Mik a skizofrénia tünetei és jelei, hogyan viselkedjünk skizofrén beteggel?

Cikkünkben a skizofrénia nevű spektrumbetegség kapcsán nyújtunk tájékoztatást: mi a skizofrénia tünetei, milyen jelek esetén forduljunk orvoshoz, hogyan derül ki a skizofrénia, ha magunkat elemezzük (pl. milyen skizofrénia teszt elvégzése ajánlott)? Tudd meg, mi a skizofrénia jelentése, miben más a paranoid skizofrénia, mi a különbség a paranoia és a skizofrénia között! Amellett, hogy eláruljuk, mi az hogy skizofrén, azt is leírjuk, hogyan viselkedjünk skizofrén beteggel, hogyan segíthetünk családtagjainkon, barátainkon, ha ezzel a betegséggel diagnosztizálják őket!

Mi az a skizofrénia? Mi a skizofrénia jelentése?

Mielőtt részletesen elmerülnénk a skizofrénia tünetei, jelei közt, elsősorban tisztázzuk, hogy mi az a skizofrén, mi a skizofrén kifejezés jelentése – ki a skizofrén ember, mi a skizofrénia, mint tudományos értelemben meghatározott betegség? A „skizofrénia” vagy „szkizofrénia” kifejezés (nevezik még hasadásos elmezavarnak is) egy olyan kóros elmeállapotot takar, amikor a skizofréniában szenvedő személy gondolatai és viselkedése, érzelmi élete között felbomlik az összhang, mondhatni meghasadnak a korábban rendeltetésszerűen haladó folyamatai – mindez érzékcsalódásokkal, bizonyos esetekben súlyos téveszmékkel járhat együtt.

A betegséget először egy Eugen Bleuler nevű svájci pszichiáter írta körül, 1911-ben. A skizofrénia jelentése kapcsán érdemes tudnunk, hogy egy spektrumbetegségről van szó, ami azt jelenti, hogy nem különböztethetünk meg a skizofrénia súlyossága kapcsán jól körülhatárolható kategóriákat, minden betegre egyedi tünetegyüttes és egyedi súlyossági fok jellemző (ehhez hasonlóképpen kell elképzelni a szintén a spektrumbetegségek közé tartozó autizmust is). A skizofrénia leggyakrabban akusztikus vagy vizuális hallucinációk formájában jelenik meg, a bizarr téveszmék paranoid viselkedéssel, rendezetlen gondolkodással és beszéddel társulhatnak – mindez jelentős mértékű szociális problémákat okozhat a beteg életében.

Miért nem ugyanaz a skizofrénia, mint a tudathasadás?

A skizofrénia nevű hasadásos elmezavart sokan összekeverik a tudathasadással, azonban fontos kiemelnünk, hogy nem ugyanarról a mentális kórképről van szó! A skizofrénia kifejezés alatt általában a különböző mentális funkciók – viselkedés, gondolkodás, érzelmek – közti hasadást értjük (hasadt szellemi funkciók), nem pedig a hétköznapi értelemben vett „tudathasadást” vagy a filmekből már jól ismert többszörös személyiséget – utóbbiak inkább a személyiségzavarok közé tartoznak (amennyiben érdekel minket a téma, a disszociatív személyiségzavarok témaköréhez folyamodjunk bővebb információért – pl. borderline személyiségzavar).

A skizofrénia előfordulása: mikor jelentkeznek a skizofrénia tünetei?

A skizofrénia egy fázisokban kialakuló betegség, a betegek között is nagyon ritka az, ha valaki ezzel a betegséggel születik és éli le az életét (0,3-0,7%). A skizofrénia kialakulása a betegek 20-40%-ánál serdülőkori jelenség, azonban leggyakrabban fiatal felnőttkorban üti fel a fejét: a skizofrénia nőknél 25-35 éves kor között jelentkezik, férfiaknál fiatalabb, 15-25 éves korban alakul ki jellemzően. A skizofrénia jelei nőknél gyakrabban jelentkeznek a kritikus életszakaszokban, például gyermekszülés esetén, illetve változó korban (40-45 éves kor környékén). A skizofrénia előfordulása kultúrától, társadalmi tényezőktől függetlenül a világ 1%-ra tehető; amennyiben a rokonságunkban előfordul a betegség, nálunk is nagyobb eséllyel alakul ki.

A skizofrénia kiváltó okai

A skizofrénia hátterében a szerotonin és a dopamin nevű neurotranszmitterek különböző agyi területeken való egyensúlyeltolódása állhat. A betegség nem vezethető vissza szervi elváltozásokra, azonban valószínűsíthetően befolyásolják a kialakulását a genetikai tényezőink. A neurobiológusok jelenlegi tudása szerint a skizofrénia etimológiája legjobban a stresszvulnerabilitás modelljével írható le: eszerint az emberek különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben – ezt a sérülékenységet különféle genetikai, biológiai, neurológiai, szociális (pl. szegénység, munkanélküliség) és egyéni pszichológiai faktorok határozzák meg.

Az elmélet szerint, ha magas a környezeti stressz, amellyel szemben sérülékenyek vagyunk, akkor a skizofréniát már kisebb mértékű stressz is kiválthatja. Bizonyos rekreációs gyógyszerek is előidézhetik vagy súlyosbíthatják a tüneteket, gyakran előfordul, hogy valaki antidepresszánsokkal, nyugtatókkal akarja elnyomni a skizofrénia első jeleit. Amennyiben valakinél a skizofrénia tünetei jelentkeznek, nagy valószínűséggel egyéb betegségek is fennállhatnak nála – ilyen a depresszió vagy a súlyos szorongásos zavar -, mindemellett a betegségben szenvedők közel 50%-a aktív alkohol- vagy drogfogyasztó. A skizofrén betegek élettartama általánosságban 12-15 évvel rövidebb az átlagosnál, esetükben az öngyilkossági ráta 10% körül mozog.

A skizofrénia tünetei

A skizofrénia tünetei pozitív és negatív tünetekre oszthatók – az pozitív skizofrénia tünetek közé tartoznak a téveszmék, hallucinációk és a betegséghez kötődő bizarr viselkedésmintázatok, míg a negatív skizofrénia tünetek közé a betegséghez kötődő érzelmi problémák, a motiváció hiánya és a szociális élet elszegényedése tartoznak. Megkülönböztethetünk még ún. dezorganizált tüneteket is, amelyek a szervezetlen viselkedést, gondolkodást összegzik. Nézzük melyek a skizofrén, pszichotikus életszakaszok legjellegzetesebb tünetei!

• Skizofrén téveszmék: téves gondolatok, téveszmerendszerek, amelyekre hatással lehet a beteg érzelmi és hangulati világa – ezeknek bármilyen vonatkozása lehet, pl. paranoia, hipochondria, féltékenység, grandiózus gondolatok.
• Hallucinációk: a beteg nem megfelelő módon érzékeli a realitást, leggyakrabban akusztikus hallucinációkról számol be (hangokat hall, amelyeket más nem), amelyek irányítják őt, de a testen belüli folyamatok téves érzékelése is előfordulhat, sőt, a valóságtól vagy a saját személyiségtől való teljes elidegenülés is bekövetkezhet.
• Dezorganizált gondolkodás, viselkedés: a gondolkodás, egyben a viselkedés és az érzelmek megélése széttöredezik, elveszik a logika az ok-okozati összefüggésekből. Ide tartozhat a tájékozódási képesség elvesztése, a kognitív funkciók, különösen a munkaképesség romlása, és olyan neurológiai tünetek, mint a motoros koordináció zavarai vagy a gyors szemmozgás. A skizofrén beteg viselkedése egészen bizarr formákat is ölthet, gyakori a mozgásos nyugtalanság, a test megmerevedése, a negativizmus, a céltalan izgatottság vagy a katatónia.
• Szociális leépülés: az érzelmek elsivárosodása, eltompulása együtt jár a motivációs és a kivitelezőképesség csökkenésével, a döntésképtelenséggel. Az érzelmi problémákat a beteg kivetíti emberi kapcsolataira is, eltávolodik másoktól, bizalmatlanná válik, de kontrollvesztett állapotában túlzott ragaszkodást is produkálhat.

Hogyan jelentkezik a skizofrénia?

A skizofrénia tényleges kialakulását az ún. prodromális szakasz előzi meg: ez egy 1-12 hónapig eltartó, a tényleges betegséget megelőző időszak, amikor a beteg tanulmányi- vagy munkaképessége lecsökken, megváltozik beszédkészsége, viselkedése és gondolkodása, elkezdi figyelmen kívül hagyni a társadalmi normákat, eluralkodik rajta a reménytelenség érzése és elhagyja a motivációja. A skizofrénia tünetei nem egyszerre tűnnek elő, gyakran először a negatív tünetek jelentkeznek, majd a későbbiekben, akár évek múltán jelenhetnek meg pozitív események, például hallucinációk. A skizofrénia pozitív tünetei subokba, azaz epizódokba tömörülnek, ekkor a betegség intenzívebben jelentkezik – azonban állandó jelleggel is fennállhatnak.

Mi a különbség a paranoia és a skizofrénia között?

A skizofrén betegek életében nem ritkák a paranoid téveszmék és az egészen bizarr hallucinációk, azonban maga a „paranoia” kifejezés nem szinonimája a skizofréniának. A paranoia jelentése üldözési mánia, irracionális, túlzó mértékű félelem a különféle külső erőktől. A paranoid téveszmék számos formában megnyilvánulhatnak, nem csak konkrét üldöztetési vagy manipulációs félelmek formájában: paranoid tévhit lehet például, ha titkos rajongót gyanítunk, ha azt hisszük, hogy távolról valaki befolyásol minket, de paranoid téveszme például a betegségektől, parazitáktól való irracionális félelem is (a beteg folyamatosan ezekre keresi a félelmeit megerősítő bizonyítékot). A paranoia és a skizofrénia közötti fontos különbség, hogy míg a skizofrén ember esetében hasadás mutatkozik az érzelmek, gondolatok, viselkedésminták között, a paranoiás embernek nem romlanak a kognitív képességei.

Mi a paranoid skizofrénia?

A paranoid skizofrénia a skizofrénia egyik alcsoportját jelöli, amelyben az üldöztetéssel kapcsolatos téveszmék állnak a középpontban, uralkodnak a beteg mindennapi életén. A paranoid skizofrénia különlegessége, hogy a beteg egy – számára – abszolút logikusan rendezett rendszer szerint éli meg a paranoid mechanizmusokat, ok-okozati tényezők következményeként. A paranoid skizofrénia gyakrabban epizodikus jellegű lefolyást mutat – ezt kevésbé sínyli meg a személyiség és a szociális élet -, krónikus esetekben azonban a skizofrén állapot évekig is eltarthat.

A paranoid skizofrénia esetében (is) nagyon fontos, hogy a szakember megfelelőképpen felállítsa a diagnózist, ugyanis más mentális betegségeknek, személyiségzavaroknak is lehetnek paranoid vonatkozásai. Szintén fontos a skizofrén epizódokba való visszaesés megelőzése, amihez kulcsfontosságú a rendszeres terápia, hogy a beteg belső kommunikációja, érzelmi állapota stabil maradjon – mindezt a skizofrénia gyógyszeres kezelése is kísérheti.

Skizofrénia teszt: lehetek én is skizofrén?

Ahogy a fentiekben is írtuk, a skizofrénia, mint betegség a lakosság 1%-ánál fordul elő – vagyis egyáltalán nem olyan ritka a skizofrénia, mint azt a legtöbben gondolnánk – azonban ehhez hozzá kell tennünk, hogy mivel a skizofrénia egy spektrumbetegség, ebbe az 1%-ba tartoznak a legenyhébb és a legsúlyosabb esetek is egyaránt. Az enyhe skizofrénia jelei gyakoribbak, többnyire akusztikus, ritkábban vizuális érzéki csalódások formájában jelennek meg, a skizofrénia első jelei lehetnek a stresszes élethelyzetre adott helytelen érzelmi, viselkedésbeli válaszreakciók.

A skizofrénia tünetei, avagy a skizofrénia jelei sokszor nem egyértelműek, azonban ha saját magunkkal vagy egy családtagunkkal kapcsolatban felmerül a skizofrénia gyanúja, mindenképpen azt ajánljuk, hogy próbáljuk az eseményeket objektíven monitorozva elmerülni a szakirodalomban, mindemellett egy (szakszerű, hivatalos, nem a bulvársajtóból származó) skizofrénia teszt elvégzése is hasznos lehet. Amennyiben saját tapasztalataink szerint úgy gondoljuk, hogy téveszméink vannak, mindenképpen forduljunk egy pszichiáter szakorvoshoz, aki felállítja a diagnózist és elrendeli a kezelést.

A skizofrénia kezelése: gyógyítható a skizofrén ember?

Ahhoz, hogy valakinél egy szakember is felállíthassa a skizofrénia hivatalos diagnózisát, három szempontnak kell teljesülnie:

• a betegnek produkálnia kell a skizofrénia jellegzetes tünetei közül legalább kettőt (hallucinációk, téveszmék, dezorganizált beszéd/viselkedés, érzelmi tompultság, kommunikációs vagy motivációs hanyatlás);
• jelentős időtartamon keresztül fenn kell állnia a tüneteknek, azaz legalább 6 hónapon keresztül, kezelés mellett pedig egy hónapig – egy-egy alkalmi esemény, amelyhez téveszme vagy érzékcsalódás párosul, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy skizofrének lennénk;
• szociális és foglalkozási funkciók hanyatlása: akkor beszélünk szembetűnő és jellegzetes rendellenességről, ha a skizofrénia tünetei megzavarják a mindennapi életet, a társas kapcsolatokat és a munkavégzést.

A skizofrénia kezelése személyes terápiával, kognitív viselkedésterápiával történik, ami a páciens egyedi igényeihez és fejlődési tempójához alkalmazkodik. A terápia során a pszichiáter szakember segít stabilizálni a skizofrén beteg érzelmi állapotát, oldani szorongását, visszahozni munkaképességét és motivációját, illetve csökkenti és átértelmezi a beteget érő stresszt is. A terápia jellemzően hónapokig, évekig zajlik, a beteg egyéni fejlődéséhez mérten a szakember a csoportos terápiákat is javasolhatja. Bizonyos esetekben sajnos – ha a beteg az elmeállapotának köszönhetően önmagára és másokra veszélyessé válik – elrendelhetik a beteg bezárását, pszichiátriai zártosztályon való kezelését is.

Skizofrénia a családban: hogyan viselkedjünk skizofrén beteggel?

Amikor egy betegnél a skizofrénia tünetei jelentkeznek, az nem csak számára jelent óriási traumát és érzelmi megterhelést, hanem a környezetének is, hiszen a beteg a téveszméiből kiindulva sokszor valószerűtlenül értékeli élethelyzetét és az ok-okozati tényezőket. A konfliktusok felvállalása és a veszekedés helyett próbáljunk meg empátiával viszonyulni a skizofrén beteghez, ne vegyük magunkra az esetenként sértő vagy agresszív viselkedést. A skizofrén beteggel kapcsolatban fontos, hogy bátorítsuk a kezelést illetően, ösztönözzük a fejlődésben, ne engedjük, hogy leálljon a terápiával és a gyógyszerekkel – mindenképp a pozitív végkimenetelt hangsúlyozzuk.