A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.
A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.
A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.
Milyen új HR-trendek formálják a jövőt, és hogyan tudnak a vállalatok ezekhez alkalmazkodni?
Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait
Az EU nemrég új irányelvet fogadott el a minimálbérek meghatározására, amely azt célozza, hogy a tagországok a gazdasági fejlettségéhez mérten igazodó minimálbért állapítson meg.
Leginkább a munkabér-emelkedések lassuló ütemén, vagy egyenesen a béremelés elmaradásán érezhetjük meg, ha az ország gazdaság technikai recesszióba kerül.
A jövő évi pedagógus béremelés célkitűzése a 2025-ben várható diplomás átlagbér 80%-ának elérése, ez a tervek szerint további 20-21%-os tanárbéremelést jelent.
Az ipari termeléssel nincsen semmi baj Magyarországon, kereskedelmi problémák vannak, ezért van szükség a gazdasági semlegesség politikájára - jelentette ki a miniszterelnök.
A gazdasági növekedés megteremti a béremelés lehetőségét, csakhogy sok olyan külső körülmény van, ami ezt keresztülhúzhatja - mondta a miniszterelnök a közrádióban.
A munkaerőpiac és a humántőke állapota is gyenge, amit a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer tovább súlyosbít.
Jövőre is kimaradhatnak az érdemi fizetésemelésből a rendvédelmi igazgatásban dolgozók.
Németország legnagyobb ipari szakszervezete, az IG Metall, elutasította a munkáltatók által javasolt 3,6%-os béremelést, az szerintük túl kevés és túl későn érkezik.
Horvátországban 2025. január 1-jétől a minimálbér 130 euróval bruttó 970 euróra (közel 390 ezer forint) nő.
Az év vége közeledtével a vállalatok már javában készülnek 2025-re, tervezésüket pedig ismét az óvatosság jellemzi.
A dolgozó fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak.
A gazdasági semlegesség kivívásának sikerén múlik az, hogy mekkora lehet a növekedés, de a kormány 3,5 százalékot szeretne - erről beszélt a rádióban a miniszterelnök.
Bár csaknem ezermilliárd ment rá eddig, maguk a gyógyítók nem érzik, hogy javult volna az egészségügy helyzete a bérrendezéstől.
Egy esetleges sztrájk jelentős fennakadásokat okozna az ellátási láncban.
A semlegességről, a gazdasági növekedésről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök: máshogy értékeli a számokat, mint a közgazdászok, és szerinte a magyarok túlvannak a nehezén.
