás csökken, ami a törlesztőrészletek csökkenésével jár együtt.