Őrület, mi folyik ebben a megyében: tényleg ennyit keresnek a magyar melósok?

Bács-Kiskun, Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, az ország területének mintegy 1/12-ét foglalja magába, mivel a Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északról Pest vármegye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Csongrád-Csanád vármegye, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról pedig Baranya vármegye, Tolna vármegye és Fejér vármegye határolja. A vármegye ismert többek közt jellegzetes tájairól (Kiskunság, Illancs, Dunamellék), gasztronómiájáról (bajai halászlé, kalocsai paprika) és nevezetes városairól, mint például az imént említett Kecskemét, Baja és Kalocsa. Egyaránt érinti a Duna és a Tisza is. Na, de nézzük meg közelebbről is, hogy mit tartogat gazdasági szempontból ez a megye azoknak, akik szívesen költöznének ide.

Óriásfalvak, tanyák vármegyéje

Székhelye az országos szinten nyolcadik helyen álló legnépesebb város, Kecskemét, ahol a vármegye népességének mintegy 22%-a él. Bács-Kiskun lakosságának 2/3-a a megye húsz városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely, Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km²), a legritkábban lakott pedig Újsolt (5 fő/km²).

Bár Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. Jellemzőek az óriásfalvak. Jelentős a tanyasi lakosság száma, 1990-ben a népesség 13%-a külterületen élt. 2015-ben 513 687 lakosa volt, népsűrűsége 61/km2 volt. Bár a népesség csökken, a születési ráta a megyében pozitív, Magyarország más régióival ellentétben.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Bács-Kiskun vármegyében

• 2022-ben 4672 gyermek jött világra, és 7496 fő hunyt el. Az élveszületések száma 1,4, a halálozásoké 13%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Utóbbi elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt következett be. (A járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 7,5%-kal többen haltak meg.)
• A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2824 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét, ez a veszteség 28%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. A természetes fogyás népességre vetített 5,7 ezrelékes vármegyei értéke az országos átlagnál (4,9 ezrelék) kedvezőtlenebb volt.
• A házasodási kedv mérséklődött: 2022-ben 3326 pár kötött házasságot, 12%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Ennek ellenére a frigyek száma az ötödik legtöbb volt 1989 óta.

A népesség korcsoportok szerinti összetétele

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a gyermekkorú népesség aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb (17%). Arányaiban a legtöbb időskorú (25%) Zala vármegyében él, de Békés és Somogy vármegyében is 24% körüli a 65 éves vagy annál idősebb népesség részesedése.

Bács-Kiskun megyében ugyan ez az arány:

A lakónépesség megoszlása nemek szerint:

• Férfi: 239 ezer fő (48,3%)
• Nő: 256 ezer fő (51,7%)

A lakónépesség megoszlása főbb korcsoportok szerint:

• 0–14 éves: 73 ezer fő (14,8%)
• 15–64 éves: 314 ezer fő (63,6%)
• 65 éves és idősebb: 107 ezer fő (21,7%)

Forrás: KSH">Forrás: KSH

Gazdaságilag stabil lábakon áll a vármegye

Bács-Kiskun vegyes képet mutat gazdasági fejlettség tekintetében. Az északi rész (Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége) gazdaságilag a legfejlettebb, azonban a megye középső és déli részei már elmaradottabbak. A gazdaság fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy az egy autópálya és két fontos vasúti vonal is átszeli a megyét.

Bács-Kiskun gazdaságának meghatározó ágazata a szolgáltatás és a kereskedelem. Az ipari termelés 80%-át az élelmiszeripar, a gépipar, a faipar és a nyomdaipar adja. A A vármegyében hozzávetőleg 39 600 cég működik, ami az országos teljes 4,6%-át jelenti.

A megye 10 legnagyobb nyereségű cége között szerepel többek közt a

• Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (Kecskemét)
• Axiál Kft. (Baja)
• Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. (Kecskemét)
• Alföld Pro-Coop Zrt. (Kecskemét)
• Mogyi Kft. (Csávoly)
• Fornetti Kft. (Kecskemét)
• Univer-Product Zrt. (Kecskemét)

Sokoldalú iparral rendelkezik a megye négy legnagyobb városa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Baja. Kecskemét kiemelkedő helyet foglal el a megye települései közül. A legtöbb ipari cég ugyanis itt telepedett le. Szinte az egyik legdinamikusabban fejlődő város az országban.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Bács-Kiskun vármegyében az ipari termelés értéke 3581 milliárd forint volt 2022-ben. Ez az országos kibocsátás 6,6%-át jelentette, amivel Bács-Kiskun viszonylag nagy súlyú vármegyének számít, az egy lakosra jutó termelési érték pedig 28%-kal nagyobb volt az országos átlagnál.

Forrás: KSH

A termelés volumene a Covid19-járvány előtt tíz éven keresztül folyamatosan emelkedett, majd 2020-ban és 2021-ben csökkent. 2022-ben a kibocsátás 8,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ezzel lényegében elérte a járvány előtti csúcspontját. (Országosan kisebb mértékben, 5,6%-kal bővült az ipar teljesítménye, de a vármegyei folyamatokkal ellentétben ez magas bázison valósult meg, hiszen az országos kibocsátás már 2021-ben meghaladta a pandémiát megelőző szintjét.)

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés értéke (2975 milliárd forint) összehasonlító áron 11%-kal meghaladta az előző évit. A kibocsátás több mint hattizedét adó járműgyártás 22%-kal bővült. (Az ágazat jelentőségét jól mutatja, hogy Bács-Kiskun a járműipar országos teljesítményéből 15%-kal részesedett.) A vármegye iparának másik nagy súlyú területén, az élelmiszeriparban 4,1%-kal csökkent a termelés az egy évvel korábbihoz képest.

Az ipari értékesítés négyötödét adó export volumene 14%-kal nőtt, a belföldi eladásoké 1,5%-kal csökkent. A kivitel jelentős növekedése az exportorientált járműgyártás kedvező teljesítményéből fakadt, míg a hazai eladások a feldolgozóipar több területén – köztük a nagy súlyú élelmiszeriparban is – elmaradtak az előző évitől.

A vállalkozási kedv itt országosan az egyik legmagasabb

Bács-Kiskun vármegyében 2022. december végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 103 ezer vállalkozás nagyobb részét (84 ezret) önálló vállalkozóként, kisebb részét társas vállalkozásként regisztrálták. Az előbbiek száma egy év alatt 3,1%-kal csökkent, az utóbbiaké 0,2%-kal nőtt. A vállalkozásdemográfiai folyamatokat a kata szabályainak módosítása, illetve az év második felében kedvezőtlenné váló gazdasági kilátások egyaránt befolyásolták.

A társas vállalkozások meghatározó részét (76%-át) kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma 2,3%-kal emelkedett, a 20%-át képviselő betéti társaságoké 7,3%-kal fogyott. Részvénytársaságból 6,1%-kal több szerepelt a regisztrációban, mint 2021. december végén. A társas vállalkozások 91%-a legfeljebb 9 főt foglalkoztatott, a 249 fő felettiekből 40 volt a vármegyében.

2022-ben a társas vállalkozások 7,4%-a került csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alá, 1,1 százalékponttal nagyobb részük, mint egy évvel korábban.

December végén 4,0 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 7,0%-kal csökkent, az összes egyéni vállalkozáson belüli arányuk (14,3%) pedig 0,6 százalékponttal lett kisebb az egy évvel korábbinál. Ezer lakosra a vármegyében 208 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv – országosan az egyik legmagasabb – azonban az egy évvel korábbihoz képest csökkent.

Megugrott a fizikai melósok fizetése

Gazdasági aktivitás szempontjából nézve, 2022 IV. negyedévében Bács-Kiskun vármegyében a 15–64 éves népesség 76,8%-a, 241 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 0,8 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

• A munkaerőpiacon 229 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk a hazai növekedésnél nagyobb mértékben, 0,7%-kal emelkedett. A foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal 72,8%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az arány elmaradt a 74,5%-os hazai átlagtól.
• 12 ezer fő volt munkanélküli, számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 11%-kal emelkedett 2021 IV. negyedévéhez képest. A munkanélküliségi ráta is nőtt, az egy évvel korábbi 4,7%-ról 5,2%-ra, így az arány továbbra is meghaladta az országos átlagot (3,9%).
• A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 5,1%-kal kevesebb, 73 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,0%-os csökkenés következett be.

A keresetek oldaláról nézve, 2022-ben Bács-Kiskun vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 440 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 292 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 447 ezer, a nettó átlagkereset 297 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 18%-kal múlta felül a 2021. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, ennek ellenére az alkalmazottak 15%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A bruttó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 437 ezer forintra, a költségvetési szférában 23%-kal, 452 ezer forintra emelkedtek.

Forrás: KSH

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 19, a szellemieknél 18%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 366 ezer, az utóbbiak 547 ezer forintot kerestek.

Csökkenést mutat az álláskeresők száma

Bács-Kiskun vármegyében 2022. december végén 11 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 5,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők (479 fő) 29%-kal kevesebben lettek, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 4,5%-ot tett ki.
Ezer lakosra az országos átlagnál kevesebb, 21 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Tiszakécskei járásban volt a legkedvezőbb (15), a Kunszentmiklósi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (31).

Az álláskeresők 37%-a legfeljebb 3 hónapja, 35%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 16%-kal kevesebb volt a 2021. decemberinél.
Az álláskeresők legnagyobb hányada (37%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 30%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 27%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 6,3%-uk pedig diplomával rendelkezett.

Az ellátottak aránya összességében 0,7 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 20%-uk álláskeresési járadékban, 24%-uk álláskeresési segélyben, 15%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 41%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. December végén 1,7 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 2,4%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Tíz üres álláshelyre 61 álláskereső jutott, 2-vel kevesebb, mint 2021 decemberében.

Bezuhant az építőipar a vármegyében

A Bács-Kiskun vármegyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2022. évi termelési értéke 345,9 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 1,2%-os növekedéssel szemben – 22%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezzel itt mérték a legnagyobb csökkenést a vármegyék és a főváros körében. A kibocsátás az országos 7,5%-át adta, az egy lakosra jutó 696 ezer forintnyi termelési érték – a hazai átlag közel másfélszerese – a vármegyék és a főváros körében a második legmagasabb volt.

A termelés visszaesését elsősorban a kibocsátás 60%-át adó egyéb építmények építésének 32%-os volumencsökkenése eredményezte, de az épületépítéseké is 0,4%-kal mérséklődött.

A vármegyei építőipari szervezetek 2022-ben 361,9 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 16%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál, miközben országosan 3,5%-os csökkenés következett be. A december végi 204,7 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 43%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, a rövidtávú kilátások kedvezőtlenebbek lettek.

Tovább csökkent a lakásépítési kedv is

A 2020. évi, másfél évtizedes csúcshoz képest 2021-ben számottevően visszaesett, majd 2022-ben tovább csökkent a lakásépítések száma Bács-Kiskun vármegyében: 7,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól (országosan 3,2%-kal meghaladta azt). Összesen 656 lakást vettek használatba, melyek 47%-a Kecskeméten, 31%-a kisebb városokban, 22%-a pedig községekben épült. A vármegyei szintű csökkenés mögött a megyeszékhelyen visszaeső lakásberuházások húzódtak meg, amit a másik két településtípusnál regisztrált növekedés csak részben kompenzált.

Az új lakásoknak 75–25%-os arányban természetes személyek és vállalkozások voltak az építtetői. Az utóbbi körnél regisztrált visszaesés vetette vissza a vármegyei lakásépítési piac intenzitását, melyet az előbbieknél megfigyelt emelkedés nagyrészt ellensúlyozott.

Építési forma szerint a lakások 80%-át családi házas formában, 14%-át többszintes, többlakásos, a fennmaradó rész döntő többségét lakóparki épületben adták át. A többszintes, többlakásos épületben használatba vett lakásoknál számottevő visszaesés, a többi építési formánál viszont növekedés történt. Részben emiatt mind az új lakások átlagos alapterülete (116 m²), mind a 4 vagy annál több szobával épültek aránya (69%) jelentősen meghaladta az országos átlagot (96 m², illetve 46%).
74 lakás szűnt meg a vármegyében 2022-ben, fele annyi, mint előző évben. Száz épített lakásra 11 megszűnés jutott.

2022-ben az előző évi, másfél évtizedes csúcshoz mérten – az országos tendenciával ellentétben – számottevően visszaesett a jövőbeni lakásépítési kedv Bács-Kiskunban. A 2022-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (689) az előző évitől 43%-kal elmaradt, és csak kismértékben haladta meg a 2020-as, többéves mélypontot.

A tanyák még mindig fontos részei a gazdaságnak

A megyében a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó ágazatok még mindig nagyobb jelentőséggel bírnak. Kecskemétet már a 19. század végén is a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartották számon. A homoki borok sikere nyomán 1884-ben felavatták a miklóstelepi szőlészeti mintagazdaságot. Napjainkban mintegy 20 000 hektáron termelnek értékesíthető szőlőt (csemegeszőlőt és borszőlőt). Az ország legjelentősebb kajszibaracktermő területe is itt található, a megye északi részén. A megye nagy részén termelnek még rozst, a Duna mentén pedig kukoricát és árpát is.

A megye gazdálkodásához régebben sajátos tanyasi életforma tartozott. A tanyák létjogosultságát Mária Terézia uralkodása óta vitatják, mégis még 1990-ben is a megye lakosságának 13%-a, több mint 71 000 ember élt a tanyasi külterületeken. Mára azonban részben már megváltozott a tanyák funkciója, és sokan inkább pihenőhelyként használják őket.

Növénytermesztés szempontjából 2022-ben Bács-Kiskun vármegyében

• a búza kiterjedése (63,7 ezer hektár) szinte nem változott, a búzáéval majdnem azonos méretű szántón termesztett kukoricáé (62,9 ezer hektár) 19%-kal csökkent 2021-hez képest. Búzából (289,4 ezer tonna) 21, kukoricából (212,6 ezer tonna) a rendkívül száraz tavaszi és nyári időjárás következtében 47%-kal kevesebb gabona termett.
• Az olajos magvúak közül a szántó 13%-án művelt napraforgó területe (42,0 ezer hektár) 11%-kal nagyobb, terméseredménye (85,6 ezer tonna) viszont az aszály miatt 13%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A repce kiterjedése (21,6 ezer hektár) 2,4%-kal zsugorodott, termése (52,3 ezer tonna) ennél jelentősebben (12%-kal) csökkent 2021-hez képest, de még így is 2022-ben Vas után a második legtöbb repcét ebben a vármegyében aratták.
• Lucernából az előző évinél 8,2%-kal kisebb méretű szántón (22,8 ezer hektáron) 26%-kal kevesebb szénát (65,0 ezer tonnát) gyűjtöttek be. A szántóföldi burgonya- és cukorrépa termesztés szerepe 2022-ben tovább zsugorodott a vármegye agrárgazdaságában.
• A főbb szántóföldi növények közül egyedül a viszonylag kis területen termesztett rozs termésátlaga múlta felül a 2021. évit. A burgonya egy hektárra jutó mennyisége a vármegyei rangsor élmezőnyében, a többi kultúráé viszont a középső vagy az utolsó harmadában található.

Állattenyésztés oldaláról nézve Bács-Kiskunban, az ország egyik legtöbb haszonállatot tartó vármegyéjében 2022. december 1-jére a sertések és a juhok száma nőtt, a szarvasmarháké és a tyúkoké csökkent, utóbbiaké jelentősebben visszaesett az előző év azonos időpontjához képest.

Az év végi szarvasmarhalétszám (70,1 ezer) 3,7%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit, és az állomány valamivel több mint a felét kitevő tehenek száma is hasonlóképpen, (3,6%-kal) mérséklődött. Száz hektár mezőgazdasági területre 15 szarvasmarha jutott, az országos átlagnál 2-vel kevesebb.

Az állattartók a tél kezdetén a vármegyében 235,4 ezer sertést gondoztak, 6,1%-kal többet, mint 2021. december elején. Az anyakoca-állomány (17,5 ezer) a teljes létszámhoz viszonyítva kissé nagyobb mértékben, 7,8%-kal bővült. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma (51) majdnem azonos volt a hazai átlaggal (50).

• A juhállomány egy év alatt 3,3%-kal 127,5 ezerre, a teljes létszám 82%-át kitevő anyajuhoké 2,8%-kal gyarapodott.
• A vármegyében 2021. december 1-jéhez képest 19%-kal kevesebb, összesen mintegy 4,3 millió tyúkot neveltek, aminél csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tartottak nagyobb állományt. A teljes létszám 35%-át adó tojóállomány egytizeddel fogyott.

Legalább a turizmus pörgött a vármegyében

Bács-Kiskun vármegye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022-ben 523 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek. A vendégéjszakában mért vendégforgalom 29%-kal meghaladta az előző évit, aminek értékére kedvezőtlenül hatottak a Covid19-járvány idején bevezetett intézkedések.

A vendégéjszakák többségét (héttizedét) a belföldi vendégek töltötték a szálláshelyeken, ezek száma 16%-kal nőtt. A külföldivendég-éjszakák száma 1,7-szerese volt a 2021. évi értéknek. A külföldi vendégek közül a Németországból érkezők töltötték el a legtöbb éjszakát, őket a Romániából és az Ukrajnából érkezők követték.

2022. október–decemberben a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 15%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A belföldi és a külföldi vendégek forgalma is nőtt (6,3, illetve 39%-kal), előbbi ellentétes volt az országos folyamattal.