Mi az afázia? Mik az afázia tünetei és milyen híres embereket érint ez a betegség?

Cikkünkben eláruljuk, mi Bruce Willis betegsége, az afázia: milyen az afázia nevű állapot, milyen tünetek jellemzik és mi okozza az afáziát? Milyen betegségek következtében alakulhat ki az afázia kórképe és milyen afázia tesztek mutatják ki az afázia tünetek okozta beszédzavart? Amellett, hogy eláruljuk, mi az az afázia és hogyan történik az afázia diagnosztizálása, azt is megtudhatod, hogy hogyan zajlik az afázia kezelése, és hogy az afázia gyógyítható betegség-e. Milyen afázia fajták vannak, mi a motoros afázia, mit értünk Broca-afázia alatt?

Mi az afázia jelentése?

Az „afázia” egy összefoglaló elnevezés: ide tartoznak mindazon kommunikációs és nyelvi zavarok, amelyek valamilyen organikus eredetű agyi sérülés következményeképpen jönnek létre. Az afázia a már kialakult nyelvi képességeket érinti – erre utal a görög eredetű jelentése is (afázia = beszédtelenség). Az afázia okai közé számos agyi megbetegedés tartozik: ilyen tipikusan az agyi érkatasztrófa (más néven stroke, aminek az egyik súlyos fajtája az agyvérzés), de lehet az afázia oka agyi daganatos megbetegedés (pl. agytumor), vagy más degeneratív betegség is.

A tévhitekkel ellentétben az afázia semmilyen összefüggésben nincs a szellemi fogyatékossággal, azaz az afázia jelenségében érintett betegeknek nem sérül a realitásérzéke, mindössze a beszéddel és a beszédértéssel vannak problémáik. Gyakori szövődmény az afázia különböző agyi sérülések esetén is, amikor az agy bal agyféltekéjét éri károsodás. Az afázia kialakulhat „hétköznapi” fejsérülés után (például egy esés, vagy autóbaleset miatt), azonban gyakori probléma katonáknál is, akik a fizikai sérülések, fejsérülések szempontjából fokozottan veszélyeztetett tevékenységekben vesznek részt. Nézzük, mik az afázia tünetei és milyen afázia típusok, avagy afázia fajták léteznek, hogyan csoportosítja az orvostudomány az afázia okozta kommunikációs problémákat!

Hogyan jelentkezik az afázia, mik az afázia tünetei?

Így, hogy tudjuk, mi az az afázia, nézzük, mik az afázia jellemzői, avagy milyen afázia tünetek fordulnak elő a betegeknél! Az afázia tünetei közé számos, a beszédkészséghez kötődő problémát sorolunk, amelyeknek betegenként egyedi kombinációja és erőssége figyelhető meg attól függően, hogy hol történt az agyi sérülés, és hogy mekkora területet érint az afázia okaként diagnosztizált probléma. Az afázia tünetek egy része átfedést mutat az apraxia nevű mozgásszervi zavarral és a dysarthria nevű hangképzészavarral is – éppen ezért, ha bármelyik probléma jelentkezik az afázia tünetei közül, mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat egy szakorvosnál.

Az afázia tünetei tipikusan a beszéd rendellenessége, érthetetlensége köré szövődnek, ezek gyakran együtt járnak nyelvértési képtelenséggel (a kommunikáció követésének problémája), olvasási és írási nehézségekkel, képtelenséggel. Az afázia tünetei lehetnek egészen enyhék (minimális önkifejezési zavar, szótévesztés), vagy súlyosak is (a beteg teljesen kizökkenhet a hétköznapi kommunikációból, mind a beszédképzés, mind a beszédértés esetén; pl. globális afázia), attól függően, hogy mennyire kiterjedt afáziával van dolgunk.

Az afázia tünetei között gyakoriak a különféle megnevezési nehézségek és a szókincs korlátozódása (verbális output limitáció) is, amikor a szavak kiejtése okoz nehézséget a betegnek. Ilyenkor észrevehetően romlik a spontán beszédprodukció képessége, a személyes neologizmák használata egyre gyakoribb (ezek egyéni jelentésű szavak, amik nem tartoznak a nyelv alapvető szókincséhez – gyakori autizmus esetén is), a beteg nehezen, vagy nem tudja megismételni az általa alkotott, vagy a másoktól hallott mondatokat. Előfordulhat a szavak, szótagok, vagy mondatok sztereotipikus ismételgetése is.

Az afáziás megbetegedésben szenvedők gyakran úgy próbálják leplezni a betegségüket (sokszor nem tudatosan), hogy – mivel nem találják a szövegkörnyezetbe illő szavakat -, a szavak pontos megnevezése helyett inkább körülírják az adott kifejezést, vagy szóbeli kommunikáció helyett gesztusaikkal utalnak a kérdéses dologra. Az afázia kapcsán ezt a jelenséget nevezzük úgy, hogy „anomia”, vagyis a tárgyak megnevezésének képtelensége (például valakinek nem jut eszébe, hogy „kanál”, ezért inkább elmutogatja, hogy kell enni vele).

Egyéb afáziás beszédzavar például az, ha a beteg befejezetlenül hagyja mondatait, parafrázisok jelennek meg a beszédében (betűket, szótagokat, szavakat egyedi megoldásokkal helyettesít), illetve agrammatizmus is gyakran megfigyelhető (az afázia miatt a beteg képtelen nyelvtanilag helyesen kommunikálni). Diszprozódia is előfordulhat, vagyis romolhat az afáziás beteg beszédritmusa, hangsúlya, hanglejtése.

Az afázia típusai: milyen afázia fajták léteznek?

Az afáziás megbetegedéseket két alapvető csoportra oszthatjuk, amelyek a fluens afázia (folyamatos afázia) és a nonfluens afázia (nem folyamatos afázia); emellett az afázia négy fő típusát különböztetjük meg az afázia okozta kommunikációs problémák függvényében, amelyek a következők:

• Szezonmotoros afázia: ez az afázia típus leginkább a hallás alapú beszédértés romlásával függ össze, emellett gyakran megjelenik tünetként a s neologizmusok használata, a szó- és hangtévesztés és a folyamatos beszéd képességének az elvesztése.
• Motoros afázia (Broca afázia): a motoros afázia, avagy a Broca afázia leginkább a beszédkészség romlásával és beszédszervi működési zavarokkal jár együtt. A Broca afázia esetében gyakoriak a nyelvi emlékezet zavartságából eredő beszédértési zavarok, félreértések.
• Szemantikai afázia: ennél az afázia típusnál a szavak jelentésének megértésével van a betegnek problémája, sérül a felfogóképesség.
• Szintaktikai afázia: a szintaktikai afázia esetében leginkább az agrammatizmus a probléma, vagyis mondatalkotási, nyelvtani akadályokba ütközik a beteg.

Az afázia fő típusai mellett találkozhatunk az „amnesztikus afázia”, az „akalkulia”, vagy az „alexia” kifejezésekkel is. Mivel egy nagyon változatos tünetekkel rendelkező agyi rendellenességről van szó, bármelyik afázia típus előfordulhat a betegeknél – illetve ezek jelen lehetnek egymással kombinálva, átfedésben is. Az afázia ritkán jár egyedül, sokszor az agykárosodásnak más szövődményeivel együtt mutatkozik: felléphet például bénultsággal, látási, vagy evési zavarokkal, epilepsziával együtt is.

Bruce Willis afázia betegsége: hogy érzi magát a világsztár 2024-ben?

Az egész világot megrázta az eset, amikor Bruce Willis 2022 tavaszán bejelentette, hogy hogy az afázia tünetei kerültek nála diagnosztizálásra – az afázia okozta egészségügyi problémái miatt pedig a világsztár kénytelen volt visszavonulni színészi karrierjétől. Willis állapota azóta folyamatosan romlik, jelenleg felesége, Emma Heming Willis ápolja, aki könyvet ír tapasztalatairól. Az évek során egyre több részlet derült ki Bruce Willis betegsége kapcsán: a színész frontotemporális demenciában szenved, kognitív funkcióinak leépülése miatt pedig valószínűsíthetően már nem fog visszatérni a mozivászonra.

Azt nem tudni, hogy Bruce Willis milyen afázia tüneteket produkált, azonban abban biztosak lehetünk, hogy rajongói drukkolnak az egészségéért, a pár közösségi médiaposztjaiból pedig kiderül, hogy a visszavonult filmszínész nyugdíjas éveit szerető családja körében tölti. Willis hamarosan (2025-ben) betölti 70. életévét: a ’80-as évek óta aktív amerikai világsztárként több mint 40 évnyi filmes múltat, számos jelölést és egy Golden Globe díjat tudhat maga mögött. Olyan világhírű filmekben láthattuk/láthatjuk mind a mai napig, mint a Die Hard filmek, a Ponyvaregény, Az ötödik elem, a Sin City, a RED, A feláldozhatók, vagy a Bússzúvágy.

Kulka János afáziája: a betegség kihat karrierjére

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészünk, Kulka János Willishez hasonlóan afáziában szenved: a betegség fizikai tünetei és az azokat kísérő depresszió miatt visszaadta a Trojka Színház Társulás előadásaiban a rá osztott szerepeit. A tévéképernyőn továbbra is láthatjuk: A játszma című filmbe a rendező, Köbli Norbert beépítette Kulka 2016-os stroke-ját – minek következményeképp lépett fel az afázia -, így az általa játszott karakter, Markó Pál is stroke-ot kap a film elején.

Kulka János munkássága szintén a ’80-as évekig nyúlik vissza: számos magyar sikerfilmben szerepel az olyan klasszikus sorozatoktól kezdve, mint a Szomszédok, egészen az olyan magyar filmekig, mint a Napszállta, a Budapest Noir, vagy A vizsga. Kulka közreműködött számos filmben szinkronszínészként, hangját hallhatjuk hangos könyvekben is.

Hogyan történik az afázia diagnosztizálása és az afázia vizsgálata?

Ahogy a fentiekben részéletesen kifejtettük, az afázia más agyi megbetegedések, agysérülések kísérőbetegségeként jelentkezik, vagyis az afázia tünetek megjelenése mindig köthető valamilyen eseményhez, például egy agyvérzéshez vagy agyi tumor megjelenéséhez – így eleve végeznek a kórházakban afázia szűrővizsgálatokat minden ilyen esetnél. Az afázia betegség meglétét, mértékét különféle afázia tesztek segítségével lehet megfelelően felmérni - ezek az afázia tesztek segítenek a betegnek és a hozzátartozóinak összegyűjteni a tüneteket, vázolni az afázia mibenlétét, segíteni eligazodni a betegeknek az afázia okozta nehezebb élethelyzetben.

Az afázia kivizsgálása, az afázia diagnosztizálása esetében Magyarországon a Token beszédteszt, illetve a WAB, avagy Wester-afázia-teszt használata az elterjedt, amelyek segítenek a szakértőknek meghatározni, hogy milyen változások következtek be az afáziával élő beteg beszédének alapvető jellemzőiben (mennyire folyékony a beszéde, milyen a beszédismétlési képessége, hogyan teljesít a beszédmegértés során). Alkalmazzák még az afázia diagnózis felállítása esetében a Raven-intelligenciatesztet az írás, olvasás, számolás készségének vizsgálatára, illetve a Boston Naming Tesztet is, ami képmegnevezés útján vizsgálja a páciens szóelőhívó képességét.

Hogyan történik az afázia kezelése? Gyógyítható az afázia?

Az afázia kezelése logopédiai terápiával történik (afázia beszédterápia), aminek a célja az agyi reorganizáció. Az afáziából fel lehet épülni, ami aránylag gyakran megtörténik, ugyanis az épen maradt agyi területek fokozatosan képesek átvenni a károsodott részek feladatait. Az afáziából való felépülés sajnos nem mindenki esetében sikeres kimenetelű, ugyanis az agyi sérülésből való regenerációt befolyásolja a károsodott terület kiterjedtsége, az életkor, illetve az is, hogy az afáziás beteg mennyire hajlandó tenni a gyógyulásáért (részt vesz-e az afázia kezelése során logopédiai foglalkozásokon, elvégzi-e a feladatokat, mennyire sújtja rossz közérzet az afázia miatt).

Az afázia kezelését többféle szakember is végezheti, de az esetek zömében a beszédterapeuta/logopédus közreműködésére van szükség. A nyelvi fejlesztő feladatok, olvasó- és írógyakorlatok, rajzos feladatok mellett alkalmaznak még pszichológiai kezeléseket, neurológiai vizsgálatokat, sőt, akár művészetterápiát is. Az afázia terápia megkezdése a trauma után minél hamarabb javallott, lehetőleg még azelőtt, hogy a beteg visszatérjen társas életébe, hogy könnyebb legyen számára az afázia okozta kommunikációs problémák leküzdése.

Afázia Egyesület: bánjunk megértéssel az afáziások iránt!

Ha meg szeretnénk érteni, hogy min megy keresztül egy afáziában szenvedő ember, képzeljük el, hogy egy külföldi utazáson járunk, ahol tudjuk a helyi nyelvet, ám nem beszélünk tökéletesen: mondataink félbeszakadnak, összekeverjük a szavakat, nem mindig értjük tökéletesen azt, hogy miről beszélnek a körülöttünk lévő idegenek – az afázia tüneteit megélő emberek is hasonló szituációba keverednek a hétköznapi életben (természetesen betegségük súlyosságától függően).

Még egyszer hangsúlyozzuk, habár a súlyos afázia erőteljesen rányomja a bélyegét a beteg kommunikációs képességeire, ne keverjük össze az afáziás agykárosodást a szellemi fogyatékossággal! Bánjunk az afáziásokkal türelemmel és megértéssel, de kezeljük őket ugyanúgy, mint bármelyik ép embert, mert a beszédkészségük elvesztésétől függően ugyanúgy értenek és éreznek mindent, ahogy bárki más. Érdemes elég időt szánnunk velük a kommunikációra: artikuláljunk szépen, segítsük a megértést gesztusokkal, ha kell, írjuk le a homályos szavakat, és ami a legfontosabb: adjunk elég időt a betegnek, hogy megértse, amit mondunk.

A magyarországi afáziások érdekeit képviselő Afázia Egyesület mindemellett arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben valaki a kórházból hazatérve agyi betegsége után afáziás tüneteket észlel magán, mindenképpen forduljon kezelőorvosához és jelezze a problémát, hogy időben felmérjék a károsodás mértékét, és hogy elkezdődjön az afázia kezelése. Segítsük a környezetünkben élő afáziásokat, különösen a társadalomba való visszatérés elején!