Súlyos tévhit dőlt meg a napozás kapcsán: ezt 10-ből 7 magyar biztosan rosszul csinálja

Pénzcentrum: Nyáron fokozottan ügyelni kell a bőr védelmére, nemcsak a nyaralás alatt, hanem a mindennapok során is. Hogyan érdemes idén védekezni az UV-sugárzás ellen?

Dr. Baltás Eszter: Ugyanúgy, mint eddig, napvédelem tekintetében nincs változás. Ha tehetjük, keressük az árnyékot: a közvetlen, tűző napfénytől mindenféleképpen óvni kell a bőrünket. Azokban a napszakokban különösen, amikor a legerősebb az UV-sugárzás. Korábban úgy gondoltuk, hogy 11-15 óra között szükséges a fokozott odafigyelés, viszont kánikulában 10-16 óra között, vagy akár egész nap is erős lehet az UV-sugárzás.

Amikor szabadtéri tevékenységet végzünk, mint például a kerti munka, kirándulás, sport, akkor érdemes ruházattal védeni a bőrünket. Ajánlott a szellős vagy akár UV-szűrős ruházat, a napszemüveg és a kalap használata, a napnak kitett testrészeket pedig be kell kenni magas faktorszámú naptejjel. Ha strandolunk, akkor is keressük az árnyékot, védjük a bőrünket lenge ruházattal, és mindenféleképpen érdemes magas faktorszámú fényvédőt használni! A fürdést követően, illetve 2-3 óránként pedig ne felejtsük el újra bekenni bőrünket.

PC: Mit jelent pontosan a magas faktorszám? Mi az ajánlott?

A kánikulai napokon minimum a 30-as, de inkább az 50-es faktorszámú termékeket szoktam javasolni. Azt, hogy milyen naptejet javaslunk, függ az életkortól és a bőrtípustól is: a kisbabáknak tűző nap egyátalán nem érheti a bőrét, akiknek nagyon világos a bőrük és szeplősek, vagy volt már bőrrákjuk, azoknak is mindenféleképpen az 50-es faktorszámú naptejet javaslom.

PC: Kiknek érdemes még fokozottan ügyelniük a napvédelemre?

Dr. Baltás Eszter: Idős korban nemcsak a bőr védelme, hanem egyéb egészségügyi okok miatt sem javasolt tartósan a napon tartózkodni. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek fényérzékenyíthetnek, erről a betegtájékoztatóból vagy a kezelőorvostól tájékozódhatunk. Vannak olyan betegek (autoimmun betegek, szervátültetésen átesettek), akiknél gyakrabban fordulnak elő az úgynevezett nem melanoma típusú bőrrákok és akiknek ezért fokozottan kell ügyelni a fényvédelemre.

PC: Hol, és milyen terméket vásároljon az ember, hogy biztosan megbízható, hatásos, bőrbarát készítményt vegyen?

Dr. Baltás Eszter: Alapvetően a gyógyszertárakban kapható fényvédőket javaslom. Ezek között bármely bőrtípusra meg lehet találni a legoptimálisabbat.

Az sem mindegy, milyen típusú fényvédőt választunk: vannak spray-k, habok, naptejek, gélek és krémek is. Bár sokan kedvelik a napvédő aerosolos spray-ket, ezeknek egy része használatkor elillan a levegőbe, kisebb részük marad meg a bőrön. Sokan nem szeretik a nehezebben kenhető készítményeket és alkalmazásuk után zsíros érzésre panaszkodnak. Ezért én inkább a könnyebben kenhető krémeket szoktam javasolni, melyek használata a bőrön kellemes, ugyanakkor optimálisan védik a bőrt. Vannak már olyan készítmények is, amelyek felvihetők vizes bőrre is - ez strandoláskor gyerekek esetében különösen hasznos lehet.

PC: Milyen káros tévhitek élnek a magyar lakosság fejében a napvédelem kapcsán?

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy nyáron a bőrünket fokozatosan hozzá kell szoktatni az UV-sugárzáshoz. Sokan mielőtt nyaralni mennének, előtte elkezdenek napozni vagy szoláriumozni. Valójában hiába van valaki már valamennyire lebarnulva, ugyanúgy le tud égni a tűző napon. Maga a napozás fogalma eleve azt jelenti, hogy hosszabb időre kitesszük magunkat a nap hatásának, és megfelelő védelem nélkül ennek biztosan lehetnek rövid- és/vagy hosszútávú káros hatásai.

Szintén gyakori tévhit, hogy azért kell napozni, hogy ne alakuljon ki D-vitamin hiány a szervezetünkben. Ez sem állja meg a helyét, hiszen a D-vitamin táplálékkal vagy kapszulában is bevihető,  illetve csekélyebb mértékű napfény is elegendő a termelődéséhez.

A szoláriumozás pedig a WHO szerint rákkeltőnek minősül, így nem létezik "egészséges mértékű" szoláriumozás sem. Kutatások szerint a szoláriumozás 35 év alatt még akkor is fokozza a bőrrák kialakulásának a kockázatát, ha nem is túlzott mértékű.

Érdemes kerülni a házi praktikákat a napégés kezelésére, mert az alkalmazott termékek vagy akár gyógynövények a sérült bőrt irritálhatják, fokozhatják az égő vagy viszkető érzést, de akár bőrfertőzés kialakulásához is vezethetnek. Inkább panthenolt tartalmazó vagy bőrnyugtató készítményekkel érdemes kezelni az elsőfokú égést. Súlyosabb esetben amikor a bőrön hólyagok jelentkeznek, melyet általános tünetek (fejfájás, hőemelkedés, hidegrázás, rosszullét) kísérhetnek, akkor pedig sürgősen orvoshoz kell fordulni. Ilyen esetekben hatóanyagot tartalmazó krémek mellett folyadékpótlást, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni.

PC: Milyen bőrbetegségek fordulhatnak elő a nyáron? Hogyan kerülhetjük el ezeket?

Dr. Baltás Eszter: A bőr nagy része fedetlenül van nyáron, így gyakoriak a rovarcsípések. Erre is érdemes felkészülni a nyaralás előtt: szerezzünk be csípések kezelésére szolgáló készítményeket. Vannak olyan növények (pl. a paszternák, zeller, édeskömény), amelyek a bőrrel közvetlenül érintkezve UV-sugárzás hatására égési sérüléshez hasonló bőrgyulladáshoz (vörösödés, hólyagok, kiütések) vezethetnek.

Nyáron bármilyen alkalomszerűen vagy rendszeresen szedett gyógyszer vagy a bőrön alkalmazott krém esetében el kell olvasni a betegtájékoztatót illetve rá kell kérdezni a kezelőorvostól, hogy nem okoz-e fényérzékenységet a készítmény. A gyógyszereken kívül érdemes tájékozódni arról is, hogy egyéb külsőleges készítmények, például a kullancsriasztó fényérzékenyíti-e a bőrt.

Vannak olyan bőrbetegségek, amelyeken az UV-fény csak ront. Ilyen lehet a rosacea, vagy egyes autoimmun betegségek is, mint pl. a lupus, ahol az arcon lévő bőrtünetek rosszabbodnak az UV-fény hatására.

PC: Mit okozhat hosszabb távon, ha nem ügyelünk a napvédelemre és a rendszeresen UV-sugárzásnak tesszük ki a bőrünket?

Dr. Baltás Eszter: Az UV-sugárzás heveny következménye a napégés, a napszúrás. Krónikus következménye lehet a bőrrák, melynek hátterében az áll, hogy az UV-fény DNS károsító hatása a bőrsejtekben összeadódik az évek alatt. Kevesen gondolnak rá, de az UV-sugárzás következménye bőrünk öregedése is. Érdemes tehát napozáskor vagy szoláriumozáskor azt is átgondolni, hogy nemcsak a bőrrák kockázatát növelik, hanem a pigmentfoltok és ráncok kialakulásáét is.

Azt tapasztaljuk, hogy bár a legtöbben tudják, milyen veszélyei lehetnek az UV-sugárzásnak, és hogy milyen fontos a fényvédelem, mégsem alkalmazzák azt. A gyerekek nevelését a napvédelemre már óvodáskorban érdemes elkezdeni, akkor kialakítható a tudatos viselkedés. Kamaszkorban már jóval kevésbé fogékonyak az emberek az egészségvédelemre. A kamaszok kevésbé hajlandóak fényvédőkrémet alkalmazni, és a felnőtt lakosságnak is nagyjából 30 százaléka használja átlalában kisebb mennyiségben, mint az szükséges lenne.

Fontos még kiemelni a hiteles források szerepét. A napvédelemmel, bőrproblémákkal, bőrbetegségekkel kapcsolatban is rengeteg információ található az interneten, azonban az egészségünk érdekében csak hiteles oldalakról érdemes tájékozódni. Ilyen oldal a Magyar Dermatológiai Társulat honlapja, illetve közösségi média felülete, ahol jelenlegi is folyik egy tájékoztató kampány a melanoma és a nem melanoma típusú daganatos bőrbetegségekről, bőrrákról. A bőrbetegségnek számos típusa van, sokféle tünettel, amelyeket ha nem ismernek fel időben, annak súlyos következménye lehet. Ha a diagnózis időben megtörténik, akkor számottevően növelhető a gyógyulás esélye. Ezért hívnám fel a figyelmet a 2022-es kampányra és a dermatológiai társulat honlapjára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Halálos bőrbetegség fenyegeti az idősebb magyarokat: gyakoribb, mint a melanoma, óriási a veszély

Itt a nyár, kiszabadulunk a szabadba, strandolunk, kirándulunk, napozunk. Mire figyeljünk, milyen szabályokat érdemes betartanunk, hogy az ezekkel járó veszélyeket elkerüljük?