Ezek a vérszegénység okai: Tudd meg, mik a vérszegénység tünetei, hogyan kezelhető a vérszegénység

Cikkünkben a vérszegénység témakörét térképezzük fel: eláruljuk, mi a vérszegénység és mi a vérszegénység tünetei, mi a sarlós vérszegénység és mik lehetnek a vérszegénység okai. Tudd meg, hogyan zajlik a vérszegénység diagnosztizálása és a vérszegénység kezelése, illetve mitől alakul ki a vérszegénység. Hogyan előzhető meg a vérszegénység és mit tegyünk akkor, ha a vérszegénység már kialakult, hogyan védekezhetünk vérszegénység ellen?

Mi a vérszegénység?

A vérszegénység, más néven anaemia (anémia), egy olyan népbetegség, ami a fejlett országok lakosainak 20-40%-ra jellemző, a fejlődő országok esetében viszont a lakosság nagyobb hányadánál fennálló állapot. A vérszegénység lassan alakul ki, tünetei a legtöbb esetben nem súlyosak, szövődményeitől viszont annál inkább kell tartanunk – éppen ezért, ha a vérszegénység tünetei közül több is jelentkezik, mindenképpen jelentkeznünk kell háziorvosunknál, vagy egy általános vérképvizsgálaton.

Ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan mi a vérszegénység jelentése, ismernünk kell a vörösvérsejt és a hemoglobin fogalmát. A vörösvérsejt a vér oxigénszállító sejtje, amit a csontvelő termel meg. Ahhoz, hogy a vörösvérsejt meg tudja kötni a szervezetünk által felvett oxigént, a vörösvérsejtek felszínén található hemoglobin nevű fehérje a felelős – ha a hemoglobin egy bizonyos értékhatár alá csökken, a vörösvérsejtek nem jutnak elég oxigénhez, ezt az állapotot nevezzük úgy, hogy vérszegénység.

Mik a vérszegénység tünetei?

A vérünkben különböző ásványi anyagok találhatóak, amelyek között kiemelt fontosságú a vérben található vas. A vashiány az egyik vezető ok, amitől kialakulhat a vérszegénység, azonban ebben közrejátszik az életkorunk, az agy és a szív vérellátása, illetve eltérő sebességgel alakulhat ki a vérszegénység a beteg életminőségétől függően is.

Mind a vashiány, mind a vérszegénység leggyakoribb tünete a bőr és a kötőhártya halvány/sápadt árnyalata, a beteg fáradékonysága, fázékonysága és a gyengesége, amik szorosan összefüggnek a teljesítőképesség csökkenésével és az ingerlékenység fokozódásával. A vérszegénység tünetei közé tartozik a fülzúgás, az álmatlanság, a fejfájás és a látási zavarok, a szédülés és alkalmanként az ájulás is.

A vérszegénység tünetei között gyakran észlelhető a berepedezett szájzug, a törékeny, lapos köröm, a nehezen gyógyuló sebfelületek és a nyelv égő érzése. A vérszegénység további tünetei a hajhullás, a viszkető, száraz bőr, és a nyeléskor jelentkező fájdalom, szárazságérzet a torokban. Mindezek mellett a vérszegénység tünetei lehetnek az álmatlanság, a hányinger és az étvágytalanság, a hasmenésre és haspuffadásra való hajlam, az émelygés, továbbá a székrekedés.

Mivel az imént felsorolt tünetek önmagukban mind teljesen általános biológiai jelenségek, rengeteg betegben fel sem merül a súlyosabb egészségügyi probléma gyanúja. Gyakran megtörténhet a vérszegénység kapcsán a félrediagnosztizálás is, ugyanis a vérszegénység tünetei számos más, akár súlyos betegségek tüneteivel azonosak lehetnek. Akár vérszegénység kerül gyanúba, akár más betegség, a fent leírt tünetegyüttes esetén mindenképpen kérjük ki legalább a háziorvosunk véleményét, hogy a veszélyesebb betegségeket lehetőleg mihamarabb kiszűrhessük!

Mik a vérszegénység okai? Mitől alakul ki a vérszegénység?

A vérszegénység okai a vörösvérsejtek csökkent képződése, megrövidült élettartama, vagy fokozott pusztulása, esetenként a súlyosabb vérveszteség (például baleset, műtét). Csökkent vérképződést okozhat a vashiány, a B12- vagy folsavhiány, de a vérszegénység lehet szövődménye a vesebetegségnek, a szívinfarktuson való átesésnek és a daganatos megbetegedéseknek, vagy azok kezelésének is.

A vérszegénység okai származhatnak a beteg részéről észre nem vehető más betegségekből is. Lehet a vérszegénység oka olyan kismennyiségű, de folyamatos vérveszteség, amit okozhat egy aranyér, gyomorfekély, vagy bármilyen daganatos megbetegedés. Nőknél a vérszegénység oka lehet a hosszan tartó, intenzív menstruációs vérzés de lehet a vérszegénység oka olyan gyógyszerek szedése, mint a szteroidok, gyulladásgátlók, vagy például az olyan gyógyszerek szedése, mint az Aspirin.

A vérszegénység diagnosztizálása

Amilyen nehéz tünetek alapján felismerni a betegséget, olyan könnyű azt diagnosztizálni, ugyanis a vérszegénység megállapításához egy egyszerű laborvizsgálat is elégséges, amelyet egyébként is célszerű évente elvégeztetnünk magunkon. A teljes vérkép eredmény megmutatja, mi a helyzet a vérsejtjeinkkel és a vérben található ásványi anyagokkal, fennáll-e vashiány, vagy konkrétan kimutatható vérszegénység.

A sarlósejtes vérszegénység

A sarlósejtes vérszegénység egy olyan speciális örökletes vérszegénység típus, ami kifejezetten az afrikai és mediterrán származású embertípusokra jellemző. A sarlósejtes vérszegénység esetében a vörösvérsejtek sarló alakúvá válnak, elzárják a kisebb ereket, ezzel megakadályozva, hogy oxigén jusson a test bizonyos részeibe – ezzel akár életveszélyes állapotot okozva! Sarlósejtes vérszegénység esetén az alapvető vérszegénység tünetei mellett fennállhat a csontokból eredő érzékenység, fájdalom is, különösen az ujjakon. Sarlósejtes vérszegénység okai lehetnek más betegségek, vírusok, például malária.

Az aplasztikus anaemia

A vérszegénység egyik életveszélyes formája az aplasztikus anaemia, ami akkor alakul ki, ha a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy már nem képes elégséges mennyiségű vörösvérsejtet vagy más sejteket termelni. Ilyen súlyos csontvelő károsodást kiválthatnak erős gyógyszerek (penicilin), mérgezés vagy vírusfertőzés (malária), de az esetek nagytöbbségében az okok nem ismertek. Ennek a vérszegénység típusnak az oka lehet az alkohol okozta májkárosodás, más anyagcserezavar, vagy örökletes sejtmembrán-betegség, de okozhatja a beültetett szívbillentyűk működése is.

A vérszegénység kezelése

A vérszegénység egy olyan betegség, aminek minden esetben van valamilyen kiváltó oka: a vérszegénység kezelése során ezt az okot kell megszüntetnünk. Az orvosunk vérszegénység megállapítása esetén beutal minket egy nagyobb volumenű kivizsgálásra, ahol feltérképezik, hogy valamilyen felszívódási zavar, gyomor vagy bélbetegség, esetleg a csontvelő megbetegedése áll-e a háttérben. Vashiány esetén a vérszegénység kezelése egyszerű vaspótláson alapszik (vaspótló tabletta, multi vitamin szedése).

Hogyan előzhető meg a vérszegénység?

A vérszegénység megelőzése gyakorlatilag más betegségek megelőzésén alapszik, azonban fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a vasbevitelünkre, kiváltképpen egy szigorú fogyókúra vagy kismamáknál a szoptatás ideje alatt. A megfelelő mennyiségű vasbevitelhez és a vérszegénység megelőzéséhez leginkább a kiegyensúlyozott táplálkozás vezet: fogyasszunk sok húst, halat, tejtermékeket és zöldségeket, gyümölcsöket egyaránt, illetve figyeljünk oda a bevitt C-vitaminmennyiségre.

A vérszegénység megelőzése, illetve a vérszegénység kezelése tehát legfőképpen az egészséges, vitaminban és vasban gazdag táplálkozáson alapszik, azonban fontos, hogy alkalmanként vegyünk magunkhoz táplálék-kiegészítőket vagy multivitamint. A vérszegénység okai között igen gyakori a vashiány, így figyeljünk oda a bevitt vasmennyiségre is! A vérszegénység tünetei érzékelése esetén ne habozzunk orvoshoz fordulni, ugyanis a vérszegénység tünetei igen általánosak, így ezek akár más, akár súlyos betegség előhírnökei is lehetnek!