Ezrek hagyják el ezeket a magyar városokat, falvakat 2024-ben: mit tudhatnak, hova menekülnek?

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában Magyarország hat régióját vizsgáltuk aszerint, hogyan alakult az állandó lakosság az egyes településeken. Sorra vettük a NUTS 2 régiókat Közép-Magyarország kivételével, mely Pest vármegyét és Budapestet foglalja magában, mivel a fővárosi kerületek lakosságszám változásával, illetve az agglomerációval már külön cikkben foglalkoztunk. Elsőként a Dunántúl három régióinak, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl lakosságszámának változásait vizsgáltuk, majd Észak-Magyarország és Észak-Alföld településeinke adatait elemeztük. A sorozatunk aktuális, utolsó részében pedig a Dél-Alföld került a fókuszba. 

2023. január 1-hez képest Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent idén év elejére, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint. Az állandó lakosság számszerűen 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Dél-Alföld régióban 1 241 017 fő volt január 1-jén az állandó lakosok száma, mely 2023-hoz képest 0,63 százalékos, 2020-hoz viszonyítva pedig 2,68 százalékos csökkenést jelent. Vagyis az országos átlagnál rosszabb a helyzet, vagy például Észak-Alföldnél is, viszont régiós szinten nem a legvészesebb - Észak-Magyarország vagy Dél-Dunántúl területén nagyobb az elnéptelenedés foka.

A legnépszerűbb települések dél-alföldi rangsora - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - több meglepetést is tartogat. Dél-Alföld is azokhoz a régiókhoz tartozik először is, ahol nem a törpefalvak dominálnak a listán - ez a településszerkezetből adódik. Az Őrségben, vagy domb- és hegyvidéken sokkal jellemzőbb az aprófalvas elosztás, az Alföldön viszont sokkal inkább jellemző a mezővárosi jelleg, vagyis sok, viszonylag kisebb népességű várost találunk, a lakosok nagyobb része ezekben a városokban él és a falvak mérete is jellemzően nagyobb. 

Így nem is csoda, hogy más régiós toplistákkal ellentétben városok is feltűnnek a rangsorokban. Volt erre máshol is példa, de sok helyen csak községek jutottak a TOP50-be. A ranglistára jellemző az is, hogy nincs nagyon kimagasló növekedés, és 1 százalék gyarapodás sem volt szükséges a listára kerüléshez. A Dél-Alföld további érdekessége, hogy két vármegye esetében a TOP20-as listát nem lehet megtölteni elég községgel, várossal, mert nem volt annyi növekedést mutató település sem.

TOP50 dél-alföldi település

Az egyéves növekedésben rekorder települések közül 28 Bács-Kiskunban, 13 Csongrád-Csanádban és 9 Békésben található. A listát Felsőlajos vezeti, ahol már ezer felett jár az állandó lakosok száma. A Wikipédia szerint Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. Valamikor Lajosmizse külterülete volt, melyet 1958-ban ún. tanyaközponttá szerveztek, mely jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1986-ban Lajosmizse társközségévé nyilvánították, majd az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg.

Az egykori tanyaközpontot Kunpeszér, Magyardombegyház és Mátételke követik a ransorban 3-3,5 százalékos növekedésükkel. A listára három város tudott feljutni: a csongrád-csanádi Mórahalom, a békési Elek és a bács-kiskun megyei Dunavecse, valamint Hajós.

2020-hoz viszonyított, ötéves növekedési toplistát Bács-Kiskun vármegyei Ballószög vezeti, ami korántsem kis település, 16,4 százalékos növekedése ennek tükrében is kimagasló. A rangsorban Kunbaracs és Helvécia követi, ugyancsak ebből a vármegyéből. A TOP50-be 30 Bács-Kiskun, 19 Csongrád-Csanád és mindössze 1 Békés vármegyei település került.

A városok közül Mórahalom, Dunavecse, valamint a csongrád-csanádi Sándorfalva jutott fel a ranglistára. Egy TOP60-as listára viszont bejutott volna Tiszakécske, Lajosmizse és Kerekegyháza is. Ugyan minimális volt a növekedés, de az ország bármely városában már az is eredmény, ha nem csökkent a lakosságszám - hiszen a városainkra jellemző leginkább az elnéptelenedés. A kiköltözők is inkább a községekbe áramlanak - vagyis áramlottak, ez a trend megtörni látszott 2023-ban és ismét Budapest felé fordult az érdeklődés.

A számszerű növekedést tekintve pedig a Dél-Alföldön 105-625 fővel bővült Maroslele, Szalkszentmárton, Sándorfalva, Deszk, Mórahalom, Szatymaz, Helvécia és Ballószög lakónépessége. A legnagyobb csökkenés a megyeszékhelyeken, Szegeden (-5704 fő), Kecskeméten (-2639 fő) és Békéscsabán (-2325 fő) látszik. A régióból 34 ezer fő "hiányzik", vagyis egy Baja méretű városnyi lakos 2020 távlatában. 

Azt fontos figyelembe venni, hogy az állandó lakosok számát nemcsak a beköltözők és elköltözők határozzák meg, hanem a születések és halálozások is befolyásoljásolják az adott helyen. Elemzéseinkben abból indulunk ki, hogy az állandó lakók nagymértékű növekedése nagy eséllyel jelenti, hogy az adott hely vonzó lakóhely. Ebben lehetnek anomáliák - pl. ha egy törpefaluba adott évben beköltözik egy család, vagy csak születik 1-2 gyerek és ettől nagymértékben nő a lakosság - de ezekkel együtt is érdemes megvizsgálni ezt az adatsort. Hiszen egy-egy hely vonzóereját mutatja már az is, hogy nem apad a lakosság - mint ahogyan országosan egyre csökken. Ha az általános népességfogyás mellett egy hely tartja magát, vagy még akár növekedni is tud, az már teljesítmény.

Legnépszerűbb települések Bács-Kiskun vármegyében

Bács-Kiskunban 509 919 fő volt az állandó lakosok száma 2024. január 1-jén. A csökkenés egy év alatt 0,46 százalékos volt, öt év alatt pedig 1,87 százalékos. Ez valamivel rosszabb, mint az országos átlag, de nincs messze attól. 2020 óta 9 719 lakos "tűnt el" a megyéből. 

Mivel ahogy fentebb már írtunk, a régiós toplistán domináltak a Bács-Kiskun vármegyei települések, a megyei toplista semmilyen újdonságot nem tartogat a TOP50-ben szereplőkhöz képest. Az egyéves rangsort Felsőlajos vezeti, melyet Kunpeszér, Mátételke, Kunbaracs és Ballószög követ a sorban. Az ötéves toplistát pedig vezeti Ballószög, melyet Kunbaracs, Helvécia, Felsőlajos és Kunpeszér követ. 

A legnagyobb mértékű csökkenés 2020 óta Zsana, Pirtó, Imrehegy, Bácsszőlős, Bácsszentgyörgy és Újsolt településeken volt. Ha számszerű változást nézünk, akkor a legtöbb fővel Ballószög, Helvécia és Szalkszentmárton tudtak növekedni, ami azért érdekes, mert mindhárom község - más megyékben a legnagyobb számszerű növekedést többnyire városok tudják elérni, melyek befogadóképessége értelemszerűen eleve sokkal nagyobb. A legnagyobb számszerű csökkenés a már említett Kecskeméten volt: 2639 fő. Bajáról 1652 fő, Kiskunhalas 1346 fő hiányzik. 

A városok közül egyértelműen Dunavecse a legnépszerűbb, öt- és egyéves távlatban is növekedni tudott. 2020 óta nőtt még Tiszakécske, Lajosmizse és Kerekegyháza állandó lakossága, a múlt év óta pedig Hajóson és Szabadszálláson laknak többen.

Legnépszerűbb települések Békés vármegyében

Békés vármegyében nagyon jellemző az elnéptelenedés: 2024. január 1-jén az állandó lakossága 332 453 fő volt, 0,9 százalékkal csökkent egy év alatt, és 4,1 százalékkal öt év alatt. Több mint 14 ezer fővel laknak most kevesebben Békésben, mint 2020-ban. 

Ahogy előrevetítettük, Békés vármegyében az a helyzet állt elő, hogy nincs 20 olyan település, amely növekedést tudott mutatni. Egy év távlatában 13, öt év után pedig csak egyetlen egy település akadt, amely növekedni tudott. Utóbbit könnyű kitalálni, hiszen az az egyetlen békési település az, amely a régiós ötéves rangsorban megjelent: Telekgerendás. Igaz, 202 óta mindössze 17 fővel, de ez is kimagasló eredmény a megyei helyzethez képest.

Telekgerendás is egy viszonylag új település, 1952. január 1-jén lett önálló község a Wikipédia szerint, azelőtt Békéscsabához tartozott. A község honlapja szerint a belterület nagy része falusias jellegű lakóterület, lakott ingatlanok mellett a külterületi kertek kis alapterületű házai közül néhányban állandóan laknak. Azt írják, a település adottságai - Békéscsaba közelsége, jó közlekedési feltételek, kerékpárút, megfelelő életminőséget biztosító infrastruktúra - a fejlődés szempontjából igen előnyösek. 

2023 óta azért néhány - tizenhárom - helyen történt növekedés. A legnagyobb mértékű, több mint 1 százalékos növekedést Magyardombegyház, Telekgerendás, Kardoskút, Pusztaottlaka és Tarhos tudták felmutatni. Ezek Telekgerndás kivétalével 1000 fő alatti községek. Az ennél nagyobb települések közül Gádoros, Elek, Gerendás, Csabacsűd, Körösladány és Doboz mutatott pozitív irányú változást. 

A városok közül - az említett Eleken és Körösladányon túl - tűrhető a helyzet Mezőberény, Kondoros, Újkígyós és Medgyesegyháza területén, az országos átlag alatt maradt a csökkenés. 

Számszerű növekedésről nincs értelme beszélni. Számszerű csökkenésben Békéscsaba jár az élen, ahol 2325 fővel laknak kevesebben, mint 2020-ban. Több mint ezer fővel vannak kevesebben Gyulán és Orosházán is.

Legnépszerűbb települések Csongrád-Csanád vármegyében

Csongrád-Csanád vármegyében még 2023-ban is 400 ezer fő felett járt az állandó lakosságszám, 2024. január 1-jén viszont már csak 399 096 fő volt bejelentve a belügyi nyilvántartás szerint. Ez 0,64 százalékos csökkenést jelent egy év, és 2,51 százalékos csökkenést öt év alatt. Több mint 10 ezer fő morzsolódott le. 

Az egyéves rangsorban a települések zöme, az ötéve toplistáról pedig egy kivételével mind felkerült a régiós TOP50-be. Sajnálatos módon ebben a megyében sem találtunk 20 olyan települést, amely 2023 óta növekedést tudott felmutatni, csak 17-et. Csongrád-Csanád mentségére szóljon viszont, hogy más megyékhez mérten kevés település is volt versenyben. 

Továbbá azok a települések is, amelyek növekedni tudtak, egészen csekély mértékben tették ezt. Az egyéves toplistát Deszk vezeti, második Újszentiván és harmadik Mórahalom. Az ötéves rangsorban Ferencszállás, Maroslele és Deszk áll az élen. 

A városok közül egyedül Mórahalom, amely 2020 és 2023 óta is növekedést tudott felmutatni. Még érdemes kiemelni Sándorfalvát, ahol öt év távlatában láthatunk jelentősebb növekedést, a városok nagy részének azonban apad a lakossága. Legnagyobb számban Szegeden, legnagyobb mértékben viszont Szentesen és Hódmezővásárhelyen. 

Demográfiai cikksorozataink

A Dél-Alföld régió elemzésével zárul lapunk nyári cikksorozata, melyben a magyarországi NUTS 2 régiókat vizsgáltuk az állandó lakosságszám változása szempontjából. A hatrészes sorozat cikkei itt érhetők el, míg korábbi demográfiai elemzéseink - Budapestről itt és az agglomerációról itt. Tavasszal indított sorozatunkban nemcsak a fővárost és az agglomerációt vizsgáltuk: a magyarországi slágertelepülések volt az első rész témája, a második pedig az elnéptelenedő falvak, városok.

Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel, és a friss falusicsok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Volt cikkünk a nagyobb tavaink körül található településekről, illetve a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogú városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk is. Ennek a sorozatnak az egyes részei itt találhatók.