Kínzó bőrbetegség tarol Magyarországon is: sokan keverik az allergiával, orvoshoz se mennek

Az atópiás dermatitisz nem allergia. Bár a tüneteit allergizáló faktorok is kiválthatják, az allergiára szedett gyógyszerek nem hatásosak ellene. Az atópiás dermatitisz nem fertőző betegség. Gyermekkorban még a tünetek fellángolása sem indokolja az elkülönítést. Érdemes ezt elmondani a gyermekeknek is, hogy érintett kortársaikat ne sújtsa elszigetelődés. A bőrgyógyász által diagnosztizált atópiás dermatitisz jól kezelhető, tünetei megfelelő szakértelemmel és modern terápiás megoldásokkal jól kontrollálhatók. Noha gyermekkorban a leggyakoribb, az atópiás dermatitisz nem gyermekbetegség!

Az atópiás dermatitisz világszerte az 5 év alatti gyermekek negyedét is érintheti, Magyarországon minden ötödik-hatodik kisgyermek szenved tőle akár közvetlenül a születése után. Krónikus bőrgyulladásról van szó, mely bőrszárazsággal, -gyulladással, intenzív viszketéssel jár a rendszeres és gyakori fellángolások idején. A fellángolások közötti időben a tünetek teljesen visszaszorulhatnak, azonban ezekben a nyugalmi időszakokban is fennáll a bőrfelszín alatti gyulladásos állapot.

A betegség a gyermekek növekedésével enyhülhet, de főként ötéves kor alatt rendkívüli fizikai és emocionális stresszt okozhat a viszketés és a fájdalom, illetve a miattuk kialakuló alvási nehézség. Ezek kihathatnak a gyermek lelki egyensúlyára, fejlődésére, beilleszkedésére a csoportba, ezáltal az egész család békéjére és életminőségére.

A betegség tünetei nem kifejezetten egyediek, emiatt a laikus szülők könnyen összetéveszthetik az allergiás vagy más ekcémás tünetekkel. Ennek sokszor az a következménye, hogy a gyermek nem vagy nem időben jut el hozzáértő gyermekbőrgyógyászhoz.

Rosszabb esetben az internetről, a közösségi médiából beszerzett „jó szándékú”, de szintén laikus tudáson alapuló házi kezelésben részesíti gyermekét a jót akaró és aggódó szülő. A tünetek enyhítése ilyenkor általában nem tartós vagy teljesen sikertelen, ami további aggodalmat okozhat a szülőknek, és szenvedést a gyermekeknek.

A leggyakoribb bőrbetegségek – így az atópiás dermatitisz – ellen akkor lehet hatékonyan fellépni, ha az orvostudomány által kidolgozott legújabb terápiás és prevenciós megoldásokról a betegek és az egészségtudatos közvélemény is megfelelő tájékoztatást kap. A Magyar Dermatológiai Társulat az új weboldalán – skindex.hu – orvosszakmailag ellenőrzött, hiteles és közérthető formában kíván segíteni.

Nem csak gyermekbetegség!

Bár leggyakrabban a gyermekkorban fordul elő, az elmúlt évtizedek orvosi kutatásai azt mutatják, hogy az atópiás dermatitisz bármely életkorban kialakulhat, még ha gyermek- és fiatalkorban gyakoribb is a megjelenése. Magyarországon így minden ötvenedik felnőtt is érintett. Mivel specifikus és 100 százalékos biztonságú eredményt adó vizsgálat hiányában nehéz diagnosztizálni, sokan csak lassan, számos orvosi vizsgálat után jutnak el a diagnózisig.

Az atópiás dermatitisz öröklött hajlamon (úgynevezett atópiás alkat) alapuló betegség. Az atópiás alkat azt jelenti, hogy az immunrendszer néha alul-, néha túlműködve reagál a külső ingerekre, és ennek következtében alakul ki a gyulladásos állapot. Az erős viszketés vakarózást vált ki, és ez pedig további hámsérüléseket okozhat, növelve a másodlagos fertőzések veszélyét, valamint a gyulladásos állapot súlyosbodását.

Az atópiás alkat önmagában nem betegség, de mint öröklött tulajdonság az atópiás dermatitisz kialakulásának az alapja. A gyulladást jellemzően az atópiás környezeti tényezők válthatják ki az ilyen alkattal rendelkezőknél. Például az erősen allergizáló anyagokkal való érintkezés, a fertőző betegségek, a tartósan száraz vagy szennyezett levegő, a passzív dohányzás és a súlyos stressz is kiváltó tényező lehet.

A betegség bőrtünetei az életkorral változnak. Máshogyan és más területeken jelentkezhetnek csecsemőkorban, kisgyermekeknél és ifjúkorban, de a bőrszárazság és a viszketés állandó tünet. Csecsemőknél jellemzően az arcon és törzsön jelennek meg a vörös viszkető, hámló foltok.

A gyermekek növekedésével a tünetek egyre inkább a hajlatokra és a nyakra, illetve a szemhéjra terjednek át, míg ifjúkorban az atópiás dermatitisz a tenyéren, a talpon és a végtagokon jellemző. Ha a viszketés, a bőrszárazság és a gyulladt bőrpír, a vörösség bármely testtájon megjelenik, sőt gyakran visszatér, minden szülő számára ajánlott felkeresni a bőrgyógyászati szakrendelést!

Tünetenyhítés és modern terápiák

Az atópiás dermatitiszt nevezik atópiás ekcémának is, mégis fontos a többi ekcématípustól elkülöníteni. Mára számos hatékony terápiás lehetőség létezik a tünetek enyhítésére, de mindegyiknek az alapja a szakértő bőrgyógyász felkeresése, és vele a jó együttműködés. A kezelések szinte minden esetben helyi terápiákkal kezdődnek. Ezek jelenthetik akár a vény nélkül kapható gyógyszertári dermokozmetikumok, lipokrémek használatát, amelyek segítenek helyreállítani a bőr védelmi funkcióját, és a bőrt tisztán tartani. A viszketés enyhítése szintén fontos cél, ezt az antihisztamin-készítmények szolgálják.

A gyulladáscsökkentésben mára a szteroidos készítmények jelentik a helyi kezelések leghatékonyabb formáját. Gyakori, de megalapozatlan, hogy a külsőleges szteroidos kezelés egészségkárosodást okoz. A valóság az, hogy a szakértő bőrgyógyász által felírt és javasolt szteroidtartalmú krémekkel nem ártalmas a kezelés. Hiányában viszont a tünetek a már jelzett fizikai és lelki stressz miatt ténylegesen károsak lehetnek.

Súlyos betegség esetén, amely nem reagál más kezelésekre, a szisztémás gyógyszeres kezelések és a Magyarországon mintegy 11 speciális centrumban elérhető biológiai terápiák állnak rendelkezésre. Ezekkel a modern megoldásokkal az atópiás dermatitisz legsúlyosabb tüneteit hatékonyan lehet enyhíteni vagy akár meg is szüntetni.

Atópiás dermatitisz – tévhitek és a valóság

Tévhit 1.: Fertőző betegség: Az atópiás dermatitisz nem fertőző betegség. Az atópiás hajlamú gyermeket nem kell távol tartani a közösségtől. A betegséggel kapcsolatos hiteles információkat – akár az MDT skindex.hu weboldalát – érdemes az óvodában, iskolában megmutatni.

Tévhit 2.: Ez valamilyen ételallergia lesz: Főleg gyermekeknél a szülői „diagnózis” és a nem vényköteles, allergia elleni „házi kezelés” nem segít. Az atópiás dermatitisz nem allergia, bár az is csatlakozhat hozzá.

Tévhit 3.: Úgyis kinövi a gyerek: A korral a betegség tünetei enyhülhetnek, de ha csak erre várunk, azzal a gyermeket kínzó, tünetes időszakot nyújtjuk, kockáztatva a különböző allergiák kialakulását. A betegség már kisgyermekkortól hatékonyan kezelhető.

Tévhit 4.: Felnőttkorban nem fordul elő: Az atópiás dermatitisz olyan krónikus betegség, amely bármely életkorban jelentkezhet, és lefolyását nem lehet előre megjósolni. Az sem látható előre, hogy milyen gyakorisággal és intenzitással térnek vissza a tünetek. Proaktív terápiával a tünetek „fellángolását” is meg lehet előzni.

Tévhit 5.: Egy kis viszketés miatt nem kell orvoshoz menni: A viszketés a gyermekeknél biztosan heves vakarózást vált ki, ami fertőzésnek teheti ki az érintett, sérülékeny bőrfelületet, ráadásul a gyermek nyugodt pihenését is zavarhatja. A kínzó tünetek csökkentésével a felülfertőzés kockázata is csökkenthető.