Modern népbetegség szedi áldozatait a magyar munkahelyeken: sokaknak visszaüthet a január

Nem csoda, hogy igyekszünk elterelni a gondolatainkat a rossz hírekről, viszont rengeteg olyan szokásunk van, ami nem hogy nem segít, hanem csak olaj a tűzre. Pár mindennapi szokásunk ugyanis nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a hangulatunk ne legyen jó. Szakemberek is arra hívják fel a figyelmet egyre gyakrabban, hogy bizony saját magunk is tehetünk azért, hogy valahogy mindig ingerültek, fáradtak és rossz kedvűek vagyunk.

Susan Zinn pszichoterapeuta a HuffPostnak elmondta, hogy éppen ezért ideje elgondolkodni azon, hogy hogyan lehetne jobban hatni a saját irritáltságunkra. Pár apró szokás, amire nem is figyelünk, ugyanis egész napra elronthatja a kedvünket. Az egyik leggyakoribb probléma, amire nem is figyelünk oda, az az éhség. Sokan nem tudják, de ha éhesek vagyunk, ez valóban kihathat ránk, és a hormonjainkra, ami miatt sokkal mérgesebbnek, irritáltabbnak fogjuk magunkat érezni.

Banális dolog ez, de Heather Kent, pszichoterapeuta kiemelte, hogy azért ne nagyzoljuk el ezt a problémát, hiszen az éhség nem csak ingerültté tesz bennünket, de a koncentrációnkra is negatívan hat. A megoldás, ha nap közben többször is eszünk, és figyelünk arra, hogy az étkezések között ne tartsunk túl hosszú szüneteket.

A másik általánosságban téves felfogás, az az, hogy egy hosszú, fárasztó nap után leülünk a kedvenc sorozatunk elé, és addig nézzük pihenés gyanánt, míg el nem nyom minket az álom. Bár sokunkra nincs különösebb hatással egy érzelmekkel túlfűtött, fordulatokkal teli sorozat, vannak, akik ettől a többlet érzelemtől levertek, szomorúak és idegesek. Ráadásul a rengeteg tévézés az alvási ciklusunkba is beleszólhat, így másnapot már egyébként is nyomottan, fáradtan fogjuk kezdeni. Éppen ezért a szakértő azt javasolja, hogy hétközben, ha mindenképp sorozatozni szeretnénk, válasszunk valami neutrálisabbat, és ne nézzünk meg túl sok részt egyszerre. Az izgalmasabb műsorokat pedig tartogassuk hétvégére.

Menjünk ki a friss levegőre!

Sokan végeznek irodai munkát, és amióta távmunkában dolgozunk, gyakran napok is eltelnek, mire egyáltalán kimegyünk a friss levegőre. Az egésznapos lakásban ücsörgéstől pedig alig ér minket természetes fény, ami bizony szintén kihat a hangulatunkra. Télen egyébként is kevesebb D-vitamint kapunk a naptól, azonban ha egész nap bent ücsörgünk, úgy ez a vitamin alig jut a szervezetünkbe, mi pedig egyre irritáltabbnak fogjuk magunkat érezni.

Éppen ezért Susan Zinn kiemeli annak fontosságát, hogy változtassunk a napi rutinon, és töltsünk el egy kis időt a szabadban, a reggeli órákban, amikor még van esélyünk a természetes fényben sétálni. Egészítsük ki a reggelünket egy sétával, és a reggeli kávét pedig igyuk meg később. A koffein stimuláns, ha reggel ez az első dolog, ami a szervezetünkbe kerül, előfordulhat, hogy irritáltak leszünk tőle, szorongani kezdünk már reggelről. Tegyük a kávét későbbre, és inkább menjünk ki a friss levegőre reggeli előtt.

Zinn felhívta a figyelmet még egy problémára, ami szinte mindenkit érint.  A rengeteg telefonhasználat káros hatásairól korábban már mi is írtunk, ezt erősíti meg a szakértő is. Átlagosan naponta 50 alkalommal is rápillantunk a telefonunkra, és az értesítésekre, ami mintegy 20 percre vonja el a figyelmünket arról, amit épp csinálunk. Ettől persze egyből frusztráltabbak leszünk, kapkodni kezdünk hiszen nem tudjuk jól beosztani az időnket.

Miután már teljesen elvesztettük a fonalat, elkezdjük ostorozni magunkat, amiért pazaroljuk az időnket. Ettől persze továbbra is idegesebbek leszünk, és nem sem tudunk figyelni. Mivel szeretnénk elterelni a gondolatainkat arról, hogy ez frusztrál minket, megismételjük a kört

- emelte ki Timothy Jeider, pszichiáter. A szaktanácsadók szerint a legjobb megoldás az, ha a telefonunkat másik helységben hagyjuk, vagy bekapcsoljuk a ne zavarj módot, ezzel korlátozva azt, hogy minden értesítés után odakapjunk a készülékhez. Azonban nem csak önmagában a túl sok telefonozás az, ami hatással lehet az egész napos hangulatunkra.

A túlzott hírfogyasztás is állandó frusztrációhoz, szorongáshoz, irritáltsághoz vezethet. Különösen most, amikor percről pontosan követhetjük a járvány alakulását a pszichológusok azt javasolják, hogy inkább ne tegyük ezt. Elég, ha naponta 1-2 alkalommal olvasunk híreket, nem szükséges egész nap követni az információkat.

A végelláthatatlan görgetéstől irritáltabbak, agresszívabbak és mérgesebbek leszünk, ráadásul rá tudunk szokni a hírekre, főleg a járvány miatt

- tette hozzá Kent, aki kiemelte, hogy nem csak a telefonból, televízióból vagy rádióból jöhet ránk korlátlanul a sok hír, de Instagramon, TikTokon is bombázhatnak minket érzelmileg fárasztó tartalmakkal. Pont ezért ajánlják azt a szakértők, hogy tegyük le a telefonunkat, és ne percről percre akarjunk tájékozódni.

A mikrostressz mindenkit megtalál

Valóban nehéz megőriznünk a kiegyensúlyozottságunkat, jó hangulatunkat, amikor napról napra rengeteg olyan inger ér bennünket, ami szinte összeesküdik ellenünk. Mindenkivel előfordulhat időről-időre, hogy a nap végén bezuhan az ágyba a kimerültségtől, mert a napi teendők, a munka teljesen lenullázta az energiáit. Viszont van olyan, akivel nem csak időnként, hanem rendszeresen, sőt nap mint nap megtörténik ez.

Egymást érő projektek, rövid határidők, türelmetlen ügyfelek, vezetői nyomás, egész napos rohanás, leküzdhetetlen feladatmennyiség... és ez még csak a munka. Azon kívül is számos teendő van, amit ha nem intéz időben az ember, azok is csak nyomják a vállát, egyre jobban.

Korábban már írtunk a mikrostresszről, ami nem csak frusztrációhoz vezethet, de egyenes út a kiégéshez is. A stressz nem csak a nap átvészelését nehezíti meg: aki huzamosabb ideig sok stressznek van kitéve, annak romlik a mentális egészsége, hajlamosabbá válik a depresszióra, fogékonyabb a krónikus betegségekre. A stressz azokra különösen veszélyes, akik dolgoznak: a hatékonyság, produktivitás, motiváció csökken, és a vége teljes kiégés is lehet, amikor már fizikailag is képtelen teljeskörűen ellátni a dolgozó a feladatait. Éppen ezért fontos, hogy megragadjuk a lehetőséget arra, hogy kikapcsolódjunk, és letegyünk az olyan rossz szokásainkról, amely csak növeli a kockázatot.