Kiderült az őszi vitamin-titok: ezt felejtik el rengetegen, méregdrága pirulákra szórják a pénzt

Ahogy az minden ősszel lenni szokott, a tanévkezdéssel a gyerekek hamarosan úgy kezdik cserélgetni egymás között a kórokozókat, mint a matricákat. Ezeket pedig majd a tömegközlekedésen is szétszórják, valamint átadják a szüleiknek is, akik pedig beviszik a munkahelyükre a fertőzést. A legfrissebb adatok alapján hetek óta emelkedik a covidosok száma a nagyvárosokban, feltehetően vidéken sincs ez másként, és más betegségek szintén terjedőben vannak. Ezért érdemes mindenre felkészült immunrendszerrel belevágni az őszbe, hogy ne terítsen le az első vírus a lábunkról.

Ha immunerősítésről van szó, akkor sokan rögtön az étrend-kiegészítőkre, vitamintablettákra, szirupokra gondolnak. Pedig legelőször is arra kell odafigyelnünk, hogy hiába van vége a nyárnak, és ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, kevésbé leszünk szomjasaka: továbbra is igyunk eleget! A megfelelő folyadékbevitel nagyon fontos. Akinek gondot jelent, hogy az őszi rohanós hétköznapok során ne felejtsen eleget inni, az élhet különféle praktikákkal: mindig tartson vizet egy pohárban, vagy kulacsban szem előtt az asztalán. Ha otthon dolgozik, mindig legyen az asztalon egy kancsó víz - akár vízszűrő kancsó is lehet, hogy összekössük a hasznost a hasznossal. Használhatunk különféle telefonos appokat is arra, hogy ne felejtsünk el eleget inni.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy hiába ért véget a bőséges nyári zöldség- és gyümölcskínálat időszaka, ősszel is rengetegféle vitaminbomba terem. Ahelyett, hogy tabletták formájában kezdenénk meg az immunerősítést, inkább próbáljuk minél természetesebb úton bevinni azokat az ételekkel.

A legtipikusabb őszi gyümölcs az alma például az egyik legjobb vitaminforrás, de ott van a körte, a sokoldalú birs, a bogyós gyümölcsök, a késői szilvák és a rengetegféle szőlő. A zöldségek közül is még mindig rengeteg olyan megterem, amit nyáron nagykanállal fogyasztottunk, de mostanra ráuntuk. Pedig jobb megbecsülni, amíg van friss paradicsom, paprika, uborka, stb., mert télen nagyon fog hiányozni. A saláták, káposztafélék, zöldlevelesek mellett sok hüvelyes is terem, illetve a brokkoli, karfiol és a tökfélék szezonja is hamarosan berobban:

Amíg csak kitart a zöldségek-gyümölcsök széles kínálata, és minden napi étkezünk alkalmával fogyasztunk ezekből, addig nem szorulunk plusz vitaminbevitelre. Természetesen vannak olyan vitaminok és ásványi anyagok, amelyeket nem lehet gyümölcsökkel, zöldségekkel bevinni. Más élelmiszerek rendszeres fogyasztására is szükség lehet, ehhez érdemes betartani az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat. Az, hogy mennyi és milyen húsfélét, tejterméket, cereáliát, stb. fogyasztunk, sokkal kevésbé évszakfüggő, de erre is érdemes figyelmet fordítani a gyümölcsök, zöldségek mellett.

Fogyaszthatunk továbbá több mézet, gyömbért, különféle gyógynövényteákat - mint pl. az echinacea, csipkebogyó, kamilla, menta - és szezonális magvakat is.

A vitamin nem cukorka

Sokan, ahogy áthajtják a naptárt szeptemberre, a reggeli teájuk mellé már készítik is oda a multivitamint, és úgy gondolják, ezzel megtették, amit kell az egészségükért. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen vitaminból, ásványianyagból mennyit fogyasztunk. Sok multivitamin készítmény nem az egészséges szervezet napi támogatására készül, hanem arra, ha már legyengítette a szervezetet a betegség. Vannak olyan szerek, amelyeket pedig kúraszerűen kell szedni és nem folyamatosan, mert ha "megteltek a vitaminraktárak", nem fog már több felszívódni és csak a vesénket terheljük a rengeteg tablettával.

Mielőtt megvesszük és elkezdjük szedni a reklámból ismert multivitamint, olvassuk el, milyen összetevőből mennyit tartalmaz. Általánosságban, mielőtt bármit elkezdünk szedni - a tablettákat egyesével, kombinált készítményt, vagy szirupokat, cseppeket, tájékozódjunk, mit tartalmaznak. Nem egyszer előfordul ugyanis, hogy ezek a tabletták az egészséges felnőtt emberek számára ajánlott napi bevitel többszörösét tartalmazzák.

Ennek sok oka lehet: például az adott készítmény nem napi, hanem kétnapi vagy heti bevitel esetén alkalmazandó, vagy a beteg szervezet támogatására való, amelynek nagyobb a szükséglete. Lehetséges, hogy pl. idősek, vagy várandósok számára gyártották, akiknek mások a beviteli igényeik. Nem győzzük tehát hangsúlyozni, hogy olvassuk el a betegtájékoztatót. Ellenőrizzük, hogy a termék, amelyet naponta szedünk, nem lépi-e át a javasolt napi maximális beviteli értéket!

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért hagyják abba rengetegen ősszel a nyáron elkezdett diétát: itt hibáznak, garantált a kudarc

A sikeres életmódváltáshoz ne csak azt figyeljük, mit eszünk és mennyit, hanem ismerjük meg a saját viszonyunkat az evéshez, megszabaduljunk a rossz táplálkozási szokásainktól.

Mekkora a napi maximális beviteli határ?

A legtöbb szer esetében már kimutatták, mekkora az a mennyiség, amelyet naponta veszélytelenül bevihetünk. Az NNGYK szerint a felső biztonságos szint/tolerálható felső beviteli szint (UL- Upper Level, azaz a vitaminok, ásványi anyagok felső tolerálható szintje) az a maximális vitamin/ásványi anyag mennyiség, amely az összes forrásból származó, napi rendszeres bevitel mellett az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen, vagy ártalmas hatást. Az UL kockázat becsléssel meghatározott, tudományos megítélés eredményeképp megállapított élettanilag tolerálható érték. Az UL értékek jelentik az alapját az étrend-kiegészítőkben és dúsított élelmiszerekben megengedhető maximális vitamin/ásványi anyag mennyiségek megállapításának - írják.

Azt gondolhatnánk, hogy akkor a gyógyszerhatóság nem is engedi, hogy a különféle étrendkiegészítőkben nagyobb legyen a beviteli érték, mint az UL-szint. Csakhogy az étrend-kiegészítők nem engedélykötelesek, előre nem vizsgálják be őket. Vannak olyan készítmények, amelyet éppen azért vont be a polcokról az NNGYK, mert túl nagy mennyiséget tartalmaztak bizonyos összetevőkből, de arra nincs ráhatásuk, hogy eleve ki se kerüljön ilyen termék a polcokra. Ráadásul ott vannak azok a szerek is, amelyeket nem naponta lenne célszerű szedni, mint a legtöbb D-vitamin tabletta. Ennek ellenére sokan ugyanúgy naponta beveszik, mint a C-vitamint.

Az alábbi táblázatban látható, milyen napi maximális értékekkel érdemes számolni. Az UL értékek megállapítására számos tudományos munkacsoport alakult, melyek közül hármat tart leginkább irányadónak a magyar gyógyszerhatóság: Az European Food Safety Authority (EFSA) korábban Scientific Committee on Food (SCF), a US Institute of Medicine (IOM) és a UK Food Standard Agency Expert Group on Vitamins and Minerals (EVM) által kimutatott értékek láthatók a táblázatban.

Tudományos adatok hiányában, több vitamin/ásványi anyag esetében nem volt megállapítható UL érték. Ezekkel kapcsolatban az SCF/EFSA, és az IOM nem közöl értékeket, az EVM azonban úgy gondolta, hogy a fogyasztók és minden érdekelt megfelelő tájékoztatása érdekében számszerűsített, ún. útmutató értékeket (Guidace=G) állít fel azon vitamin/ásványi anyag szintek figyelembe vételével, amelyeknél tudományos háttér igazolja az adott mennyiségű kiegészítés (dúsított élelmiszer és étrend-kiegészítő együttesen + gyógyszer) tolerálhatóságát - írták.

Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy ezek az értékek az abszolút maximumot képviselik. Tehát ha egy étrendkiegészítőben ezekkel megegyező mennyiség található az adott anyagból, az már túlzás. Hiszen a táplálkozás útján már eleve viszünk be vitaminokat és ásványi anyagokat, nem is szólva a dúsított élelmiszerekről, mint a margarinok, vagy gyümölcslevek, amelyek pluszban is tartalmaznak ilyen összetevőket.

Ezért érdemes egy másik értéket is szem előtt tartani, nem csak a maximumot, ami még nem árt. Ez pedig az ajánlott napi beviteli érték.

A vitaminok és ásványi anyagok népesség számára ajánlott napi beviteli referencia értéke (NRV) éppen a lakosság tápláltsági állapotának felmérésére, a fogyasztók megfelelő informálására szolgál. A szabályozás a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét illetően meglehetősen rugalmas, azonban az egyértelmű, hogy a napi ajánlott bevitelt sokszorosan meghaladó vitamin/ásványi anyag tartalmú készítmények rendszeres, hosszú távú fogyasztása szükségtelen, sőt, nem kívánatos - figyelmeztet az NNGYK.

Egyszer érdemes tehát felcsapni egy tápanyagtáblázatot és ellenőrizni benne a heti szinten elfogyasztott tápanyagok vitamin és ásványianyag tartalmát. Ebből ugyanis kiderülhet, hogy szükség van-e étrend-kiegészítő szedésére egyáltalán, és ha igen, milyen anyagokat érdemes pótlólag bevinnünk. Így megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb táplálék-kiegészítőt, és biztosan nem visszük túlzásba az adagolást ősszel.

Többnyire a túlzott étrendkiegészítő fogyasztás vesepanaszokhoz, illetve túladagolási tünetekhez vezethet. Enyhébb esetben csak gyomorbántalmak jelentkeznek, azonban előfordulhat, hogy a túlzott bevitel miatt más anyagok nem képesek felszívódni, ami miatt hiánybetegség alakul ki. Ritka esetben súlyosabb szövődményei is lehetnek a túladagolásnak.

Ebben az esetben is ajánlott egyeztetni a háziorvossal, gyógyszerésszel, mielőtt elkezdjük szedni a drága multivitaminokat. A szakemberek a súlyunknak, egészségi állapotunknak, nemünknek, életkorunknak megfelelő ajánlást tudnak adni, és ismertetik a megfelelő adagolást is. Így biztosra mehetünk, hogy nem fognak többet ártani ezek a tabletták, mint használnának.