Ezért áll a sor a magyar patikákban: vidéken még súlyosabb a helyzet, mint a fővárosban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2020-ban összesen 17 448-an dolgoztak patikában különböző munkakörökben, ez pedig 1,3 százalékkal több, mint 2019-ben és 3,5 százalékkal több, mint 2018-ban. A dolgozók száma, akár a gyógyszerészeket, akár a gyógyszertári asszisztenseket nézzük, egyre nő, még ha lassú ütemben is. Az egy főre jutó gyógyszerészek számában, bár nem vagyunk élbolyban, de Európában belül sem vagyunk nagy hátrányban. Az viszont már korántsem mindegy, hogy hol dolgoznak ezek a gyógyszerészek: amíg Budapest belvárosában minden sarkon vagy egy patika, vidéken egyre nehezebb megoldani a gyógyszerellátást.

Hiába vannak a fővárosban ellátva munkaerővel a patikák, ha vidéken asszisztenst is alig lehet fogni, és folyamatos a helyettesítés. Rengeteg vidéki fiókgyógyszertárat fenyeget a munkaerőhiány, sok kistelepülés maradhat gyógyszertár nélkül a közeljövőben, ha nem változik a helyzet. Ahogy tavaly, idén is megvizsgálta a Pénzcentrum, hogy mennyire súlyos a patikahiány megyénként. Az is kiderült, hogy a járvány alatt változotak-e érdemben a hazai gyógyszerellátás körülményei.

Egyes helyeken nőtt, máshol csökkent a patikák száma

Tavaly nyáron az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adatbázisa alapján még 2293 patika működött az országban, jelenleg 2287 közforgalmú gyógyszertárat tartanak számon. Ez nem jelent számottevő csökkenést, viszont ez csak az összesítésben történt változás. Vannak olyan megyék, ahol a járvány óta eltelt másfél évben csökkent, míg máshol nőtt a (közforgalmú) gyógyszertárak száma - ha például egy kistelepülésen szűnik meg a patika, ezreknek kell sok kilómétert utazniuk, hogy gyógyszerhez jussanak.

Látható, hogy a legtöbb helyen stagnált a patikák száma az elmúlt egy évben, viszont amíg Pest megyében és Budapesten 5-tel nőtt a közforgalmú gyógyszertárak száma, addig Baranya, Somogy, illetve Veszprém megyékben 2-2, és Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád, valamint Tolna megyékben 1-1 patika szűnt meg. Tehát vidéken tűnnek el, a fővárosban és az agglomerációban pedig nyílnak a gyógyszertárak.

Az egy patikára jutó lakosok számában - vagyis hogy a megyében működő gyógyszertáraknak átlagosan hány fő gyógyszerellátásáról kellene gondoskodnia - továbbra is Nógrád vezet. Bár kicsi a lakosságszám, ahhoz képest is túl kevés a patikák száma. Kilenc megyében 2000 főnél is több jut egy patikára, Vas megyében pl. 2656 lakos, ehhez képest Csongrád-Csanádban 1652 - cirka ezer emberrel kevesebb. Ez nagyon nagy különbség.

Egyre kevesebb a kisgyógyszertár is

Bár a közforgalmú patikák száma nagyjából stagnált az évek során, nagy kilengések nem voltak, addig azt láthatjuk, hogy fiók-, kézi- és intézeti gyógyszertárból egyre kevesebb van. Főként a kézigyógyszertárak tünedeztek el nagy számban az elmúlt évtizedekben.

Az OGYÉI meghatározásai szerint a közforgalmú gyógyszertár olyan egészségügyi intézmény, ahol a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények kiadásán kívül magisztrális gyógyszerkészítő tevékenységet is folytatnak. A fiókgyógyszertár egy közforgalmú gyógyszertár telephelyeként működik, ezért gyógyszerforgalmazási köre korlátozott. Fiókgyógyszertár azon a településen működhet, ahol közforgalmú gyógyszertár nem működik.

Kézigyógyszertár pedig olyan településeken működhet, ahol sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem működik. A kézigyógyszertár a háziorvos és a házi gyermekorvos rendelési idejében működhet, készlete az orvos által rendelt bizonyos gyógyszerekre és tápszerekre terjed ki, amelyet az orvos – a működési engedélyében megjelölt – közforgalmú gyógyszertárból szerezhet be. Kézigyógyszertárból gyógyszer – sürgős szükség esetét kivéve – csak az orvos által kezelt beteg részére szolgáltatható ki.

Ezeken túl léteznek még intézeti gyógyszertárak, melyek a kórházak részeként működnek és a kórház egyes osztályain kezelt, ápolt betegek gyógyszerellátását biztosítják. Az előírt feltételekkel rendelkező intézeti gyógyszertárak szakfeladatként, közvetlenül a lakosság számára is kiszolgáltatnak gyógyszert és egyéb termékeket.

A járvány felfedte a problémákat

A korlátozások idején, amikor a lakosság nemcsak alapélelmiszerekből, hanem gyógyszerekből is felkészült a karanténidőszakra, illetve különböző termékek miatt előre nem látható rohamok indultak a patikák ellen - pl. maszkok, allergia elleni orrsprayk és más koronavírus ellenszernek kikiáltott készítmények, vagy utoljára az Aspirin Protect -, a gyógyszertáraknak bírniuk kellett a terhelést. Ráadásul az idősek vásárlási sávja is rengeteg próblémát okozott, főként a kis települések gyógyszerellátásában.

Most a hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) is azt közölte: a kistelepülések gyógyszerellátása egyre nehezebb helyzetben van. A hazai települések felén nem érthető el közvetlen lakossági gyógyszerellátás, ami több mint 650 ezer lakost, többségében idős embert érint. A helyzet egyre rosszabb, mivel évente mintegy 10-15 fiókgyógyszertár szűnik meg, és maradnak újabb települések gyógyszerellátás nélkül - írták.

Súlyos a helyzet a kistelepüléseken

A vidéki kistelepülések lakosságát rendkívül hátrányosan érinti, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a kézi, fiók- és közforgalmú gyógyszertárak száma. Az elmúlt időszakban évente 10-15 fiókgyógyszertár szűnt meg a kistelepüléseken, júniusban 642 fiókpatika működött, ami öttel kevesebb, mint az év elején. Jelenleg több mint 650 ezer lakos nem juthat közvetlenül saját lakóhelyén gyógyszerhez, jellemzően idősebb emberek, akiknek nehezére esik elmenni egy másik településre, hogy beszerezzék a terápiájukhoz szükséges gyógyszereket.

Ezeknek a készítményeknek a többsége vényköteles gyógyszer, amelyek csak gyógyszertárakban érhetőek el, azaz a kistelepülési boltokban nem hozzáférhetőek.

Így a Magyar Falu Program keretein belül indított kisüzleteket támogató program sem oldja meg érdemben a kistelepülések gyógyszerellátásának problémáját - írta a HGYSZ. Véleményük szerint a kistelepülések gyógyszerellátását a fiókgyógyszertári rendszerre kellene alapozni, mivel azok fenntartása lényegesen könnyebb, mint a közforgalmú gyógyszertáraké, ugyanakkor ezekben az OTC termékeken kívül a vényköteles készítményekhez is hozzájuthatnak a betegek. A jelenleg is működő fiókgyógyszertárak megtartása és új fiókgyógyszertárak létesítése azonban hosszú távon csak úgy képzelhető el, ha azok rentábilisan fenntarthatóak az azokat működtető közforgalmú gyógyszertárak számára.

Mi lehet a megoldás?

A kistelepülések gyógyszerellátásának erősítésére a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége összeállított egy javaslatcsomagot, melyben három területre fókuszál: az ellátható fiókgyógyszertárak számának emelése, a szükséges szakszemélyzetre vonatkozó szabályozás módosítása, valamint a fiókgyógyszertárak létesítésének és működtetésének támogatása.

A gyógyszertárak működését szabályozó, úgynevezett gyógyszergazdaságossági törvény alapján egy adott közforgalmú gyógyszertár legfeljebb három fiókgyógyszertárat láthat el. A fiókgyógyszertárak létesítésének elősegítése érdekében a Szövetség javasolja, hogy a törvény módosításával legyen lehetőség arra, hogy egy közforgalmú gyógyszertár egyszerre öt vagy akár annál több fiókgyógyszertárat is elláthasson.

Egy egészségügyi minisztériumi rendelet alapján a fiókgyógyszertár csak úgy állhat a betegek rendelkezésére, ha gyógyszerész is jelen van a patikában. A gyógyszerellátást jelenleg is jelentős munkaerőhiány sújtja, ami miatt a fiókgyógyszertárakban már most is nehezen biztosítható a gyógyszerészi jelenlét. Ennek feloldására javasolja a HGYSZ, hogy ne legyen kötelező minden fiókgyógyszertárban a gyógyszerészi jelenlét.

A gyógyszertári szakasszisztensek több éves képzésben vesznek részt, az elméleti és gyakorlati tudásuk megfelelő arra, hogy a fiókgyógyszertárakban vényköteles és vény nélküli gyógyszereket, valamint egyéb termékeket szolgáljanak ki. Amennyiben az expediáláshoz elengedhetetlen a gyógyszerészi szaktudás, úgy a mai kor infokommunikációs eszközeinek segítségével megoldható, hogy a tanácsadáshoz ne legyen szükség személyes jelenlétre, a gyógyszerész szakértelme biztosítható lenne a telemedicina keretein belül. A gyógyszertári szakasszisztensek számára új lehetőséget nyújtana, ha egy fiókgyógyszertárban önállóan expediálhatnának, szükség esetén a gyógyszerésszel online kommunikálva.

A harmadik javaslati pont, hogy a kistelepülési gyógyszerellátás erősítése érdekében a Magyar Falu Program keretein belül - a kistelepülési boltok támogatásához hasonlóan - induljon egy támogatási program a fiókgyógyszertárak létesítésére és működtetésére. A program részeként állami támogatást kapna az a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság, amely a megfelelő feltételek esetén fiókgyógyszertárat létesít és működtet. A fiókgyógyszertár létesítésre egyszeri 10 millió forintos támogatás nyújtását javasolja a Szövetség.

A fiókgyógyszertár működtetéséhez sávos alapon kezdeményezték a plusz források nyújtását, a támogatott gyógyszerek forgalmától függően akár 300,000 forintos havi támogatási összegig. Számításaink szerint éves szinten közel 1,5 milliárd forintos kerettel megoldható a jelenleg működő fiókgyógyszertárak, valamint további közel 300 jövőben létesítendő fiókgyógyszertár fenntarthatóságának biztosítása.

A kistelepülések gyógyszerellátásának hiányosságai jelenleg több mint félmillió embert érintenek, ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ez a probléma mielőbb megoldódjon. Javaslatainkat elküldtük az egészségügyi kormányzatnak, valamint a Magyar Falu Programot irányitó kormánybiztos úrnak is. Bízunk benne, hogy elindul egy szakmai párbeszéd a kérdésben és mi is hozzájárulhatunk a gyógyszerellátás erősítéséhez

- mondta dr. Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének elnöke, és hozzátette: „Számításaink szerint a jogszabálymódosításokkal és a fiókgyógyszertár létesítési és működési program segítségével a jelenlegi nagyjából 650-ról 900-ra emelhető azon kistelepülések száma, ahol fiókgyógyszertár működtetésével elérhetővé lehetne tenni a vényköteles és támogatott gyógyszerekre is kiterjedő, stabil és megbízható gyógyszerellátást.”