Tovább nő a szamárköhögéses esetek száma, 15 csecsemő betegedett meg: itt van most a legtöbb fertőzött

Hajdú-Bihar vármegyében egy munkahely dolgozói között 2024. július 20-ától lázzal, hányással, hasmenéssel, hasi görcsökkel járó enterális járvány kezdődött. Az összes exponált száma 564 fő, ebből összesen 39 fő vendégmunkás betegedett meg, kórházi ellátás egy betegnél sem vált szükségessé. A megbetegedettek közül 3 fő székletmintájából Enteroinvazív és Enteropatogén E.coli is kimutatható volt. A vendégmunkások számára a munkáltató konténerszállást üzemeltet egy külterületi gyár építkezésén, az étkezést alvállalkozó biztosítja. A konyha kb. 600 adag ételt készít, az összes exponált a konyha által készített ételt fogyasztotta. A kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztálya is megkezdte az eset kivizsgálását, a laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak - írták.

A területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi osztálya helyszíni vizsgálatot végzett, melynek során felmerült az ivóvíz esetleges szerepe is. Ezért 16 db ivóvízmintát vettek a vendégmunkások részére biztosított ballonos és hűthető ivóvíztartályokból, valamint az étkező vezetékes vizéből. Az eredmények egy esetben sem felelnek meg az ivóvíz minőségi követelményeinek. A hatóság a szükséges intézkedéseket megtette.

Továbbá a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül 41 pertussis (szamárköhögés), egy rubeola (rózsahimlő) és egy parotitis epidemica (mumpsz) megbetegedés gyanúját rögzítették a fertőzőbeteg nyilvántartásba. 

A szamárköhögés gyanú bejelentések a fővárosból, és 10 vármegyéből érkeztek (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Somogy, Tolna és Zala). A betegek közül 15 volt csecsemő, két fő a 3-5 éves, két fő a 6-9 éves, öt fő a 10-14 éves, egy fő a 15-19 éves, öt fő a 40-49 éves, öt fő az 50-59 éves, hat fő pedig a 60 év feletti korcsoportba tartozott. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 14 fő esetében támasztották alá a klinikai diagnózist. A többi betegnél a diagnosztikus vizsgálatok még folyamatban vannak.

Ezzel az NNGYK hivatalos közlése szerint az év 30. hetéig 226-ra emelkedett a regisztrált szamárköhögéses esetek száma, miközben a korábbi években ezek száma elenyésző volt. 2023-ban mindössze egy eset fordult elő, a 2018-2022-es évek mediánja pedig 8 eset.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szamárköhögés tünetei, hangja, kezelése: mutatjuk, mikor érdemes orvoshoz fordulni

A legelső tünetek könnyen összetéveszthetők enyhe náthával, más felsőlégúti megbetegedéssel, vagy allergiával is.

A szamárköhögéses eseteken túl egy Baranya vármegyei 3 hónapos, életkorából adódóan oltási koron aluli gyermek rubeola - rózsahimlő -megbetegedés gyanúját jelentették. A klinikai diagnózist a virológiai vizsgálatok nem támasztották alá.

Egy Hajdú-Bihar vármegyei 4 éves fiúgyermek parotitis epidemica - mumpsz - megbetegedés gyanúját jelentették. Az egy mumpsz elleni védőoltásban részesült betegnél a klinikai diagnózist az elvégzett diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok nem támasztották alá.

A 29. héten kullancsencephalitis vírus okozta megbetegedéssel diagnosztizált Fejér vármegyei férfi családjában a tárgyhéten további 3 főnél igazoltak a vizsgálatok kullancsencephalitis vírus szeropozitivitást. A 13 és 15 éves lány gyermekek kórházi ellátásra szorultak, míg a 46 éves édesanya tünetmentes volt. A családi halmozódás a folyamatosan, hőkezelés nélküli (nyers) kecsketej fogyasztásával hozható összefüggésbe.

Magyarországon 2024-ben a 30. héten diagnosztizáltak először nyugat-nílusi láz megbetegedéseket egy 59 éves Hajdú-Bihar vármegyei nő és egy 51 éves budapesti férfi betegnél.

A járványügyi kivizsgálás során megállapításra került, hogy a megbetegedésük előtt külföldön nem jártak, így a fertőzések hazai eredetűnek tekinthetők. A betegek kezelését végző kórházak a klinikai tünetek (tudatzavar, láz, fejfájás, aluszékonyság) alapján jelentették az eseteket és kezdeményezték az NNGYK laboratóriumában a diagnosztikus vizsgálatokat, amely mindkét betegnél a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét igazolták.

Vigyázzanak az egzotikus helyekre utazók!

A 30. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek egy 41 éves Vas vármegyében élő indiai férfi betegnél. A beteg a lappangási idő alatt Indiában járt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat a Dengue vírus kóroki szerepét igazolta.

Tárgyhéten két malária megbetegedés gyanúját jelentették. Az egyik egy 15 hónapos német állampolgárságú fiúcsecsemő, aki a szüleivel átutazóban volt Magyarországon, amikor a tünetei jelentkeztek. A megbetegedés kezdete előtt két nappal érkeztek Afrikából, ahol a lappangási idő alatt tartózkodtak, így a gyermek ott akvirálhatta a fertőzést. A másik beteg egy Pest vármegyében élő 56 éves férfi, aki még Ghánában betegedett meg, ahol malária ellenes gyógykezelést kapott. Utazása alatt kemoprofilaxist nem alkalmazott, a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok Plasmodium falciparum kóroki szerepét igazolták.

A 24. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek egy 13 éves, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élő férfibetegnél. A beteg a lappangási idő alatt az Egyesült Arab Emírségben járt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat a Dengue vírus kóroki szerepét igazolta. Ezen felül egy import Hantavírus okozta veseszindrómáról érkezett jelentés. A Romániából érkező 33 éves férfibetegnél a laboratóriumi vizsgálat a Hantavírus Dobrava kóroki szerepét igazolta.

Sokan hoztak már haza ebben az évben egzotikus kórokat: az NNGYK korábbi közlése alapján a 23. héten a június 3. és 9. közötti időszakban egy importált eredetű Zika-láz megbetegedést jelentettek. Egy Pest vármegyében élő 52 éves nőbeteg a Seychelles-szigeteken járt a lappangási idő alatt, ott fertőződött. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok igazolták a Zika vírus kóroki szerepét.

A 22. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek. Egy 45 éves, fővárosban élő férfibeteg a Dél-Afrikai Köztársaságban járt a lappangási idő alatt, külföldön fertőződött. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 21. héten három vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek, mindhárom beteg magyar állampolgár. Egy Fejér vármegyében élő 43 éves nőbeteg Egyiptomban, egy fővárosi 75 éves nőbeteg a Maldív-szigeteken, valamint egy szintén fővárosi 34 éves nőbeteg Indonéziában járt a lappangási idő alatt. Mindhárman külföldön fertőződtek, így az esetek import eredetűek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Villámgyorsan tönkremehet a nyaralás, ha enélkül indulsz útnak 2024-ben: nem éri meg kockáztatni

Mutatjuk, milyen gyógyszerek és egyéb termékek legyenek mindenképpen a bőröndödben, hogy tegye tönkre a nyaralást egészségügyi vészhelyzetek.

Egy Pest vármegyében élő 52 éves magyar nőbeteg Zika-láz megbetegedésének gyanúját jelentették, melyet a laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. A beteg a lappangási idő alatt a Seychelle-szigeteken tartózkodott, ahol túráztak is, ott fertőződött, az eset import eredetű.

A 20. héten három importált vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek, mindhárman magyar állampolgárok és a fővárosban élnek. Egy 29 éves nő Vietnámban, egy 69 éves férfi Indonéziában, és egy 35 éves férfi a Maldív- szigeteken járt a lappangási idő alatt, mindhárman külföldön fertőződtek, az esetek import eredetűek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

a 19. héten két importált vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy Vas vármegyei 58 éves férfi és egy 41 éves fővárosi nő Indonéziában jártak a lappangási idő alatt, mindketten külföldön fertőződtek. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 17. héten három importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy Pest vármegyei 29 éves férfi a Maldív-szigeteken, egy 52 éves Veszprém vármegyei férfi Indonéziában, és egy, a fővárosban élő brazil állampolgárságú nő pedig Brazíliában, Dengue láz endémiás területen járt a lappangási időben, mindhárman külföldön akvirálták a fertőzést.

A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mindhárom esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A korábbi hetekben már szintén előfordultak importált esetek. A 16. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. Egy 42 éves fővárosi férfi a betegség inkubációs ideje alatt Thaiföldön tartózkodott, és ott fertőződött meg. A főbb tünetek szédülés, fejfájás, láz, izom-ízületi fájdalom voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 11. héten négy importált vírusos vérzéses láz megbetegedést diagnosztizáltak. A betegek: egy 56 éves férfi, egy 43 éves nő, egy 20 éves nő, és egy 32 éves férfi. Mind a négy beteg magyar állampolgár és a fővárosban él. Valamennyien egzotikus országokban tartózkodtak a lappangási idő alatt (Thaiföld, Guatemala, Bali), ott akvirálták a fertőzést. A vezető tünetek láz, hidegrázás, fáradékonyság, izomfájdalom, ízületi fájdalom, fejfájás voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mind a négy betegnél a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

A 8. héten öt, importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedés került a nyilvántartásba. Egy fővárosban élő 28 éves nő és egy 28 éves férfi a betegség lappangási idejében Thaiföldön nyaralt, ott akvirálták a fertőzést. A fő tünetek a láz és hidegrázás voltak. Egy szintén fővárosi 36 éves férfibeteg és egy Pest vármegyében élő 41 éves nőbeteg ugyancsak a Thaiföldön történő tartózkodás során fertőződött. A tünetek láz, fejfájás, hányinger, hányás voltak. Az ötödik beteg egy 24 éves budapesti nő volt, aki a lappangási időben Mauritiuson járt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok mind az öt esetben a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták a 8. héten.

A 7. héten szintén került egy, importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedés a nyilvántartásba. A Pest vármegyében élő, 63 éves magyar nőbeteg a betegség lappangási idejében Srí Lankán és a Maldív-szigeteken nyaralt, ott akvirálta a fertőzést. A tünetek láz, hányinger, fáradékonyság, izomfájdalom, csontfájdalom, ízületi fájdalom, fejfájás, szem mögötti fájdalom voltak. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok szintén a Dengue vírus kóroki szerepét igazolták.

Vigyázzon, aki ilyen egzotikus helyekre utazik, és ne csak olyankor adassuk be az oltásokat, ha kötelezőek! Tájékozódjunk külföldi út előtt, milyen vírusok terjednek a célországunkban!