Nincs mit szépíteni, itt élnek a legszomorúbb magyarok: kilátásuk sincs a jobb életre?

Az emberek életében már sok ezer éve a legfontosabb dolgok között szerepel a boldogság, pontosabban az, hogy amikor csak lehet, elégedettek legyünk az életünkkel, és meg is tudjuk teremteni ennek a feltételeit. A Pénzcentrum a sok éves hagyományt tavaly decemberben sem szakította meg, és elkészítette Magyarország boldogságtérképét, amihez a kérdőívet több, mint tízezren ki is töltötték.

De egyáltalán mikor beszélhetünk boldogságról, és kiknek mik a lefgontosabb összetevői? Boldogabb vajon egy magyarországi közmunkás, mint egy vállalkozó? Számít a lakhely vagy a társadalmi státusz? Esetleg a fizetés, a párkapcsolat minősége? Erre kereste a választ a CashTag, a Pénzcentrum videoblogja Gosztola Judittal, a kutatás és a boldogságtérkép készítőjével.

Először is, mi a boldogság?

Gosztola Judit, a Pénzcentrum szerkesztője mindenekelőtt azt tisztázta a CashTagnek, mit értünk boldogság alatt, illetve mely tudományág foglalkozik ezzel? A válasz természetesen szerteágazó, mert nem egyetlen tudományágot foglalkoztat a boldogság kérdése.

Készülnek nemzetközi felmérések a boldogságról, ami azért egy elég általános fogalom, nehéz pontosan meghatározni, de valamennyire azért mégis körbe lehet írni, elég fontos szempontok mentén. Vizsgálja a szociológia, a pszichológia és a neurológia is, hogy mi a boldogság. Szociológiai szempontból az egyén és a társadalom viszonyát nézzük, hogy egészségügyi, vagy anyagi szempontból hogy van az ember az adott helyen. A pszichológiai szempont általában a megélt érzelmekre összpontosít: ki mennyire boldog, mennyire éli meg az érzelmeit? Mennyire érzi jól magát a bőráben? Neurológiai szempontból pedig természetesen az agyi folyamatokat nézzük: a boldogsághormonokat, a szerotonint és az oxitocint, hogy mennyire vannak jelen az emberi szervezetben

- fogalmazott a Pénzcentrum szerkesztője.

Ennyire boldogok a magyarok

Judit ezután bővebben is ismertette a kutatás eredmányeit. Feltűnő tendencia, hogy ha a Magyarország-térképet nézzük, egyenesen megállapítható, hogy az ország nyugati felében sokkal boldogabbnak jelölték magukat a kérdőívet kitöltők.

A kitöltőket arra kértük, hogy egytől tízig jellemezzék, mennyire boldogok. Az idei átlag 5,9 lett országosan, ami egytized ponttal magasabb a tavalyinál. 2021-hez viszonyítva azonban már boldogtalanabbak vagyunk, mert az átlagos érték akkor hat felett volt

- mondta Gosztola Judit. Kitért arra is, hogy az életkori adatoknál van egy szegmens, ami kimondottan rossz értékeket mutatott.

A fiatalok pesszimistábbak, mint 2021-ben, megfordult az az akkori trend, mely azt mutatta, hogy minél fiatalabb valaki, annál boldogabb. Ez most látható a válaszokból, hogy minél idősebb valaki, annál magasabb pontszámot adott meg

- tette még hozzá. Emellett a kapcsolati státuszra is rákérdezett a kutatásban, és itt is született meglepő analógia.

A kapcsolati státusznál is megfigyelhető egy érdekesség: a legboldogtalanabbnak az egyedülállók tűnnék, akiknek még az özvegyeknél is rosszabb az eredményük. A legboldogabbak a kutatás szerint a házasságban élők

- osztotta meg velünk a szerkesztő.

Csak egészség legyen!

Igen jól látszik a kutatásból az a tendencia is, hogy a magas iskolázottság - természetesen nem közvetlenül - jobb egészséget is teremt, vagyis ezzel is elégedettebbek voltak a kérdőívet kitöltők. Gosztola Judit elmondta, hogy a két dolog sokkal több ponton függ össze, mint gondolnánk.

Az egészséggel való elégedettség, valamint a hozzáféréssel való elégedettség nem változott, átlagosan 5,8-as értékelést ért el, ez megegyezik a tavalyi pontszámmal. Ami érdekes, hogy minél magasabb iskolázottságú valaki, annál elégedettebb az egészségével. Ennek bár látszólag nincs köze egymáshoz, valójából látszik belőle, hogy minél tovább járt valaki iskolába, annál jobban keres, és annál jobban hozzáfér az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az iksolázottság mértéke fokozza azt a képességet, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel, például éppen az egészségünk kapcsán is

- fejtette ki Gosztola Judit. Végezetül persze szóba hoztuk az anyagi helyzetet is: talán banális megállapítás, de ettől még igaz, hogy minél jobban keres valaki, annál boldogabb, hiszen az anyagi biztonság a stresszt is csökkenti.

Sok kutatás bizonyítja, hogy az anyagi helyzet hatással van a boldogságunkra, az anyagi stabilitás csökkenti a stresszt és a szorongást, amelyet gyakran éppen a pénzügyi bizonytalanság vált ki. A kutatásunkból is látszik, hogy ahol az átlagkereset magas, ott sokkal boldogabbak az emberek

- mondta a Pénzcentrum szerkesztője.