Rengeteg nyugdíjazás előtt álló magyar rohan a vesztébe: nem is sejtik, milyen veszélyben vannak

Sokan, ha a nyugdíjazásukra gondolnak, akkor egy nyugodtabb, békésebb, stresszmentesebb időszakot képzelnek, amelyben több idejük jut önmagukra, családjukra. Ez az elképzelés azonban sokszor köszönőviszonyban sincs a valósággal. Már maga a nyugdíjazás az egyik legnagyobb stresszfaktor az ember életében, és rengeteg olyan változással jár, amelyre a legtöbben nem is számítanak. Ez pedig erősen rányomhatja a bélyegét az idősödők mentális egészségére, akár depresszió is kialakulhat. 

A nyugdíjazást övező tényezők közül több is van, amely depresszió kialakulásához vezethet. Az egyik legfontosabb a munkahelyi közeg elvesztése, a szociális hálózat csökkenése. Sok nyugdíjas rengeteg időt tölt egyedül, amelyhez kezdetben nehéz hozzászokni. A munkahelyi kapcsolatok elveszítése a kollégákkal szintén megviselhetik az időseket.

Az is megviselheti a nyugdíj előtt álló dolgozókat, ha "kényszernyugdíjazás" áldozatává esnek. Amikor valaki még tovább dolgozna, de már betöltötte a nyugdíjas kort, a munkahelye pedig nem tudja kigazdálkodni a bérét, ami például egy pályakezdőjénél jóval magasabb, akkor megeshet, hogy döntenie kell: vált vagy nyugdíjba vonul. Ezt azonban nehéz elfogadni, haragot, stresszt, szorongást válthat ki - írja a Healthline. A koronavírus világjárvány alatt rengeteg nyugdíjas korhatárt betöltő dolgozó döntött a nyugdíjba vonulás mellett, miközben más körülmények között feltehetően tovább dolgoztak volna. Ezt a kényszerhelyzetet és a vele járó döntést pedig nehéz feldolgozni.

Ráadásul sok nyugdíjas veszíti el azt az érzést a munkájával együtt, hogy szükség van rá, hasznos. Amikor a családjuknak sem tudnak az idősek a segítségére lenni, vagy más módon megélni azt, hogy feladatuk, céljuk van, elhatalmasodhat rajtuk a haszontalanság érzete, amely nem tesz jót mentálisan. Nem is szólva arról, hogy a rendszeres tennivalók hirtelen elvesztése a napirendet is felboríthatja, amely szintén nem előnyös egészségügyi szempontból.

A nyugdíjazás körüli depresszió másik kiváltó okai lehetnek a párkapcsolati problémák. Ritka, hogy a házastársak egyszerre vonuljanak nyugdíjba, viszont egyikük megváltozott helyzete, az életvitelbeli különbségek feszültségekhez, veszekedésekhez vezethetnek. Magyarországon a váláskor az átlagéletkor 45,8 év volt férfiak és 42,8 év nők körében 2022-ben a KSH szerint, bár a korcsoportos megoszlás szerint ezer házasra a 40-49 éves korosztályban több válás jut, mint az idősebbek körében. Ettől függetlenül a megromló kapcsolat önmagában is okozhat depressziót, a válás pedig ugyancsak nagy stresszt jelent, vezethet mentális egészségromláshoz.

Ezeken felül pedig az egyik legsúlyosabb tényező lehet az anyagi helyzet romlása, amelyre nagyon sokan nem készülnek fel. Az alacsony nyugdíjat kapó magyar idősek pedig az idő előrehaladtával fokozatosan szegényednek el, ez pedig rendkívül nagy terhet jelent mentálisan is. 

Az egészségi állapot romlása szintén vezethet depresszió kialakulásához. Gyakran idős korban jelentkeznek olyan betegségek, amelyeknek jellemzően kísérő betegsége a depresszió, de az egészségromlás miatt bekövetkező korlátozottság okozta frusztráció is kiválthatja azt. Az egészségi állapot miatti folyamatos szorongás szintén depressziót idézhet elő.

Hogyan előzhető meg az időskori depresszió?

Az első és legfontosabb, hogy az ember a nyugdíjazásába ne csak úgy belecsöppenjen, hanem fel kell rá készülni, hogy ez egy nagy változást hoz az életében. Hiába is tekint pozitív várakozásokkal valaki a nyugdíjas évekre, lehetnek olyan aspektusai, amire nem gondol előre. Tudatos tervezéssel sok olyan tényezőtől kímélheti meg magát az ember, ami megkeserítheti a nyugdíjaskort.

• Teremts anyagi biztonságot!

Még mielőtt nyugdíjba vonul az ember, érdemes költségvetést és pénzügyi tervet készíteni. Az addigi - főleg munkához kötődő - kiadások közül mi az, ami már elhagyható, illetve bevételi oldalon mennyivel lesz kevesebb a nyugdíj, mint a nyugdíjazás előtt a havi fizetés. Nem csak az új anyagi kerethez kell alkalmazkodni, hanem - idővel - jelentkezhetnek olyan új kiadások, amelyre érdemes anyagilag és lélekben is felkészülni. Nagyon kevesen kalkulálnak előre például az egészségromlásból fakadó lehetséges költségekkel, a gyógyszerkiadások viszont jellemzően nagy szeletet harapnak ki a magyar nyugdíjasok havi bevételeiből.

Ha előzetes számításaink szerint az anyagi keretek túl szűkösek lesznek, akkor előre gondoskodni kell plusz bevételi forrásokról. Nyugdíj mellett, amíg valaki munkaképes, megérheti akár részmunkaidőben is tovább dolgozni. A különféle nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek szintén biztonságot jelenthetnek, viszont érdemes a havi kiegészítésként kapott vagy egyszerre érkező összegeket is úgy beosztani, hogy abból további megtakarítás képződjön. 

• Foglald el magad!

Az, hogy a nap jó részét kitevő munkánk már nem foglal le minket, kezdetben felszabadító lehet, egy idő elteltével azonban unalmat, kedvetlenséget, szorongást kelthet. Ha nem is munkával foglaljuk el magunkat, érdemes olyan rendszeres tevékenységet előre megterveznünk, amely keretet, értelmet ad a mindennapoknak. Sokan éppen nyugdíjasként kezdenek önkénteskedésben, vállalnak szerepet a kulturális vagy társadalmi életben, vagy fognak bele új vállalkozásba, hobbiba. 

• Tűzz ki célokat magadnak!

Az aktív évek alatt teljesen természetesen jönnek a karriercélok, a nyaralási tervek, a különféle képzések, otthonteremtési célok. Nyugdíjas korban ezekből már kevesebb van, ezért érdemes előre kigondolni és kitűzni ugyanúgy az adott évre, vagy az 5-10 éves időszakra a megvalósítandó terveket, ahogy az aktív években. A felszabaduló idő arra is lehetőséget teremthet, hogy a régóta időhiány miatt halogatott terveket újra elővegyük.

Attól pedig, hogy valaki a munkát abbahagyta, a tanulást sosem érdemes végképp abbahagyni. A mentális egészség megőrzésesében is rengeteget számít, ha az ember nem hagyja ellustulni az elméjét. Sosem késő új készségeket elsajátítani, nyelveket tanulni, hobbikat felfedezni.

• Ne hanyagold el a kapcsolataidat!

Azzal, hogy már nem jár az ember napi szinten a munkahelyére, nem fog találkozni azokkal az emberekkel, akik addig körülvették. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg kell szakítania volt kollégáival a kapcsolatot. Ahhoz azonban, hogy megmaradjon a jó viszony, erőfeszítéseket kell tenni, közös programot szervezni. 

Nyugdíjas korban a családi, baráti kapcsolatok ápolására elviekben több idő jut, azonban sokszor éppen kevesebb időt kezd az ember ezekre fordítani az élethelyzet váltása miatt. Ilyenkor válnak sokan kevésbé mobilissá, amely a kapcsolatokra is rányomja a bélyegét. Tudatosan kell úgy szervezni az életet, hogy jusson idő és energia a kapcsolatok ápolására. 

A házastársak között is előfordulhatnak súrlódások abból kifolyólag, hogy a másik még dolgozik, amikor egyikük már a nyugdíjas éveit tölti. A kétfajta élethelyzetet össze kell egyeztetni, hogy az mindkét félnek komfortos legyen, ehhez pedig a kommunikáció a kulcs. Előre le kell ülni és megbeszélni, hogyan fogják összeegyeztetni a napirendjüket, illetve hogyha problémák merülnek fel, azokra is oda kell figyelni és megbeszélni, mielőtt elmérgesednének.

• Figyelj az egészségedre!

Amikor nyugdíjba vonul az ember, nem feltétlenül az az első teendője, hogy alaposan kivizsgáltassa magát, egészségesebb életmódra váltson, elkezdjen sportolni, stb. Pedig az egészségmegőrzésre ebben a korban már sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint a korábbi években. Érdemes a nyugdíjas évekre viszont betervezni azokat a vizsgálatokat, amelyeket korábban halogattunk, és a káros szokásokat elhagyni, egészségesebb életmódra váltani.

Mivel gyakran az életmódváltást éppen az gátolja meg, hogy nincs idő tudatosan megtervezni és megszervezni az új étrendet, beiktatni a mozgást, vagy egyáltalán eleget utána olvasni, és megtalálni a számunkra megfelelő formáját, a nyugdíjba vonulás remek lehetőség erre. Mivel egyébként is együtt jár vele az élethelyzet változása, ideális lehet egy új életmód kialakítására is a váltás.

Mit tehetünk, ha a depresszió jeleit tapasztaljuk?

A depresszió manapság gyakran az egyszerű rosszkedv szinonimája, ezzel ellentétben komoly betegségről van, amely kihatással lehet a fizikai egészségre és teljesítményre is. Az egyik legmeghatározóbb tünet a hangulati zavar, érzelmek ingadozása. A depressziós betegek általánosságban kedvetlenek, ez azonban súlyos letargiáig is fajulhat időről időre. A depressziótól szenvedők sokszor kilátástalannak érzik helyzetüket, folyamatosan gondterheltek, motiválatlanok, képtelennek érzik magukat döntések meghozatalára. 

A depresszió jele lehet az is, hogy a betegen egyre inkább elhatalmasodik a fásultság, közöny, érdeklődése és gondolkodása beszűkül. Sok beteg tapasztal figyelemzavart és a teljesítmény romlását is. Testi tünetként emellett jelentkezhet túlmozgás, kényszeres mozdulatok. Az alvászavar szintén gyakori tünet depressziós betegek esetén, ehhez társul az általános fáradtságérzet. A depresszió tünete lehet még étvágytalanság - de akár túlevés és kóros hízás is -, székrekedés vagy hasmenés is és a libidó csökkenése is jellemezheti.

A depressziós betegekben súlyos esetekben az öngyilkosság gondolata is megfordul.

Fontos, hogy a depressziót nem lehet online tesztek alapján diagnosztizálni, ehhez pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus segítségére van szükség. Hogyha magunkon, vagy szeretteinket a depresszió tüneteit észleljük, forduljunk szakemberhez. Azt a házi orvos, pszichológus is meg tudja állapítani, szükség van-e szakpszichológus, pszichiáter bevonására. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Így teszi tönkre rengeteg magyar életét a rossz alvás: ők nem is sejtik, mekkora veszélyben vannak

Mind a túl gyors, mind pedig a nagyon lassú elalvás is jele lehet valamilyen komolyabb egészségügyi problémának.