Radikális változásokat sürget II. Ferenc pápa: ez a baj a mostani piacgazdasággal

Ferenc pápa vasárnap déli beszédében úgy foglalta össze az enciklika üzenetét, hogy a koronavírus-járvány időszaka megmutatta, az emberi testvériség és a teremtett világ gondozása képviseli az integrált fejlődés és a béke egyetlen útját.

- jelentette ki az egyházfő. Az enciklikát Ferenc pápa szombaton Szent Ferenc városában, Assisiben írta alá, szövegét azonban csak vasárnap közölték. Október 4-e Szent Ferenc halálának emléknapja.

Az enciklika első példányait a Szent Péter téren a pápa szavait hallgató hívők között osztották szét. A katolikus egyházfő által kiválasztott témájú körlevélről van szó, melyet a püspökökhöz, papsághoz és a hívőkhöz intéz.

Ferenc pápa korábban társadalmi enciklikának nevezte a dokumentumot, amelynek központi témájaként a testvériséget és a társadalmi barátságot választotta. A Mindannyian testvérek (olaszul Fratelli tutti) kezdetet Szent Ferenc műve, az Intelmek egyik sora ihlette.

A nyolc fejezetből álló enciklika a katolikus egyházfő pápasága első hét éve összegzésének számít, több a pápa által korábban is felvetett és most elmélyített témával.

A dokumentum arra az alapkérdésre keres választ, miként lehet igazságosabb és testvériesebb világot teremteni a mindennapi kapcsolatoktól kezdve a szélesebb társadalmon át egészen az államok és intézmények közötti kapcsolattartásig. Az enciklika nem titkolt célja a testvériség megteremtése a világban, mivel "testvérek vagyunk, egy Isten gyermekei, mindannyian ugyanabban a csónakban evezünk, és egy globalizált és szoros kapcsolatban álló világban csakis együtt menthetjük meg magunkat".

Kiindulópontként az emberi testvériségről és a világbékéről szóló dokumentum szolgál, amelyet 2019-ben Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb, a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az egyiptomi al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Egyesült Arab Emírségekben írt alá.

Az enciklikában felvázolt akcióterv Ferenc pápa szerint mindenekelőtt "jó politikát" jelent, amely a pénzügyi érdekek helyett a közös jót, az emberi méltóságot és a munkateremtést tartja szem előtt, valamint populizmus helyett az emberi jogokat részesíti előnyben. Ferenc pápa hangoztatja, hogy a koronavírus-járvány a korlátok nélküli piacgazdaság hiányosságaira is rámutatott.

A "globális problémák globális megoldást" igényelnek Ferenc pápa szerint, aki az emberi lelkeket és a társadalmat is manipuláló és torzító, az egyedül a piaci nyereség logikáját követő, a "falak kultúráját" hirdető "zárt világ" helyett "a nyitott világ" gondolkodását és megteremtését javasolja. Úgy véli, betegnek és analfabétának számít a szenvedésnek hátat fordító társadalom, amely selejtnek tekinti a gyenge és törékeny embereket.

Az egyházfő hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat az országhatárok nem korlátozhatják. "Senkit nem lehet kizárni születési helytől függően, a jogokat nem lehet megtagadni attól, aki máshonnan érkezik" - írta a pápa a migránsok "befogadását, védelmét, integrációját" sürgetve. Ferenc pápa hozzáteszi, "el kell kerülni a nem szükséges migrációt, helyben teremtve meg az ott maradáshoz szükséges életfeltételeket, de tiszteletben kell tartani a másik jogát, hogy máshol keressen jobb életet".

A pápa az ENSZ reformját kezdeményezi úgy, hogy a szervezet "nemzetek családjává" alakuljon át. Szorgalmazza a szegény államok adósságának eltörlését és egy éhezés elleni világalap felállítását. Ferenc pápa a halálbüntetés világszintű eltörlését kéri, valamint az általa az emberiség kudarcának tekintett háborúk azonnali leállítását. Sokat ismételt nézetét hangoztatja, miszerint a béke nem a háború hiányát jelenti.  

Ez Ferenc pápa harmadik enciklikája. A hitről szóló, a Hit világossága (latinul Lumen fidei) 2013-ban jelent meg XVI. Benedek nyugalmazott pápával együttműködésben. A második enciklika a 2015-ben a teremtett világ védelméről közölt Áldott légy! (Laudato si) volt, amely szintén Szent Ferenchez kötődött.

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár az enciklikát újságíróknak magyarázva kijelentette, Ferenc pápa a testvériségben nem reményt vagy divatot, hanem konkrét eszközt lát, "minden fegyvernél erősebb fegyverzetet". Az enciklika kimondja, hogy "a világtársadalom súlyos szerkezeti károkat szenvedett el, amelyeket nem lehet gyors és alkalmi foltozással megoldani" - mondta Parolin bíboros.

Az enciklika közlésével vasárnap ismét megjelent a L'Osservatore Romano vatikáni napilap nyomtatott kiadása, amely a járványhelyzet miatt március vége óta szünetelt.

(Címlapkép: MTI/AP/Gregorio Borgia)