Brutális hőhullám tarolja le Magyarországot: ez már az egészségre is veszélyes, sokan fognak szenvedni

A nyári hónapok egyre jobban közelednek, sokan talán már ki is vették szabadságaikat, és készülnek a jól megérdemelt pihenésre. Van azonban egy intő jel, amelyre persze minden évben fel kell készülni, csak mostanra sokkal fenyegetőbb lett, mint a korábbi években. Ez nem más, mint a hőség kérdése, amelyre ugyan sokan legyinteni szoktak, hogy "de hisz nyáron meleg van, ez a lényege", a jóslatok szerint az idei (illetve a következő) nyár már az egészségtelen mennyiségű és mértékű hőhullámokat is magával hozza.

Egyre melegebb van nyaranta

A tudósok ezen a nyáron úgy számolnak, hogy a három nyári hónap átlagos hőmérséklete akár egy teljes fokkal is több lehet, mint egy évvel korábban. Ennél már csak a 2024-es nyár lesz majd rosszabb, mikor majd az ideihez képest is akár másfél fokkal lehet magasabb az átlagos hőmérséklet. Ez beleillik abba a statisztikai képbe, amelyet az alábbi grafikonon is ábrázoltunk.

A huszadik század kezdete óta minden évben folyamatosan nőtt mind a hőségnapok száma, mind pedig a hőhullámmal érintett napoké is. Ezt mind a tudósok folyamatos figyelmeztetéseiből, mind pedig az egyre forróbb nyarakból is tudjuk: de mit tegyünk akkor, ha idősebbek vagyunk, esetleg olyan betegségben is szenvedünk, amelyre a hőség már konkrétan életveszélyes? Szakértőket kérdeztünk a témában.

Mitől van ez?

Berceli Balázs, az Időkép meteorológusa a Pénzcentrumnak úgy fogalmazott: nehéz megmondani, hogy pontosan mennyivel lesz melegebb. A hőhullám viszont szinte teljesen biztosan borítékolható, és ezt leginkább egy, a világ túlsó felén zajló légköri jelenségnek köszönhetjük.

Az El Nino-jelenségnek a lényege, hogy Peru partjainál a keleti passzátszelek néha erősödnek, néha pedig gyengülnek, ez pedig hatással van még a mi európai időjárásunkra is. Ha gyengül, abban az esetben elmarad a hidegtengervíz-áramlás, ez pedig az egész bolygó időjárására kihatással van. A nagy mennyiségű párolgás mindenhol érvényesül, nálunk persze eltoltan, de később ide is megérkezik, hiába van nagyon messze. A nedvesebb légkör több hőt tud magában tartani, tehát ha ez elmarad, akkor kapjuk a nyakukba a hőséget

- fogalmazott a meteorológus. De szólt bővebben magáról a hőhullámról is, szerinte szinte biztos, hogy az idén sem ússzuk meg, de ez még mindig csak ízelítő lesz abból, ami 2024 nyarán vár majd ránk.

Előfordulhat ezen a nyáron hőhullám tartósan, és akár több hétig is tarthat majd. Közöttük akár lehetnek hevesebb események, zivatarokra is mindig számítani kell, de hogy pontosan meddig tart majd nyáron a szélsőséges és helyenként elég csapadékos időjárás, egyelőre lehetetlen megmondani. Lesznek hűvösebb periódusok, átlag alatt is lehet a majd a hőmérsékleti csúcsérték. De összességében az átlag sajnos magasabb lesz, mint a korábbi években volt, a következő nyáron pedig még az ideinél is magasabb átlaggal kell számolnunk

- tette hozzá Berceli Balázs.

Nagyon veszélyes a betegekre és idősekre

Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója lapunknak azt mondta, hogy a tartós hőhullám nagyon veszélyes az idősebbekre és a szív- és érrendszeri, keringési betegségekben szenvedőkre. Azt tanácsolja, hogy aki tünetet érez magán a szélsőséges időjárás megérkezésekor, az vizsgáltassa meg magát.

A tartós hőhullám esetén bizony észrevehető, hogy a szélsőséges időjárás sajnos többlethalálozást okoz. A legnagyobb veszélyben a szívbetegek, érrendszeri betegségben szenvedők vannak, az ő szervezetüket sokkal jobban ki tudja kezdeni ez a fajta időjárás, megnő az infarktusveszély, ami nagyon komolyan veszélyezteti azokat, akik ilyen betegségekben szenvednek. Fontos tudni azt is, hogy nem kizárólag a krónikus betegségben szenvedők, hanem a magukat egészséges embereknek ismerők is érzékenyek lehetnek erre, csak még ők maguk sem tudják

A humánmeteorológus hozzátette: lehet persze küzdeni a hőhullám ellen, de aki hajlamosabb a betegségre, az inkább igyekezzen nyugalmas környezetet teremteni magának.

A legfontosabb az, hogy mindenekelőtt ki kell vizsgáltatni magunkat, hogy nem vagyunk-e véletlenül mi magunk is érzékenyek a szélsőséges időjárásra, a hőhullámra, mert komoly meglepetésben is lehet részünk. Erre természetesen már rendelkezésre állnak vizsgálati módszerek, tehát elég fontos, hogy ha jeleket észlelünk magunkon, akkor valóban menjünk elébe a bajnak, és vizsgáltassuk ki mindezt. Azoknak pedig, akik tudva tudják magukról, hogy valóban érzékenyek a hőhullámra például, a legjobb tanács az lehet, hogy csökkentsék a többi olyan tényezőt, amely a túlterhelés veszélyét hordozza magában - igyekezzünk például csökkenteni a stresszt, és más olyan tényezőket is, amik egészségünkre károsak lehetnek

- fogalmazott a Pénzcentrumnak Pintér Ferenc.

Az biztos, hogy nem a levegőbe beszélt a többlethalálozások kapcsán: tavaly júliusban 53 ezerrel többen haltak meg Európában a hőség miatt a 2016 és 2019 között feljegyzett átlagos júliusi halálozási adatokhoz képest. A hőmérsékleti adatokat is figyelembe véve az adat azt bizonyítja, hogy a többlethalálozást a rendkívüli hőhullámok okozták - erről egy jelentés is készült, amelyről néhány hónapja mi is írtunk, most pedig újra elolvashatod a lenti linkre kattintva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen volt a hőhullám júliusban: rengetegen haltak bele, a magyarokat is érintette

Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok miatt az átlagosnál 16 százalékkal többen haltak meg az Európai Unióban idén júliusban.

És az energia?

A Pénzcentrum nemrég utánajárt annak is, hogy mi lesz akkor, ha bejönnek az előrejelzések, és tényleg durva forróság csap le Magyarországra is. Balogh József energetikai szakértő szerint bár az energiaárak bezuhantak a piacon a tavaly nyári értékekhez képest, de a rekord meleg 2023 nyarán igencsak bekavarhat a képbe.

Ha tényleg aszályos forróság lesz, és nagyon korán elkezdődik a nyár, akkor egyfelől nem lesz elég víz, így az európai vízi-erőművek kiesnek a képből. Sőt, ha annyira lecsökken a Dunán is a vízhozam, hogy már Paksot sem lehet rendesen hűteni, akkor már nem lehet mást csinálni, mint visszább venni a teljesítményt, és folyamatosan járatni a gázos erőműveket. Ebben az esetben az a gáz, ami lement volna a tárolókba, nem fog oda bekerülni, mert áramot termelnek belőle az erőművek. Összességében ahogy melegszik az idő, egyre több áram kell a légkondikba, de egyre kevesebb bevethető erőmű marad. De egyelőre nincs ok a pánikra, ameddig normális marad az időjárás, addig nincs olyan tényező, ami felfelé nyomná a földgáznak és az áramnak az árát

- mondta lapunknak a szakértő.

Hogy milyen fenyegetés elé néz még az energiapiac, ha valóban súlyos hőhullámok lesznek, részletesen kifejtettük ebben a cikkben, amit most újra elolvashatsz:

EZ IS ÉRDEKELHET

Rezsiemelés: hiába van padlón a gázár, csúnya számlákat kaphat a magyar lakosság

Bár az energiaárak bezuhantak a piacon, mégsem lehet arra számítani, hogy Magyarországon csökkennek a lakossági rezsiárak - mondták a Pénzcentrumnak megszólaló szakértők.