Itt él a legtöbb egészséges, jómódú nyugdíjas az országban 2024-ben: mégis, mit tudhatnak?

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján tovább emelkedett a 65 év felettiek aránya 2024-re. Általános tendencia, hogy a népesség folyamatosan csökken, 2024. január elsején már csak 9 584 627 főt számlált Magyarország. A 65 év felettiek száma viszont évtizedek óta emelkedik - ebben a 2023 év hozott némi visszaesést, de az emelkedés 2024-ben folytatódott. Így nem csoda, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárt betöltöttek aránya is emelkedik a lakosságon belül. Az azonban nem mindegy, milyen ütemben, hiszen a társadalom szempontjából nagy kihívást jelent az elöregedés - vagyis hogy egyre kevesebb aktív korúnak kell egyre több időst eltartania.

Miközben 2001-ben még valamivel 15 százalék felett járt a 65. életévüket betöltöttek aránya - és hazánk népessége párszáz fővel meghaladta a 10 millió 200 ezer főt -, 2024-ben már 20,7 százaléka töltötte be a lakosságnak a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt. Az öregedési index a 2023-as 141,5-ről  143,2-re emelkedett. A lakosság átlagéletkora 41-ről 41,1-re nőtt. Több tendencia is zajlik egy időben: csökken a teljes népesség, nő - illetve az utóbbi években inkább stagnál - az idősek száma, és csökken a 65 alattiak száma.

A 2020-as évekre az elöregedés olyan mértékűvé vált, hogy országosan a lakosságnak már egyötödét teszik ki az idősek. A korábban jellemző meredek emelkedési trendet megtörhette a járvány, illetve más demográfiai változások. 

A 20,7 százalékos arány országos átlag, azonban a nyugdíjaskorúak aránya területileg nagy eltéréseket mutat. Vannak olyan vármegyék, ahol már csaknem a népesség negyede nyugdíjaskorú, miközben Pest megyében mindössze 18 százalékos a 65. életévüket betöltöttek aránya.

Miért fontos az, hogy az egyik megyében több idős él arányaiban, mint a másikban? - tehetnénk fel a kérdést. Hogyha az elöregedésre társadalmi problémára tekintünk, akkor fontos belátni, hogy ehhez a területi egyenlőtlenséghez mennyire alkalmazkodik a szociális vagy az egészségügyi ellátás. Mennyi kórházi ágy jut 1000 főre, vagy hogy milyen a patikai lefedettség. Ekkora százalékos eltérés esetén, mint amilyen Zala és Pest megye között van, már komoly különbséget jelenthet, hogy az ott élőknek milyen esélye van ellátáshoz jutni.

Ahogy az tavaly a 2022-es népszámlálási adatokból kiderült, az egészségi állapot alapján is legalább ilyen megosztott az ország. Az adatok alapján korábban megvizsgáltuk, melyik megyékben élnek arányaiban a legkevesebben a tartós betegséggel, azt láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében az arányuk mindössze 16,24 százalék. Budapesten élnek arányaiban a második legkevesebben krónikus betegek, a lakosok 16,84 százalékát teszik ki. Pest sem sokkal maradt le, itt 17,04 százalék az arány.

Eközben azt láthatjuk, hogy Tolna, Békés, Nógrád vármegyékben a legrosszabb a helyzet, ezeken a területeken 21 százalék feletti a tartós betegek aránya a lakosság körében. Ha pedig csak a 65 éven felüliek arányát vizsgáljuk, látható, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élő idősek közül minden második krónikus betegségtől szenved, míg Vas vármegyében, Budapesten, Győr-Moson-Sopronban az idősek között nincs 40 százalék a tartós betegek aránya.

Kevesebben születtek, de kevesebben is hunytak el

A friss adatok alapján, mely az utóbbi adatolható egy évet - 2023. második negyedévétől 2024. első negyedévéig tartó időszakot - írja le, több megyében látunk pozitív mérleget születések és halálozások terén. Az egy évvel korábbi, azonos időszak viszonylatában a természetes szaporodás/fogyás mutatója kedvezőbb Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén területén, valamint Budapesten.

Élveszületések tekintetében egy területen sem sikerült javítani az egy évvel korábbi időszakhoz képest, a legkisebb csökkenést Szabolcs-Szatmár-Bereg könyvelhette el. Halálozások tekintetében is csökkenés mutatkozik, egyedül Baranyában múlta felül az elmúlt év az egy évvel korábbi időszakot.

Nyílik az olló

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, nemcsak a természetes szaporulat, vagy az idősek száma terén adódnak nagy különbségek, hanem a nyugdíjak átlagos összegében is. 2024-ben is Budapesten volt a legmagasabb a nyugdíjak átlagos havi összege - 276 ezer forint - miközben az országos átlag 231 ezer forint. A nyugdíjak egy év alatt 10,7-11,3 százalékkal nőttek, legkisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg, leginkább pedig Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt élnek Magyarország luxusnyugdíjasai: közel 60 ezren kapnak legalább félmilliós nyugdíjat

A legmagasabb sávban több mint 60 ezren vannak, több mint félmilliós járandósággal, miközben 120 ezer forint alatti ellátást közel 200 ezren kapnak.

Az pedig szintén csak egy dolog, hogy forintban kifejezve mennyi a nyugdíj és mennyit emelkedett. Az még többet nyom a latban, hogy mennyit ér valójában ma a nyugdíjasok pénze. A GKI nemrég megjelent elemzése rámutatott, hogy a hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek az EU-csatlakozás óta.

Azt viszont hozzátették, hogy bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a magyarokat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.