Tömegek menekülnek ezekből a magyar városokból, falvakból: mi lesz így a hátrahagyotakkal?

Míg régebben általánosan használt fogalmak voltak az olyan kifejezések, mint a "faluközösség" vagy a "szomszédolás," a modern kor egyik fő problémája az elidegenedés, amely mára már gyakorlatilag mindenféle településtípust érint. Ezt a kihívást több új fejlesztés is orvosolni igyekszik, amelyeknek egyik fő célja a helyi közösségek erősítése és a helyi kommunikáció megkönnyítése.

Sokszor azonban naponta, gyakorlatban is tapasztalható előnyökkel járnak az alulról szerveződő kezdeményezések: például egy olcsóbb villanyszámla, vagy egy felújított játszótér. Ebben a cikkben két olyan közösségi, alulról jövő kezdeményezést is bemutatunk, amelyek a helyi emberek közötti együttműködésre építenek – legyen szó egy kistelepülésről, vagy akár egy nagyobb városban jelen lévő lokális szerveződésről.

Ám mielőtt áttekintenénk azokat az innovációkat, amelyek az ilyen típusú összefogásra építenek, egy városszociológus segítségével áttekintjük azokat a folyamatokat, amelyek magukat a problémás jelenségeket életre hívták. 

Van egy folyamat, amely Magyarországon jóformán megállíthatatlannak tűnik

"Az urbanizáció szintje Magyarországon folyamatos emelkedésben van, bár ez eltérő lendülettel történik az ország különböző régióiban. Az urbanizációs ráta jelenleg közel 73%, ami valamivel alacsonyabb az Európai Unió 76%-os átlagánál" – mondta el kérdésünkre Bródy Luca, szociológus.

A vidéki térségek elnéptelenedése és a városok népességnövekedése jelentős kihívásokat okoz, különösen az ország keleti és déli részein. A kistelepülések városiasodása főként az agglomerációs övezetekben (például Budapest környékén) jelentkezik, ahol a falvak egyre inkább betagozódnak a városi infrastruktúrába és életmódba.

A városiasodási folyamatok azonban számos kihívást hoznak, például az infrastruktúra túlterheltségét vagy a helyi identitás elvesztését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Messze elkerülik a magyarok ezeket a városokat, falvakat: ide menekülnek 2024-ben

A közép-dunántúli toplistát aszerint állítottuk össze, hogy arányaiban hol nőtt a legnagyobb mértékben az állandó lakosság.

Mennyire őrizték meg a falvak régi kulturális-társadalmi jellegüket?

A falvak kulturális és társadalmi jellegének megőrzése Bródy Luca szerint változó mértékű. A szakértő hangsúlyozta: bár egyes települések sikeresen őrzik hagyományaikat és közösségi értékeiket, általánosságban elmondható, hogy a falvak jelentős része kevésbé zárt, önálló normák szerint élő társadalommá vált, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Az elvándorlás, az elöregedés és a modern életmód terjedése miatt a kisközösségek jelentős mértékben meggyengültek. Az informális közösségi terek, mint például a helyi piacok vagy egyházi terek továbbra is fontos szerepet játszanak a közösségi életben, de a fiatal generációk elvándorlása miatt ezek jövőbeli fenntarthatósága kérdéses. Válsághelyzetben azonban – mint például a COVID járvány során is tapasztalni lehetett – az informális hálózatok és közösségi összefogások továbbra is fontos szerepet játszanak.

Ezek a helyzetek megmutatták, hogy az önellátás és az informális segítő hálózatokra nagy szükség van, és ez időről időre lendületet ad a kisközösségek fennmaradásának és kialakításának.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezrek hagyják el ezeket a magyar városokat, falvakat 2024-ben: mit tudhatnak, hova menekülnek?

Ezúttal Dél-Alföld régióban vizsgáltuk meg alaposabban, hogyan változott az állandó lakosság száma az elmúlt években.

Ezért gyengülnek meg a helyi közösségek

A szakértő szerint a globalizáció hatásai a vidéki térségekben több formában is érzékelhetők. Az elidegenedés hatása például a fiatalok elvándorlása és az idősebb generációk magára maradásának következtében a helyi közösségek meggyengülnek, ami egyéni elszigetelődéshez vezethet. Az online vásárlás elterjedése miatt pedig a hagyományos boltok eltűnése csökkenti a személyes kapcsolatok lehetőségét.

Másodsorban, a gazdasági hatások közé sorolható, hogy a multinacionális vállalatok megjelenése és a nagyobb városokban koncentrált munkahelyek miatt a helyi vállalkozások nehezen tudnak versenyezni. A helyi élelmiszertermelés háttérbe szorul a nagyobb áruházláncok térnyerésével, valamint az informális gazdaság – például helyi termelők és kézművesek hálózatai is meggyengülnek.

Harmadrészt, kulturális szempontból homogenizálódnak a területek, a helyi kulturális események és hagyományok egyre inkább háttérbe szorulnak, helyüket a nemzetközi trendek és fogyasztói szokások veszik át.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legvonzóbb alföldi települések 2024-ben: ilyen városokba, falvakba költözik most sok fiatal

Ezúttal Észak-Alföld régióban vizsgáltuk meg alaposabban, hogyan változott az állandó lakosság száma az elmúlt években.

Milyen megoldási javaslatokat vehetünk számba a vidék-város különbségek áthidalására?

Összességében a vidék és város közötti különbségek mérséklése komplex megközelítést igényel, amely a közszolgáltatások javítását, az infrastrukturális fejlesztéseket, gazdasági támogatásokat, oktatási és képzési lehetőségeket, és a közösségi élet erősítését mind magában foglalja – hangsúlyozta Bródy Luca.

A szakértő szerint a következő 5 pontban érdemes gondolkodnunk, hogy előrébb legyünk ennek a társadalmi problémának a megoldása terén:

1. Az egyik legfontosabb feladat a vidék élhetőbbé tételéhez a közszolgáltatások fejlesztése lenne, például az egészségügyi szolgáltatások bővítése: mobil egészségügyi szolgáltatások bevezetése, telemedicina fejlesztése, helyi orvosi rendelők modernizálása, hogy a vidéki lakosság könnyebben hozzáférjen alapvető egészségügyi ellátáshoz. Fontos továbbá az oktatási intézmények fejlesztése: a helyi iskolák korszerűsítése, digitális tananyagok bevezetése, online oktatási lehetőségek biztosítása, hogy a vidéki gyermekek is versenyképes tudáshoz jussanak. A közigazgatási szolgáltatások digitalizálásának segítségével – e-ügyintézéssel – a helyi lakosok gyorsabban és hatékonyabban intézhetnék ügyeiket, anélkül, hogy utazniuk kellene nagyobb városokba. Végül, a kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése szempontjából elengedhetetlen a kulturális központok létrehozása és támogatása, a közösségi terek modernizálása, a helyi hagyományok ápolására és a közösségi élet erősítése.
2. Infrastruktúra fejlesztés szempontjából a közlekedési hálózatok fejlesztése (úthálózatok, tömegközlekedési lehetőségek bővítése), hogy a vidéki lakosság könnyebben elérhesse a városi munkahelyeket és szolgáltatásokat. Valamint a digitális infrastruktúra fejlesztése (szélessávú internet, 5G hálózatok kiépítése) a távmunkához és az online szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében.
3. A helyi gazdaság támogatása megvalósulhat a helyi termelők és vállalkozások ösztönzésén keresztül, például a helyi piacok, közösségi gazdaság és rövid ellátási láncok erősítésével. A vállalkozásfejlesztéshez programok és mikrohitelek biztosítása szükséges, míg a zöld gazdaság ösztönzéséhez megújuló energiaforrások és fenntartható mezőgazdasági technológiák támogatása.
4. Oktatás és képzés: A helyi oktatási intézmények fejlesztése és a digitális oktatási lehetőségek kiépítése. Szakmai képzések biztosítása, a helyi oktatási intézmények támogatása és partnerkapcsolatok kialakítása városi egyetemekkel, szakképző intézményekkel.
5. Kulturális revitalizáció: A helyi kulturális hagyományok megőrzésére és népszerűsítésére irányuló programok finanszírozása, közösségi együttműködés elősegítése az idősebb és fiatalabb generációk között a helyi identitás erősítése érdekében.

Ezek a legfontosabb helyi kezdeményezések az elmúlt időszakból Magyarországon

• Az egyik jelentős alulról szerveződő projekt Magyarországon a helyi élelem-önrendelkezési mozgalom, amely például a közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA – community supported agriculture) modelljén keresztül próbál választ adni a globális ellátási láncokkal szembeni kihívásokra.
• A Budapest környékén és más nagyobb városokban elindított helyi élelmiszerpiacok, kosárközösségek, közösségi kert projektek és közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok jó példák arra, hogyan lehet az alulról jövő kezdeményezések révén jelentős változásokat elérni, város és vidéket jobban összekötni.

– sorolt fel néhány példát Bródy Luca

Sok más mellett a kommunikáció is problémás vidéken

"A városlakó magyarok többsége nemcsak a megfelelő intézményekkel, de a megfelelő tudással is rendelkezik ahhoz, hogy ügyes-bajos dolgait el tudja intézni. Míg a részvételi demokráciához hasonló, közös településigazgatás utópiája egy nagy lélekszámmal rendelkező városban teljesen kizárt, és káoszhoz vezetne, addig egy kistelepülésen erre valóban lehet igény" - erről már a Munipolis nevű cég magyarországi képviselője, Czinger Erik beszélt.

Társadalmi jelenség, mondhatni kortünet mindenütt, így Magyarországon is, hogy a településen élők egyre távolabb kerülnek nemcsak egymástól, hanem az önkormányzattól és a közös ügyeiktől is, és ez a településméret növekedésével egyre jellemzőbb. Ennek számos szociológiai oka van, és a megoldása sem gyors vagy egyszerű, de mindenképpen a kommunikáció javításával, könnyítésével, kétirányúvá tételével kezdődik

– mondta el Czinger Erik, aki szerint egyébként a lakosságnak komoly igénye lenne a kétirányú kommunikációra és arra, hogy megbeszéljék a közösség ügyeit. Ám mint fogalmaz: 

Az erre szolgáló fórumok sajnos beszűkültek: nincs már piac, lassan kocsma sem, ráadásul ezek nem hivatalos kommunikációs csatornák. Sok helyen Facebook-csoportok jöttek létre, illetve számos önkormányzat működtet helyi lapot vagy televíziós csatornát, ám ezek mindegyike komoly problémával küzd.

– ecsetelte a legfőbb problémákat a szakértő. Czinger szerint ezt az űrt egy online platform is ki tudja tölteni, melyet az önkormányzat szolgáltatásként venne igénybe.

Ezzel kap egy saját, testreszabott (címer, színek stb.) kezelőfelületet, amin üzeneteket tud küldeni a saját felhasználói, lakosai számára. Egyetlen platformon tudja az önkormányzat elérni a lakosságot, méghozzá szelektíven és azonnal. Ráadásul, mivel a platform a közösségi médiafelületekkel is összeköthető, időt tud megtakarítani.

Az önkormányzatok jelentősége ettől még nem csökkenne

Czinger Erik kiemelte, hogy bár egy applikáció a közös döntéshozást is elősegítheti, ennek ellenére az önkormányzat, mint admin dönthet arról, hogy egy adott üzenet hogyan, milyen formában, mennyi ideig legyen elérhető, illetve mikor érkezzen meg és kiknek.

Nemcsak a település összes lakójának tud üzenni, de tetszőleges szűrésekkel, pl. csak egy utca lakóinak (mert ott van pl. csőtörés, áramszünet) egy-egy utcacsoportnak (lezárás, útépítés stb.), de akár egyetlen iskolához vagy orvosi körzethez tartozóknak, de bizonyos esetben akár egyetlen embernek is.

Fejlesztők hangsúlyozzák, hogy ilyenkor az üzeneteket alapvetően az kapja és azokban a témákban, aki ezekre feliratkozott. A témacsoportokat az önkormányzat tetszése szerint határozza meg, a szabadidős programoktól az oktatáson át az egészségügyig és az ünnepekig számtalan, helyenként akár kéttucatnyi témacsoportot is lehet találni.

Czinger Erik szerint egy ilyen alkalmazás legnagyobb előnye egy krízishelyzetben domborodik ki:

A kríziskommunikációra az Európát tavaly nyáron sújtó árvíz kapcsán rengeteg példa volt itthon is külföldön

– ecsetelte a Munipolis vezetője.

Nemcsak a kommunikáció reformja zajlik településszinten

A közösségi energia kezdeményezések megoldásokat keresnek többek között olyan problémákra is, mint a Magyarországon egyre súlyosbodó energiaszegénység, amely jelenleg közel egymillió embert érint itthon. Erről korábban részletes cikkünkben is beszámoltunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen lakásokban senyvednek magyarok milliói: ez már tényleg a lakáskatasztrófa kezdete?

Az energiaszegénység több millió embert érint itthon: rengeteg lakó nem tudja megfelelően fűteni otthonát, vagy túlfizeti az energiát az elavult rendszerek miatt

A Transzformátor projekt célja, hogy lehetőséget adjon a helyi közösségek számára, hogy közösen alakítsák saját energiaellátásukat. Ezen kezdeményezések nem csupán az energiát, hanem a helyi gazdaságokat is erősítik, miközben a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot is szem előtt tartják.

Természetesen a Transzformátor projekt nem titkolt célja a Munipolishoz hasonlóan az alulról szerveződő kezdeményezések révén új, demokratikus gazdasági modellek meghonosítása is.

Nem feltétlenül helyi, egymást jól ismerő emberek közösségét értjük ez alatt, hanem inkább egy saját értékek és célok mentén, közösségként funkcionáló, demokratikus gazdasági együttműködést.

– írták a projekt szakértői. A szolidáris gazdasági kezdeményezések lényegileg társadalmi innovációk.

A résztvevők együttműködést alakítanak ki egymással, hogy egymás és környezetük igényeit új módokon elégítsék ki. A közösségienergia-kezdeményezések üzleti modellje változatos lehet: részét képezheti közös tulajdonú megújuló energiaberuházás, villamosenergia-megosztás, kollektív árambeszerzés, zöldáramszolgáltatás vagy akár mikrohálózat-üzemeltetés.

Ezen kívül kiegészülhet árampiacon túli tevékenységekkel is, mint pl. közösségi energiahatékonysági felújítások, vagy bioenergia termelés. 

Az önkormányzatokkal való együttműködés nélkül ez sem működhet

Az alulról szerveződő energiaforradalomban az önkormányzatok mint középszintű szereplők elsősorban a közösségi kezdeményezések felskálázásában, rendszerszintű változássá formálásában játszanak kulcsszerepet.

Az önkormányzatok első lépésben egyszerű eszközökkel támogathatják a helyi közösségienergia-kezdeményezéseket – pl. információnyújtás, ingatlanhasználat biztosítása által –, majd következő lépésben a gazdasági keretek átalakításával (pl. helyi szabályozás, közbeszerzések) és a finanszírozáshoz való hozzáférésben segíthetik őket.

- mondták el a Transzformátor projekt szakértői.

Ez a szerepvállalás egy városi vagy kistérségi közműszolgáltató létrehozásában csúcsosodhat ki, amely önkormányzati vagy akár hibrid szövetkezeti tulajdonban is működhet az önkormányzat részvételével.

Ezeknél a kezdeményezéseknél mindenekelőtt kulcskérdés, hogy egyre erősebb hálózatként, egyre nagyobb tömeget elérve ténylegesen az áramrendszer átalakításának irányába haladjanak, ne csak üde színfoltok legyenek, hanem a változás alapkövei. De hogyan válnak ezek a kezdeményezések transzformatívvá?

• A közösségienergia-kezdeményezések számára stratégiai megközelítés szükséges, amelynek kulcselemei az alábbiak:
• Hosszútávú és diverzifikált üzleti modellek kidolgozása, nem csupán az éppen elérhető támogatási és jogszabályi lehetőségek kiaknázása;
• Szolidáris gazdasági ökoszisztéma építése és integráció más területen lévő kezdeményezésekkel, pl. lakhatás, mezőgazdaság;
• Mozgalomépítés és hálózatosodás a gazdasági-társadalmi működés és a jogszabályi keretek változtatása érdekében;
• Aktív interakció az energiaszektor szereplőivel, asszertív partnerként változtatási törekvés az elszigetelődés helyett.
• Ahogy a villamosítás hőskorában a helyi önkormányzatok hozták létre az első közcélú áramellátó rendszereket, most újra vezető erőivé válhatnak egy decentralizált és demokratikus energiaátmenetnek.
• A municipalizmus a helyi önigazgatásra épülő gazdaságszervezés elképzelésén nyugszik, és ellenébe megy a globális gazdasági rendszerrel szembeni kiszolgáltatottságnak.

Nem csak vidéken van igény arra, hogy az lakosok saját kezükbe vegyék a dolgokat

A 'Közösségi Tervezés' nevű mozgalom valójában már 10 éve foglalkozik azzal, hogy összehozza az egy lakóközösségben élőket, hogy azok közösen tegyenek valamit kisebb környezetükért. A lakosság körében  tehát olyannyira van igény arra, hogy formáljanak az általuk fontosnak vélt dolgokon, hogy a részvételi demokráciával kapcsolatban még a budapestiek sem érzéketlenek. Az alábbi videóban például a VIII. kerületi Teleki tér részleges felújításában segédkeztek az ottani mikrokörnyezetben élők – az önkormányzattal szorosan együttműködve.

A municipalizmus elképzelése azonban többet jelent, mint egyszerűen a helyi közösségek középpontba állítását a klímaválság mérséklésében és hatásainak tompításában. Olyan új önkormányzati működést létrehozását értjük alatta, amely a helyi gazdaság és politika átalakítását célozza.

Az önkormányzatoknak a helyi gazdaság aktív szervezőivé kell válniuk, túllépve a törvényi feladatok ellátásán, a passzív vagyongazdálkodáson, a nagyberuházók kiszolgálásán és az eseti pályázati beruházásokon.