Drámai jelentés érkezett a magyarokról: elkeserítően kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek

A gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának fontossága gyakran háttérbe szorul. Nagyobb energiatartalmú, vagy laktatóbb ételekkel ugyanis könnyebb jóllakni. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása azonban elsősorban nem is ezért fontos, hanem a bennük rejlő egyéb, élettanilag hasznos tulajdonságaik, mint az ásványi anyag, vitamin, és rosttartalmuk miatt. 

Bizonyított ugyanis, hogy ezeknek hála fogyasztásuk csökkenti a cukorbetegség, a daganatos betegségek és a szív-és érrendszeri betegségek kialalkulásának kockázatát.

A WHO jelenleg érvényben lévő javaslata szerint napi szinten legalább 5 adagot, vagy 400 grammot szükséges fogyasztani belőlük. Ettől azonban az EU tagállamainak nagy részében, így hazánkban is jóval kevesebbet eszik a lakosság nagy része. Ráadásul, bár a naponta gyümölcsöt és zöldséget evőké igen, az ezekből elegendő mennyiségűt fogyasztók aránya nem mutatott komolyabb emelkedést ez elmúlt években.

Alig eszünk zöldséget és gyümölcsöt

Az Eurostat oldalán kedden publikált adatok szerint 2019-ben a Európai Unió népességének mindössze 33 százaléka nem fogyasztott napi szinten zöldséget és/vagy gyümölcsöt. Az ezekből az egészségügyi világszervezet ajánlásainak megfelelő mennyiséget fogyasztók aránya viszont nagyon alacsony, mindössze 12 százalékos.

Az EU-n belül a legnagyobb arányban az írek fogyasztottak elegendő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt (33%) a képzeletbeli dobogó második fokát Hollandia foglalhatja el 29,5, a harmadikra pedig Dánia férne fel 22,9 százalékkal.

A sereghajtók mind a közép-európai régióból kerültek ki. Romániában a leglesújtóbb a helyzet, ahol a népesség mindössze 2 százaléka evett minimum 5 adag zöldséget és/vagy gyümölcsöt naponta. De extrémen alacsony a megfelelően táplálkozók számaránya Szlovéniában és Bulgáriában (egyaránt 5 százalék) és Ausztriában (6 százalék) is.

Ahogy ábránkon is látszik, Magyarországon kiemelkedően alacsony volt a megfelelő mennyiségű zöldség-gyümölcsöt fogyasztók száma. A 8,2 százalékos adat nem csak a nyugat-európai sztenderdeket múlja alul, de összeurópai szinten is bőven az alsó harmadba helyezi hazánkat.

Ha másik grafikonunkon megnézzük, hogy állnak az egyes országokban a lakosság mekkora hányada eszik naponta legalább egyszer gyümölcsöt, a kép kevésbé tűnik sötétnek. A listát ebben a tekintetben Belgium vezeti, ahol a lakosság 67,5 százaléka fogyaszt zöldséget, vagy gyümölcsöt napi rendszerességgel. A spanyolok és az olaszok is hasonlóan étkeznek, mindkét országban a lakosság 65,7 százaléka evett ugyanis gyümölcsöt és/vagy zöldséget napi rendszerességgel.

A legrosszabb statisztikákkal ebben a tekintetben is Románia rendelkezik, ahol mindössze a lakosság 24 százaléka építette be a zöldségeket gyümölcsöket napi diétájába. Ami meglepő viszont, hogy Hollandia és Luxemburg is nagyon le van maradva ebben a tekintetben. Előbbi Benelux országban az emberek 28,7, utóbbiban 38,3 százaléka fogyaszt legalább 80 gramm zöldséget, vagy gyümölcsöt.

Magyarország sokkal jobban áll ezen a listán. A magyarok 55,5 százaléka fogyaszt ugyanis napi rendszerességgel zöldséget, vagy gyümölcsöt, ami még a teljes Unióra vetített 54,7 százalékos átlagot is meghaladja.

Tovább böngészve az egyes országok statisztikáit más meglepetéseket is találhatunk. Szlovéniában például EU-s szinten a negyedik legnagyobb (62,8 százalékos) a napi legalább egy adag gyümölcsöt, vagy zöldséget fogyasztók aránya, ami érdekes kontrasztban áll a napi 5 adagot (400 gramm) fogyasztókra vonatkozó számaikkal.

De mi lehet a hatalmas eltérés hátterében? A gyümölcs és zöldségfogyasztás mennyiségére kihathatnak az éghajlati adottságok, függhet a termelt és importált mennyiségtől, azaz az egyes termékek elérhetőségétől, vagy a társadalom egészségtudatosságának mértékétől. Nem elhanyagolhatóak viszont az olyan egyéni tényezők sem, hogy milyen anyagi helyzetben vannak az emberek, és hogy milyen áron juthatnak hozzá a zöldségekhez és gyümölcsökhöz. Ebben a tekintetben pedig hazánk már a válság előtt sem állt jól és vélhetően ez a fenti számokban is megjelenik.

A helyzet szempontjából pedig nem túl biztató, hogy tavaly hosszú idő óta nem látott infláció sújtotta hazánkat. Legutóbb decemberben tette közzé a KSH az éves átlagos infláció-növekedésére vonatkozó adatsorát, amiből kiderült, hogy 14 éve nem sújtotta akkor méretű infláció Magyarországot, mint amekkora most. 2020 és 2021 novembere között ugyanis átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak.

2018 és 2021 között volt termék, ami 87 százalékkal drágult. És bizony a zöldségek és gyümölcsök közül sem egy fajta ment keresztül horrordráguláson.

A görögdinnye kilója például 44,9 százalékkal emelkedett 3 év alatt. De 30-40 százalék közötti dráguláson ment keresztül a vöröshagyma, az uborka, a körte és az alma is. És hiába az árak tavalyi drasztikus megugrása, még koránt sem értünk a végére. A Magyar Nemzeti Bank éppen a múlt héten tette hivatalossá, hogy idén még sokkal nagyobb lesz a várható infláció, mint amire eddig számítottak.

És hogy mit tehet a fogyasztó? Nem sok választása van. De a fogyasztás visszafogásánál talán mégis van logikusabb megoldás. Jó ötlet lehet más, hasonló tulajdonságú termékekkel kiváltani a durván megdrágultakat. Az alma helyett például vehetünk narancsot, vagy egy kiló alma helyett vehetünk fél-fél kilót mindkettőből. Ezzel egyszerre tehetjük változatosabbá étrendünket és még nélkülöznünk sem kell.