Mi van, ha nem tudom fizetni a megtakarításomat? Itt vannak a lehetőségek

Rendszeres díjas életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás

Mi van, ha nem tudom fizetni?

Ha nem tudjuk fizetni a megtakarítási célú életbiztosításunkat, díjhátralékba kerülünk, melynek halmozódása azt is jelentheti, hogy felmondásra kerül a megtakarításunk. A legtöbb szerződés 30 nap után kerül díjhátralékba, melyről értesíti a biztosító az ügyfelet. A legtöbb biztosítónál 2-3 hónapos türelmi időt adnak az ügyfélnek, ezután az aktuális egyenleg szerint kifizetik a megtakarításunkat az általunk megadott bankszámlára. Olyan biztosító is akad, ahol díjnemfizetés esetén automatikusan díjmentesítik a szerződést vagy szüneteltetik a díjfizetést.

Mi van, ha ki akarok szállni?

Ha sürgősen kell az életbiztosításban tárolt pénzünk és vissza akarjuk vásárolni a szerződést, előfordulhat, hogy nagyon komoly tőkeveszteséggel találjuk magunkat szemben. Hasonló a helyzet akkor is, ha a biztosító díjelégtelenség miatt mondja vissza a szerződést.

A legtöbb megtakarítási életbiztosítás esetén az első 1-3 évben 20-80%-os költséget is terhelhet a biztosító a befizetett rendszeres díjakra, így ha például az első évben szűnik meg a szerződésünk, akár 80%-os tőkeveszteségünk is keletkezhet. Különösen komoly gondot jelenthet egy nyugdíjbiztosítás korai megszüntetése, hiszen a felvett állami támogatást is vissza kell fizetnünk, 20%-kal növelten.

A legtöbb hosszabb távú megtakarítási célú életbiztosításnak - kedvező piaci körülmények közt -, 5-10 év kell ahhoz, hogy a kezdeti költségeiket ledolgozzák, így nem érdemes ezekhez a szerződésekhez előbb hozzányúlnunk még akkor sem, ha nagy a baj.

Már csak azért is megéri várnunk, mert ha van hozamunk, ezután adózni is kell (15%, 5 év után 7,5%), 10 év vagy nyugdíjra való jogosultság esetén (nyugdíjbiztosításnál) viszont adómentességet élvezhetünk.

Mit tudok tenni, hogy csökkentsem a terheimet?

Ha nem tudjuk fizetni a rendszeres díjas megtakarítási célú biztosításunkat, a legtöbb biztosítónál a következőket tehetjük:

• Díjcsökkentés: a legtöbb biztosító ad arra lehetőséget, hogy futamidő közben levigyük a minimum díjig a biztosításunk rendszeres díját, általában erre először a kezdeti, 2-3 éves időszak után van lehetőségünk. Ennek a megoldásnak a hátránya az, hogy a kezdeti költségek nem csökkennek (ugyanis ezeket már a futamidő elején a szerződéses összeg alapján levonta a biztosító), így a teljes megtakarításunkra vetített összköltségteher aránya nőni fog.

• Díjszüneteltetés: általában a kezdeti időszak után van lehetőségünk biztosítótól függően pár hónapra, fél, vagy egy évre díjszüneteltetést kérni a megtakarításunkra. Ebben az esetben nem jönnek a fizetési felszólítások, viszont a díjcsökkentéshez hasonlóan a költségeket továbbra is vonja a biztosító a befizetett összegekből (viszont mellette a befektetésünkön hozam is keletkezik). Ha átmeneti pénzügyi gondokkal küzdünk, ez lehet a legjobb megoldás.

• Díjmentesítés: néhány biztosítónál kérhetünk a szerződésünkre díjmentes leszállítást, vagyis azt, hogy a rendszeres díjat nem fizetjük tovább. Ennek eredménye általában az, hogy klasszikus biztosításnál a kockázati biztosítást és / vagy a kiegészítő biztosításokat elvesztjük, az alapbiztosítás biztosítási összege pedig lecsökken. Unit-linkednél nem feltétlen vesztjük el a kockázati biztosítást és / vagy a kiegészítő biztosításokat. A költségeket tovább vonják, majd tartam végén megkapjuk az aktuális egyenlegünket. A díjszüneteltetéssel ellentétben itt nincs lehetőség adott idő eltelte után (fél év-egy év) újra rendszeres díjat fizetni.
  

• Kötvénykölcsön: a befizetett díjak terhére ritkább esetben kérhetünk a biztosítótól kötvénykölcsönt, amit a későbbi rendszeres díjfizetéssel kell majd fedeznünk. A meglévő költségek mellé ez általában még plusz költséget (kamatot) jelent.

• Rendszeres díjfizetés a többletbefizetésekből: néhány biztosító arra is kínál módot, hogy írásbeli beleegyezésünkkel a rendszeres biztosítási díjat levonják a felhalmozási egységekből, illetve az eseti számlára történt többletbefizetésekből.

• Részleges visszavásárlás: a kezdeti időszak (jellemzően az első 1-3 év) után van arra is lehetőségünk, hogy részlegesen, a szerződés megszüntetése nélkül vásároljuk vissza az életbiztosításunkat, némi plusz költségért cserébe. Ilyenkor sem érdemes a rendszeres díjakhoz hozzányúlni (hanem a felhalmozási egységekhez és az eseti számlához), hiszen a díjhátralék szankciói itt is felmerülnek.

Nyugdíjpénztár

Mi van, ha nem tudom fizetni?

A nyugdíjpénztárak némileg "kegyesebbek," hiszen a tagságot nem mondja vissza a szolgáltató, ha nem tudja a pénztártag fizetni a tagdíjat. Továbbra is vonják viszont a működési költségeket a korábban befizetett tagdíjakból, ami az ÖPOSZ adatai szerint általában a minimum tagdíjra vetített 3-4% körüli összeg (ez nominálisan általában párszáz forintot jelent csak). Vigyázzunk viszont arra, hogy az állami támogatást csak az éves befizetésünkre kapjuk meg, nem pedig a benn forgó tőkeösszegre, vagyis a kieső tagdíjra nem kapjuk meg a 20%-os adójóváírást.

Mi van, ha ki akarok szállni?

Jóval komolyabb a helyzet, ha nyugdíj előtt ki akarjuk venni az összes pénzt a pénztárból. 10 év eltelte előtt egyáltalán nem tudunk hozzányúlni a nyugdíjpénztári megtakarításhoz, pénzkivételre először csak 10 év után van lehetőség.

10 év után a hozam adómentesen kivehető három évente, a tőkére viszont 15% szja, 19,5% szho fizetendő, az első tíz év adóalapja viszont évente tíz százalékponttal csökken. Ez azt jelenti, hogy huszadik évnél már az első 10 év tőkéjét adómentesen kivehetjük nyugdíjba vonulás nélkül is a nyugdíjkasszából, a hozamot pedig lefölözhetjük három évente.

De összességében nem érdemes a nyugdíjpénztárakból sem kivenni a pénzt nyugdíj előtt, hiszen ezzel az időskori önmagunk megtakarítását csökkentjük egy olyan élethelyzetben, amikor valószínűleg egyébként is jelentősen csökkenő bevételekkel kell, hogy számoljunk.

Mit tudok tenni, hogy csökkentsem a terheimet?

Az elsődleges opció a tehercsökkentésre az, hogy a vállaltnál kevesebbet fizetünk be, ebben az esetben viszont az állami támogatás is kevesebb lesz, a költségek pedig a sávos költségelvonási rendszer miatt magasabbak lehetnek.

Ha tíz év előtt mindenképp hozzá akarunk férni a pénzünkhöz, ezt tagi kölcsön formájában tehetjük csak meg. Ennek díja jellemzően 1% körül mozog és a pénztár kamatot is számíthat fel a kölcsönvett pénzre, ami jellemzően jegybanki alapkamat + 5 százalékpont.

Lakástakarék

Mi van, ha nem tudom fizetni?

Ez a kérdés leginkább a régebbi, még 30%-os állami támogatással működő lakástakarék-szerződések esetén lehet érdekes, hiszen ezeknek a szerződéseknek az állami támogatás volt a fő vonzereje és ez veszélybe kerül, ha elmaradoznak a díjak.

Ha egy negyedéven belül akár egy havi befizetésünk elmarad, arra a megtakarítási negyedévre már nem írják jóvá az állami támogatást, csak a betéti kamatokat. A jó hír azt, hogy 1-2 havi elmaradást még lehet utólag pótolni, de vigyáznunk kell arra, hogy az adott megtakarítási év harmadik és negyedik negyedévében nem lehet több a jóváírt állami támogatás összege az egyébként járó támogatás 25-25%-ánál. Tehát nem tehetjük meg azt például, hogy az utolsó negyedévben gurítjuk be az egész éves elmaradásunkat. Ilyen esetben jó megoldás lehet a szüneteltetés is, lásd alább.

Az újabb szerződéseknél már nincs állami támogatás, helyette kamatbónuszokkal találkozhatunk, melyek a díjfizetések elmaradása, netán korai szerződésfelmondás esetén szintén veszélybe kerülhetnek.

Mi van, ha ki akarok szállni?

Ha 4 év lejárta előtt meg akarjuk szüntetni a szerződésünket, a teljes állami támogatást bukjuk, viszont a betéti kamatokat jóváírják. Mivel a betéti kamat olyan alacsony, hogy nem biztos, hogy fedezi a szerződéskötési és számlavezetési díjat, ezért lakástakarékkal is bukhatunk korai visszaváltás esetén. Ebben az esetben nem kell lakáscélú felhasználást igazolnunk.

Ha 4 évesnél hosszabb időre kötöttük a szerződést és lejárat előtt, de 4 év elteltével akarjuk felmondani, a a legutóbbi teljesített szerződéses időszakig keletkezett állami támogatást megkapjuk, de a lakáscélt ebben az esetben is igazolnunk kell.

A kiutalási időszak egyébként 2-3 hónap, úgyhogy lakástakarék-szerződést sem éri meg vészhelyzeti likviditáskezelésre használni. Ha azonnal kell a pénz, kérhetünk a 2-3 hónapos kiutalási időszak helyett azonnali kiutalást is, ennek viszont tetemes díja van: a teljes kiutalt összegre vetített 3%.

Mit tudok tenni, hogy csökkentsem a terheimet?

Átmeneti fizetési probléma esetén lehetőségünk van a szerződésünk szüneteltetésére, melynek párezer forintos költsége van. Ebben az esetben maximum egy évig kapunk haladékot úgy, hogy az állami támogatást nem bukjuk el, a szerződés lejárata viszont ugyanennyit csúszik.

Ha lakáscélra kell sürgősen a pénz, egyes kasszáknál azonnali vagy áthidaló lakáshitelt is igényelhetünk, míg a megtakarítási időszak tart.