Sorra zárnak az ilyen gyógyszertárak: rengeteg település maradhat ellátás nélkül

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utoljára közölt, 2021-es adatai szerint éves átlagban 2277 közforgalmú gyógyszertár működött az országban, 636 közforgalmú gyógyszertárak tulajdonába tartozó fiókgyógyszertár és 119 kézigyógyszertár. 80 olyan intézeti gyógyszertár volt Magyarországon, mely lakossági forgalmat bonyolított. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2023 januárjában lekérdezett adatbázisa szerint 2280 közforgalmú gyógyszertár, 618 fiókgyógyszertár, 160 kézigyógyszertár volt az országban és 83 intézeti gyógyszertárnak volt lakossági ellátó egységei. Tehát a közforgalmú patikák száma minimálisan nőtt, a fiókgyógyszertáraké csökkent.

2022 májusában OGYÉI adatbázisa alapján 2282 közforgalmú gyógyszertár működött az országban, 2020 áprilisában pedig 2293 patika üzemelt. 2023. januárban 2280 működő közforgalmű patikát számoltunk. Ez nem jelent számottevő csökkenést, azonban fontos, hogy ez a szám csak az országos változást mutatja: míg egyes vármegyékben bezár egy-egy gyógyszertár, Budapesten egyre több nyílik.

A tavalyi adatainkat összevetve vármegyei bontásban, látható, hogy Budapesten, valamint Pest, Baranya, és Zala vármegyékben eggyel több lett, míg Bács-Kiskunban, Somogyban, Tolnában, Fejérben bezárt egy-egy patika. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében kettő egységgel van kevesebb most, mint 2022 májusában. Így összességében országosan csak kettővel kevesebb a patikák száma, de nem mindegy, hol nyitnak és zárnak be sorra ezek az egységek:

Fiókgyógyszertárból Szabolcsban, Borsodban és Pest vármegyében van a legtöbb, míg kézigyógyszertárból Baranyában, Veszprémben és Vas vármegyében.

Ha vidéken bezár egy fiókgyógyszertár, az több ezer lakost érinthet, akiknek így kilómétereket kell utazniuk a legközelebbi patikáig.

Az OGYÉI meghatározása szerint a közforgalmú gyógyszertár olyan egészségügyi intézmény, ahol a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények kiadásán kívül magisztrális gyógyszerkészítő tevékenységet is folytatnak.

A fiókgyógyszertár egy közforgalmú gyógyszertár telephelyeként működik, ezért gyógyszerforgalmazási köre korlátozott. Fiókgyógyszertár azon a településen működhet, ahol közforgalmú gyógyszertár nem működik. (Jellemzően kisebb községekben.) A kézigyógyszertár pedig olyan településeken működhet, ahol sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem működik. A kézigyógyszertár a háziorvos és a házi gyermekorvos rendelési idejében működhet, készlete az orvos által rendelt bizonyos gyógyszerekre és tápszerekre terjed ki, amelyet az orvos – a működési engedélyében megjelölt – közforgalmú gyógyszertárból szerezhet be. Kézigyógyszertárból gyógyszer – sürgős szükség esetét kivéve – csak az orvos által kezelt beteg részére szolgáltatható ki.

Ezeken túl léteznek még intézeti gyógyszertárak, melyek a kórházak részeként működnek és a kórház egyes osztályain kezelt, ápolt betegek gyógyszerellátását biztosítják. Az előírt feltételekkel rendelkező intézeti gyógyszertárak szakfeladatként, közvetlenül a lakosság számára is kiszolgáltatnak gyógyszert és egyéb termékeket. Az utóbbi évek, évtized statisztikáiból az derül ki, hogy a fiók- és kézigyógyszertárak száma is számottevően csökkent. Ez pedig éppen az egyébként is kevésbé jó infrastruktúrájú helyeket érinti leginkább, ahol közforgalmú gyógyszertár eleve nem is működött.

Csökkent a dolgozók száma is

A KSH adatbázisából az derül ki, hogy amellett, hogy a gyógyszertárak száma lecsökkent egy évtized alatt, főként a kisebb településen működő fiók- és kézigyógyszertáraké, a dolgozók száma is csökkenést mutat egy évtized után. A patikák számát a 2023-as frissen lekérdezett adatokhoz viszonyítottuk, a dolgozókról azonban a 2021-es az utolsó információnk. Eszerint megállt a dolgozók számának növekedése 2021-ben:

Ezekben a vármegyékben lehet a legnagyobb gond a gyógyszerellátás

Azt is megvizsgáltuk, hogy adott megyében hány lakos jut egy közforgalmú gyógyszertárra. Ugyanis önmagában a patikák száma nem mutatja meg, hogy milyen különbségek vannak az egyes országrészek között. Hiába van például Veszprém (76) és Heves (75) vármegyében közel azonos számú gyógyszertár, ha Hevesben jóval kevesebben élnek. Ugyanígy, hiába van Budapesten és Pest vármegyében annyival több patika, sokkal több lakos is jut egy gyógyszertárra. A 2022. januári lakosságszám alapján a legjobb a patikai ellátottság Csongrád-Csanádban, Bács-Kiskunban és Tolnában, legrosszabb Nógrád, Vas és Pest vármegyékben:

A fővárosban se nem túl jó, se nem rossz a helyzet, közepesnek mondható. Azonban miközben Budapesten azt láthatjuk, hogy évről évre lassú ütemben nő a patikák száma - 2020 tavaszán 415 volt, 2023 januárjában 420 a számuk -, addig vidéken egy-egy vármegye kivételével stagnálás vagy csökkenés mutatkozik.