A fővárosban 1,6 millió fő lakott az állandó lakosok száma alapján 2025. január 1-jén, durván 59 ezer fővel kevesebb, mint 2020-ban.
A legfrekventáltabb települések egytől egyig községek, kiemelkedik közülük Vácrátót, ahová az elmúlt egy évben is rengetegen költöztek.
Közkeletű tévedés, hogy a falusi csok minden faluban elérhető és hogy városokra nem vonatkozik a kedvezmény.
A Velencei-tó térségének települései már-már vonzóbbak, mint a Balaton, a Tisza-tónál viszont felemás a helyzet.
Még most is számtalan települést találunk, ahol az elmúlt egy év alatt ugrásszerűen nőtt a lakosok száma.
A megyeszékhelyek közül számszerűen Miskolcról hiányzik a legtöbb lakos, és a csökkenés arányaiban is jelentősebb, mint a többi, nagyobb lakosságszámú városban.
Magyarország népessége folyamatosan fogy és öregszik, ami komoly kihívások elé állítja a gazdaságot és a társadalmi ellátórendszereket.
Külön vizsgáltuk a vármegyén belüli vándorlásokat is, ebben a tekintetben kiemelkedik Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Ha a gyerekek más településre járnak iskolába, a szülők dolgozni, ahol van olcsó diszkontüzlet, akkor a helyi – és a sokszor igen drága – kisbolt nem fog labdába rúgni.
A Pénzcentrum már több éve vizsgálja az állandó lakosság változását, a ranglisták minden évben mutatnak némi változatosságot, vannak azonban állandó "népszerűségi" faktorok.
Európai léptékű programra van szükség ahhoz, hogy megálljon az EU keleti régiójának kiürülése.
Ha Magyarországon sokáig halogatjuk a reformot, az egyébként is fejnehéz állami nyugdíjrendszer finanszírozása egyre súlyosabb terhet fog jelenteni.
A jövőre tekintve, Magyarország továbbra is népszerű célpont lehet az idősek számára, különösen Nyugat-Európából.
Az évszázad végére a becslések szerint kb. 7,5 millióan lehetünk majd. 2040-re kb. a népesség negyede lesz 65 év feletti, 2100-ra minden harmadik magyar 65 évnél öregebb lesz.
A legfrissebb adatok szerint már 4,6 millióan éltek agglomerációban és további 1,6 millióan nagyvárosokat övező településegyütteseken.
A változásokhoz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen lenne a szemléletváltás is - a legtöbb fejlődni valónk talán a kooperáció területén van.
2025-ben ugyanis - valószínűleg két lépésben - megduplázná Orbán Viktor a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékét.
Ezúttal Dél-Alföld régióban vizsgáltuk meg alaposabban, hogyan változott az állandó lakosság száma az elmúlt években.
Egyre rosszabb a demográfiai helyzet egy balatoni településen, viszont a vezetők ötlete szerint ezt lehet orvosolni, és meg is próbálják.
Vannak olyan vármegyék, ahol már csaknem a népesség negyede nyugdíjaskorú, miközben Pest megyében mindössze 18 százalékos a 65. életévüket betöltöttek aránya.
