Veszedelmes fertőző betegség leshet a magyarokra ősszel: ez az egyik legkockázatosabb időszak

Kell-e tartanunk egy nyugat-nílusi vírusjárványtól? Mik a betegség tünetei? Hogyan védekezhetünk a fertőzés ellen? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a vírus kapcsán.

Így terjed Európában a nyugat-nílusi láz

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) legfrissebb adatai szerint az EU/EGT országok területéről 45 Nyugat-nílusi lázzal (West Nile virus, WNV) fertőzött betegről érkezett jelentés augusztus utolsó hetében. 34 esetet Görögország, 10-et Románia, és egyet Magyarország jelentett és Görögországban egy haláleset is történt. Valamint az EU-val szomszédos országok közül Szerbiából 24 fertőzöttről és egy halálos áldozatról érkezett bejelentés. Olaszországból az elmúlt héten nem érkezett jelentés technikai okokból, viszont az elmúlt hetekben az északi régiókból számos megbetegedésről adtak hírt.

2022-ben az idei szezonban augusztus 31-ig bezárólag 442 betegről tettek jelentést az EU/EGT-tagállamokból: Olaszország 301, Görögország 119, Románia 18, Ausztria 2, Németország, Szlovákia és Magyarország pedig 1-1 esetről számolt be. Olaszországban összesen 31, Görögországban 11, Romániában egy haláleset történt a Nyugat-nílusi láz következtében. Az EU-val szomszédos országok közül Szerbiában 105 beteget azonosítottak eddig idén, és 7 halálesetet.

A legutóbbi híradások szerint Olaszországban tovább emelkedik a fertőzöttek száma, főként az északkeleti Veneto tartományban, ahol eddig a legtöbb beteget Velence és Padova városában azonosították a helyi közegészségügyi hatóság közlése szerint. Ebben a két városban tucatnyi klasztert különítettek el: olyan városrészeket, családokat, közösségeket, melyekben egyszerre több beteget diagnosztizáltak. Augusztus utolsó hetében Venetóban 56 új esetet regisztráltak, így ebben a tartományban 283-ra emelkedett a betegek száma, akik közül161-en lázról számoltak be, a többi betegnél pedig súlyosabb tünetek jelentkeztek, köztük agyhártya- és agyvelőgyulladás.

Venetóban a nyáron 15 beteg vesztette életét a nyugat-nílusi lázban, az áldozatok átlagéletkora 83 év. Az olasz közegészségügyi intézet (ISS) adatai szerint a vírust első alkalommal június folyamán azonosították. Mivel a betegség szúnyogcsípés és vér útján terjed, az olasz hatóságok gyakori szúnyogirtással igyekeznek védekezni. Görögországban augusztus 30-i jelentés szerint eddig idén 11 ember vesztette életét a nyugat-nílus lázban és 123 új fertőzöttet azonosítottak. 2021-ben ehhez képest egész évben 59 esetet regisztráltak, és 8 halálesetben találtak összefüggést a vírussal a görögöknél.

Habár egyértelműen az olaszoknál a legsúlyosabb a helyzet és Görögországban is magas az esetek száma, hazánkra nézve aggasztóbb, hogy Romániában és Szerbiában is viszonylag sok fertőzöttet azonosítottak. Szerbiában az első halálesetet augusztus elején jelentették.

Magyarországon sem ismeretlen a kórokozó

A nyugat-nílusi vírust először Európában embernél Albániában mutatták ki 1985-ben, de mára már ez az egyik legjobban elterjedt flavivírus Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Európában. Magyarországon már a 70-es években kimutatták a fertőzés rágcsálóknál, viszont emberi megbetegedésről először 2003-tól állnak rendelkezésre adatok.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának éves jelentéseiből kiderül, hogy az utóbbi évtizedben is folyamatosan jelen volt hazánkban a nyugat-nílusi vírus. Az utóbbi két évben jelentősen lecsökkent az azonosított fertőzöttek száma, 2021-ben 8, 2020-ban 3 betegről tettek jelentést. 2019-ben még 37 fertőzött volt az éves mérleg, azonban még ez is elenyésző szám a 2018-as adatokhoz képest: ebben az évben 225 beteget azonosítottak. A halálos áldozatok száma 10 év alatt sem érte el a 30 főt.

Más szúnyogok által terjesztett betegségekhez képest azonban a nyugat-nílusi lázzal fertőzöttek száma magasabbnak mondható. Sem a malária, sem a chikungunya-láz fertőzöttjei nem voltak ennyien az utóbbi évtizedben, és a Zika-vírus megjelenése is elenyésző az adatokban. A Dengue-lázról pedig nincs is magyarországi statisztika.

A víruskutató szerint a kórokozó térnyerésére kell felkészülni Európában a következő évtizedekben

Kemenesi Gábor, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa augusztus közepén hívta fel a figyelmet arra, hogy tekintetbe véve a várható klimatikus viszonyokat fontos a lakosság tudatosságának növelése, várhatóan Európában a következő évtizedekben a csípőszúnyogok és más rovarok által terjesztett betegségek térnyerése várható. „A szúnyogcsípések megelőzése és a csípőszúnyogok kertünkben történő kikelésének megakadályozása a legfontosabb, amit mindenkor tehetünk” - tanácsolta posztjában.

Nem újkeletű vírusról van szó: a szakember ismertetője szerint a kórokozó Európában 1958 óta van bizonyítottan jelen, míg Magyarországról már a 70-es évekből vannak adatok a jelenlétére. A vírusnak több genetikailag némileg elkülönülő változata van, Európára vonatkozóan új variánsa 2004-ben Magyarországon jelen meg elsőként.

A vírus alapvetően a téli időszakot felnőtt alakban átvészelő csípőszúnyogokban nagyon kis mértékben fennmarad, illetve folyamatos utánpótlásként az évente Afrikából hazatérő vándormadarak is rendszeresen behurcolják kontinensünkre. A vírus a madarakban tud elégséges mennyiségben felsokszorozódni ahhoz, hogy azt egy újabb szúnyog csípésével felvegye és tovább tudja adni. A vírus megfelelő mértékű sokszorozódása a vérben emberben és lovakban (az ún. zsákutca gazdákban) nem tud megtörténni (bár megbetegedést okozhat), így rólunk és a lovakról a csípőszúnyogok csípése nem viszi tovább a vírust

- ismertette Kemenesi Gábor. Magyarországon minden évben regisztrálnak megbetegedéseket, a kórokozó folyamatosan jelen van, így a vírus honos kórokozónak számít - írta a virológus. A szakértő szerint az emberi megbetegedések minden évben augusztus és szeptember környékén jelentkeznek, ekkora éri el ugyanis a csípőszúnyogok száma és „vírustöltöttsége” a megfelelő szintet.

Milyen vírus okozza a nyugat-nílusi lázat? Hogyan terjed a betegség?

A Nyugat-nílusi vírus a flavivírusok közé tartozik, és az egész világon előfordul. Több variánsa is van, máig legalább hét genetikailag határozottan elkülönülő változatát azonosították. A vírus elsősorban csípőszúnyogok csípése által terjed, viszont átadható testnedvekkel, (vagy akár vértranszfúzió, szervátültetés útján). A csípőszúnyogok (Culicidae) közül is elsősorban a Culex-nem fajai terjesztik. Ezek a barna színű szúnyogok 4-10 milliméter nagyságúak, a testükön, lábukon mintázat nincs, a többi európai szúnyogtól szájszervük különbözteti meg azokat. Így ezek a szúnyogfajok szabad szemmel, laikusok számára szinte megkülönböztethetetlenek a közönséges szúnyogoktól, főként mivel általában idő sincs a megfigyelésükre.

A vírus elsősorban madarakat betegít meg, viszont emlősöket is megfertőzhet - köztük is főként embereket és lovakat -, és kétéltűeknél és hüllőknél is előfordul fertőzés. A költöző madaraknak nagy szerepükben van a kontinensek közti terjesztésben a vonulásuk következtében. A vírus elsősorban a szúnyogok által megcsípett állatok, emberek vérével kerül át más állatra, emberre, így nem jellemző például az emberről emberre történő fertőzés.

Milyen tünetei vannak a nyugat-nílusi láznak? Hogyan védekezhetünk a megbetegedés ellen?

Emberek esetén a lappangási idő 2-6 nap lehet. A különböző források szerint az esetek 75, illetve 85 százalékos arányban tünetmentesek, és 10-25 százalékban jelentkeznek enyhébb, influenzaszerű tünetek. A betegeknél felléphet láz, fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság, kötőhártya-gyulladás, fényérzékenység, kiütések a végtagokon. A gyógyulás nagyjából átlagosan egy hetet vesz igénybe. Az agyvelő-agyhártyagyulladás igen ritka tünet, 4-5 ezer fertőzöttre egy ilyen súlyosabb megbetegedés jut a Szúnyogmonitor közlése szerint.

Védőoltás emberek számára egyelőre nem áll rendelkezésre, azonban lovaknak való vakcina elérhető Magyarországon is. Így a védekezés kimerül abban, hogy lehetőleg elkerüljük a fertőzött szúnyogokkal való találkozást, rovarriasztókat használunk, és nem hagyjuk elszaporodni a környezetünkben a szúnyogokat.