Kiadták a figyelmeztetést: családi tragédiákba torkollhat Magyarországon az idei karácsony

Kevesebb, mint három hét maradt karácsonyig, a járvány főbb adatait figyelembe véve pedig valószínűsíthető, hogy viszonylag magas esetszámok mellett fog majd telni a teljes ünnep. Mivel sokaknak ez az időszak a nagycsaládi összejövetelekről is szól, felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi járványhelyzetben ajánlott-e ilyen rendezvényeket tartani.

"Én most a nagycsaládos összejöveteleket alapvetően kerülném” – nyilatkozta a Pénzcentrumnak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy az ünnepnek van egy fontos érzelmi vetülete, már csak azért is, mert a járvány jó ideje tart, ezért arra az esetre, ha egy család mégis amellett dönt, hogy mégis tartanak családi rendezvényt, a kutató azt javasolja:

minden lehetséges óvintézkedést tegyenek meg, hogy csökkentsék az egészségügyi kockázatokat.

Miért veszélyes most találkozni a teljes családdal?

Ennek oka viszonylag egyszerű. Minél jobban terjed ugyanis a vírus az utcán, annál nagyobb az esélye, hogy az begyűrűzik egy családi rendezvényre is – figyelmeztetett Kemenesi. Az az esetleges körülmény pedig, hogy mindenki be van oltva, sajnos nem jelent garanciát. Az idősekre és a krónikus betegekre ugyanis oltottként is nagyon kell figyelni – közölte a virológus szakember.

Mindemellett persze kiemelten fontos, hogy mindenki oltassa be magát a harmadik oltással együtt, hisz ezzel csökkenthető egy esetleges megfertőződés esetén a súlyos lefolyás vagy a haláleset kockázata. A megbetegedést ugyanis még akkor sem lehet teljes mértékben kizárni, ha minden elővigyázatosságot megtesz egy család a karácsonyi összejövetel előtt.

Mit érdemes tehát tenni, ha lesz családi karácsonyi?

Kemenesi elmondta: a járvány kitörése óta sok tudományos adathoz jutottunk, így ha a járványügyi kockázat ellenére úgy dönt egy család, hogy tart karácsonyi összejövetelt, akkor a következőkre érdemes figyelni:

• még a rendezvény előtt minden résztvevőt szűrjenek le patikában kapható antigén gyorsteszttel,
• ajánlott FFP-2-es maszkot hordani, mivel ez befelé is szűr, tehát azt is védi, aki hordja, és
• zárt térben sűrűn, jól kell szellőztetni, főleg étkezés után, melynek idejére nyilván mindenki levette a maszkját.

Egy átlagembernek a rendezvény előtti szűrés paranoid dolognak tűnhet, pedig Kemenesi szerint egyáltalán nem az. „Itt arról van szó, hogy ami eszközhöz tudok nyúlni, hogy a családtagom biztonságban legyen, ahhoz oda kell nyúlni” – fogalmazott. Az aktív fertőzőket ugyanis egy patikai antigén teszttel jó eséllyel ki lehet szűrni. „Ekkor legalább el tudjuk mondani, hogy mi mindent megtettünk” – közölte.

A kutató a jövővel kapcsolatban megnyugtatott: a jelenlegi javaslata egyáltalán nem azt jelenti, hogy mostantól mindig így kéne karácsonyozni, hiszen nem lesz mindig ilyen magas a vírusnak való kitettség. A hullámok ugyanis enyhülni fognak a jövőben.

„Azt, hogy mikor, meg hányadikra, most nehéz megmondani, de a lényeg, hogy a mostani karácsonynál van egy delta hullámunk, amely komoly megbetegedési és halálozási mutatókkal jár együtt, így most nagyon oda kell figyelni” – fogalmazott.

A fenti tanácsokkal kapcsolatban pedig nem ellenérv, hogy evés közben nem lehet maszkban lenni, ahogy szellőztetni sem lehet folyamatosan, hiszen ezek a módszerek már az ésszerűség határain belül is segítenek csökkenteni a megfertőződés kockázatát – közölte Kemenesi. Emellett pedig a megfertőződés szempontjából az sem mindegy, hogy a vírusból mekkora dózisnak és mennyi ideig vagyunk kitéve, a gyakori szellőztetés, valamint az FFP-s maszk használata tehát ebből a szempontból is előnyös lehet.

Kemenesi egy másik, nem csupán a családtagok egészségéről szóló aspektusra is felhívta a figyelmet. Egy nagycsaládi rendezvény ugyanis akár szuperterjesztési eseménnyé is válhat, ahonnan a hazautazó családtagok az ország számos pontjára elvihetik a vírust.

Így a védekezés egyben társadalmi felelősség is.

De miért vált ellentmondásossá például a maszkhordás?

Bár a konkrét helyzeten túlmutat, mégis érdekes kérdés, hogy miért vált egyáltalán ellentmondásossá Magyarországon és a nyugati világ nagy részében a maszkhasználat, mely gyakorlat a jelenlegihez hasonló helyzetekben már sokszor bizonyított.

Az akadémikusok által írt és szerkesztett lap, a The Conversation által hivatkozott kutatások szerint ugyanis ezt a védekezési módszert korábbi krízisek esetén kevésbé kérdőjelezték meg – példaként az 1918-as influenzajárványt, London 1941-es náci bombázását és a brit fővárost a harmincas évektől a hatvanas évekig időről időre beborító szmogot hozták fel.

A kutatók szerint az attitűdváltás mögött felsejlik a médiatér bővülése, valamint az a körülmény is, hogy a koronavírus és a járvány következményei szabad szemmel kevésbé jól láthatók, mint az összehasonlításként hozott krízisek és azok hatásai.

Ezen utóbbi érvelés a sűrű szmog és a bombázás miatti por és törmelékek esetén megállja a helyét, az influenza esetében viszont sántít, még akkor is, ha a hasmenés és a hányás, melyek az influenza jellemző tünetei, valóban láthatóbb eredményei a megfertőződésnek, mint a COVID-ra jellemző köhögés, a szaglás elvesztése vagy épp a fulladás.

A médiával kapcsolatban megjegyezték: korábban sokkal inkább kontrollált volt, hogy ott kik juthattak megszólalási lehetőséghez, és azok milyen üzeneteket terjeszthettek. A brit kormány – amelynek erre mind volt lehetősége – a fenti esetekben mindig erősen maszkpárti volt, erről például ez az archív propaganda film is tanúskodik. Ebben egyfelől szájbarágós stílusban elmagyarázzák, hogy – épp egy esetleges német bombatámadástól tartva – miért jobb maszkban aludni a metróalagútban, mint anélkül, másfelől pedig még azt is bemutatják, hogy hogyan kell egy darab textilből maszkot készíteni.

A már hivatkozott cikk írói arra is kitértek, hogy korábban a maszkviselésre való buzdítás inkább az arc eltakarására vonatkozott, ma viszont már az esetek nagy részében orvosi maszk hordására próbálják rávenni az embereket, főleg a különböző tájékoztató anyagokhoz készített grafikákon, melyeken jelentős részben valamilyen egészségügyi maszk kerül megjelenítésre.

Az emberek pedig úgy működnek, hogy inkább elfogadnak valamit, ha úgy érzik, hogy van valamilyen választási lehetőségük az adott kérdésben.

Mindemellett a tájékoztató anyagokon nem véletlenül találhatók egészségügyi maszkok, azok használata ugyanis bizonyítottan nagyobb védelmet jelent a koronavírus ellen, mint például egy arc elé helyezett sál.

Egyébként a 40-es években is jelentek meg cikkek a legdivatosabb óvóhelyi maszkokról, ez pedig ma sincs másképp, példa itt és itt.

Hiteltelenítik a tudományt, az álhírek gyorsabban terjednek

A tudományosan igazolt védekezési módszerekkel szemben tanúsított ellenállással kapcsolatban Kemenesi Gábor a Pénzcentrumnak elmondta, hogy lettek olyan hatásai a járványnak, melyekre álmában sem számított volna. "Az emberek egyszerűen hiteltelenítik a tudományt, nem hisznek benne vagy nem merik követni” – közölte.

A virológus szerint a mai kaotikus információs társadalom is hozzájárult a helyzet kialakulásához.

Őrült álhírek százszor messzebbre és gyorsabban jutnak, mint azok cáfolatai, valahogy a tudomány nem tud elég hangos lenni közben, és a benne való bizalom is megtört

– fogalmazott.

Borítókép: krakenimages / Unsplash