Újabb vészhelyzet közeleg: az EU csodafegyverével még elkerülhető az összeomlás

A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Unió Tanácsának portugál elnöksége összefogta a helyi és regionális hatóságok, a tagállamok állandó képviseleteinek, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament erőfeszítéseit. Arra kerestek választ, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az uniós felújítási hullám felgyorsítsa a COVID-19 világjárványból való társadalmi és gazdasági kilábalást, miközben zöldít egy olyan ágazatot, amely az energiafogyasztás 40 százalékát és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 36 százalékát teszi ki az Európai Unióban (EU). Az online tanácskozáson célként tűzték ki, hogy hidakat építsenek a különböző szintű döntéshozók között, a helyi és regionális hatóságok teljes körű bevonásával a nemzeti reziliencia- és helyreállítási tervek tervezésében és végrehajtásában.

Fenntartható módon indítanák újra az építőipart

A megbeszélésen elhangzott: az új koronavírus-járvány nyomában járó válság Európa szerte magával hozta az épületek energetikai, társadalmi és környezetvédelmi szempontból történő javításának szükségességét. Egyre több ország tűzte ki célul, hogy csökkentse az energiafogyasztást, javítsa a jólétet, véget vessen az energiaszegénységnek, fellendítse a munkahelyeket és fenntartható módon újraindítsa az építőipart.

Az ehhez kapcsolódó, Felújítási Hullám (Renovation Wave) nevet viselő törekvés kulcsfontosságú az EU számára ahhoz, hogy az uniós növekedési stratégia, az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) célkitűzéseit 2050-re el tudják érni. Jelenleg ugyanis az EU épületeinek mindössze 1 százaléka esik át évente energiahatékony felújításon.

A gazdasági fellendülés kezdetén vagyunk, ami azonban nem mentség arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk a közelgő éghajlati vészhelyzetet. Az éghajlatváltozási törvényben kitűzött éghajlatpolitikai célokat csak akkor tudjuk elérni, ha azonnal megkezdjük a szükséges átállást. Azt is tudjuk, hogy a kormányzat minden szintjén teljesítenünk kell a klímasemlegesség iránti elkötelezettségünket, és hogy ebben helyi közösségeik döntő szerepet játszanak. Épületeink energiatakarékossá tétele pénzmegtakarítást, a kibocsátások csökkentését, a településeink újragondolását, illetve az energiaszegénység kezelését is jelentik. Biztosítanunk kell, hogy a helyi és regionális önkormányzatok is részt vegyenek a döntéshozatalban, és könnyen hozzáférhessenek az uniós költségvetéshez, valamint a rendelkezésre álló helyreállítási alapokhoz

– nyitotta meg a többszintű párbeszédet Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának első alelnöke és az Azori-szigeteki Regionális Parlament tagja.

A szakemberek hangsúlyozták: a helyi és regionális önkormányzatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy meg kell ragadniuk a helyreállítási források által nyújtott lehetőségeket. Ahogy fogalmaztak, a Felújítási Hullámra ebben az összefüggésben a fenntartható jövő építéséhez van szükség, amit a meglévő épületállomány korszerűsítésével tudnak a döntéshozók elérni. Emiatt szorgalmazták a tanácskozáson a helyi egyablakos ügyintézés megnyitásának gondolatát.

Ezeket az alapokat mindenképpen széleskörű üzleti és gazdasági átalakulásra kell felhasználni. Ez azonban a reformok és a magánipari beruházások kombinációján alapuló, rendszerszintű intézkedéseket igényel minden tagállamban a fenntartható növekedés támogatása és a világjárvány által okozott károk helyreállítása érdekében. Szükségünk van a köz- és magánszféra közötti partnerségekre az energiarendszerek helyi szintű javítása érdekében

– mutatott rá Markku Markkula, a finn Espoo városi tanácsának elnöke.

Ösztönzik a fenntartható anyagok használatát

Az uniós elképzelések alapján teljes mértékben szeretnék az épületek digitális átalakítását integrálni annak érdekében, hogy a tagállamok maximalizálhassák az energiamegtakarításban rejlő lehetőségeket. Emellett biztosítani kell az építőipar úgynevezett „körforgását” is, tehát ösztönözni az olyan fenntartható anyagok használatát, mint a fa vagy az ökobeton, amelyek az egészséges beltéri levegőt biztosítják. A tanácskozáson kiemelték: most mindennél fontosabb a hatékony és gyors cselekedvés, hogy a következő generációnak „meglegyen az a szabadsága, amelyre szüksége van ahhoz, hogy klímasemleges és önrendelkező módon alakítsa jövőjét”.

Az épületek felújításába való befektetés kulcsfontosságú a fenntartható fellendüléshez és új munkahelyek teremtéséhez a régióinkban és városainkban. A hosszú távú, 2050-ig tartó felújítási stratégiával mi például kötelezettséget vállaltunk arra, hogy közel 3 millió otthont újítunk fel, ami a lakásállomány 96,5 százalékát jelenti, de emellett csökkentjük az energiafogyasztást és gondoskodunk arról, hogy a klímasemleges Európára való átállás a vállalkozások és a polgárok számára is kedvező legyen

– mutatott rá a tanácskozáson Andries Gryffroy, a flamand parlament tagja.

Számos munkahelyet hoznának létre

És bár a Felújítási Hullám célkitűzései ambiciózusok, egy ilyen stratégia végrehajtásához azonban az országoknak támogatásra van szükségük, beleértve a technikai segítségnyújtást, a munkavállalók képzését és továbbképzését, valamint az épületek építésében és felújításában jelentős kompetenciával rendelkező helyi és regionális hatóságok képességeinek megerősítését. A tanácskozáson elmondottak alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a stratégia gyors és hatékony végrehajtása mindenki számára „nyerő” (win-win) lehet:

• csökkenti a károsanyag-kibocsátást,
• helyben hoz létre munkahelyeket,
• számos európai számára javítja az életkörülményeket.

A résztvevők emlékeztettek arra, hogy szakképzett munkaerőt fejleszteni kell, előmozdítva a kapacitások bővítését. A már említett egyablakos ügyintézés regionális és helyi szinten felgyorsíthatja a beruházásokat, csökkentve az engedélyezési késedelmeket és a pénzügyi támogatás irányítását ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. Emellett számos országban, például Olaszországban és a szomszédos Horvátországban fontos elemként merült fel az épületeknek a földrengések kockázatához való igazítása.

Ahogy az elhangzott: az Európai Beruházási Bankkal együttműködve közvetlen támogatások, kölcsönök és innovatív pénzügyi eszközök állnak a tagállamok rendelkezésére, beleértve az úgynevezett ELENA finanszírozási-eszközt (Európai Helyi Energetikai Támogatás), amelyet a tagállamok eszközként használhatnak az ENERGIAUNIÓ stratégiában megfogalmazott energiahatékonysági céljaik eléréséhez. Az ELENA égisze alatt támogatott projektek ugyancsak segíthetik a városokat és régiókat az európai állampolgárok életminőségének javításában az energiafogyasztás csökkentésének támogatásával.