Itt az új "olajbotrány": ebben utaznak most az áfacsalók

Néhány hónapja bejárta a magyar sajtót azoknak az elkövetőknek az esete, akik félmilliárd forintos kárt okoztak az államnak azáltal, hogy kijátszották az áfafizetési kötelezettséget. A módszerük egyszerű volt. Egy román cég nevében nagy mennyiségű gabonát vásároltak azzal, hogy azt külföldre szállítják. A kivitel tényét hamis fuvarlevelekkel igazolták, ám az árut mégsem Romániában, hanem Magyarországon adták el méghozzá áfával növelt áron. Az ügyleten így a vételár 25 százalékát, azaz a be nem fizetett általános forgalmi adót megnyerték, amit annak rendje és módja szerint zsebre is tettek. Az üzlet nem mehetett rosszul, hiszen az ügyeskedők lakásán 1,2 milliárd forint értékben találtak különböző értékpapírokat a pénzügyi nyomozók.

Az agráriumban és az élelmiszer-iparban dolgozó különböző érdekképviseletek tagságuk jelzései alapján határozottan állítják, a fenti esethez hasonló ügyek a jéghegy csúcsát jelentik. A hatóságok az ügyetlenebb kishalakat kapják el, az igazán nagyban utazó csalók érintetlenek maradnak. A hazai gabonatermés 25 százaléka érintett a feketekereskedelemben - állítja Pótsa Zsófia, a malmokat, takarmánygyártókat összefogó Gabonaszövetség főtitkára. Ha utánaszámolunk, kiderül, nem kevés pénzről van szó.

Tízmilliárdok tűnnek el nyomtalanul

Magyarországon évente 13-15 millió tonna gabona terem. Ennek a negyedrésze 3-4 millió (!) tonna. Ahhoz, hogy alsó hangon megbecsüljük az áfacsalók által okozott kárt, vegyük alapul az Európai Unió által alkalmazott tonnánkénti 101 eurós intervenciós árat. (Ez az az ár, amelyért piaci zavar esetén Brüsszel megvásárolja a gabonát. Az intervenciós ár, azonban meglehetősen nyomott, a termelői költségek csak egy részét fedezi, a tényleges piaci árak ennél lényegesen magasabbak.) A nyomott intervenciós áron tonnánként 28 ezer forinttal számolva, a 3-4 millió tonna gabona értéke 84-111 milliárd forint között van, aminek az áfavonazata 21-27 milliárd forintot tesz ki évente. Alsó hangon tehát csak a gabona feketekereskedelméből ennyit tesznek zsebre az áfacsalásra specializálódott vállalkozások.

A szám azonban még ennél jóval nagyobb is lehet, hiszen nemcsak a gabonaágazat fertőzött. Az áfacsalók üzletelnek cukorral, olajosmagvakkal, élőállattal, hússal, zöldséggel és gyümölccsel. A lényeg, hogy a termék még azelőtt a végfelhasználóhoz kerüljön, mielőtt a hatóságnak feltűnne a turpisság. Szomorú, de a csalók termékeire mutatkozó kereslet egyre nő,ami tovább erősíti a feketegazdaságot. Lássunk egy példát. A baromfitartók között nagy a kísértés, hogy feketén vásároljanak takarmányozási célra gabonát, hiszen termelési költségeik 60-70 százalékát a takarmány költsége teszi ki - nyilatkozta kérdésünkre Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A kísértés ráadásul az elmúlt években bekövetkező gabonaár-robbanás hatására csak növekedett, így óhatatlanul emelkedett a kereslet a számla nélkül forgalmazott, éppen ezért olcsóbb gabona iránt.

A jelenség a baromfiólaktól a fogyasztó asztaláig gyűrűzik. Ha ugyanis a baromfitartó feketén vesz takarmányt, az áfát ő sem fizeti be, inkább feketén adja el termékét a vágóhídnak, aki aztán feketén értékesíti a baromfihúst. Így fordulhat elő, hogy az évente kikelt 150-160 millió darab baromfiból csak 100-110 millió darab jut el papíron is a vágóhidakra. Látszólag mindenki jól jár: a baromfitartó el tudja adni az állatait, a vágóhíd az általa levágott állatok húsát, a kereskedő olcsó áruhoz jut, amivel be tudja csalogatni üzleteibe a vevőket. Csakhogy mindeközben a költségvetés tízmilliárdokat veszít.

Hogyan dolgoznak a csalók?

Kétféle eset létezik az áfacsalásra. Az egyikben csak papíron mozog az áru, fiktív menetlevéllel. Az is előfordul, hogy akár még egy uniós országbeli vevő által kiállított mázsalevéllel is igazolják, hogy a gabona megérkezett a vevőhöz, miközben az meg sem mozdult, hanem egy raktárban pihen. Más esetekben viszont ténylegesen elhagyja az országot a termény, majd akár 15-30 cég is adja-veszi egymás között papíron, majd sok állomás után visszajön az országba. Az utolsó kereskedő - a 25 százalékos elcsalt áfából zsebre tett nyereségből - nyomott áron tudja értékesíteni a terményt. Sok esetben a malomnak egyáltalán nincs fogalma arról, hogy feketén utaztatott gabonát vásárolt. Így válhatnak részesévé egy bűnbandának akaratukon kívül a termelők és a feldolgozók is - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Marjay Gyula, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke.

A bűnbandában részt vevő vállalkozásokat csak sziszifuszi munkával lehet ellenőrizni. Az a gond, hogy iszonyú nehéz megtalálni, melyik az a láncszem, ahol eltűnik az áfa a rendszerből. Jellemzően ugyanis olyan cégek vesznek részt a bűnbandában, amelyek 2-3 hónapig működnek, majd a tagok kimentik belőlük a vagyont, és felszámolás alá kerül a cég - magyarázza Marjay. 

A csalókmegússzák, a vétlen gazdákon veri el a port az adóhatóság

Az általunk megkérdezett mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekképviseletek egybehangzóan állították, hogy a kormánynak, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az adóhatóságnak is három éve folyamatosan jelzik, mi történik a gabonapiacon. Gyakran konkrét kereskedő és fuvarozó cégeket is megneveznek, ám ennek ellenére az áfacsalók büntetlenül folytatják üzelmeiket. Egy-két leleplezésről érkezik csak hír, ám az igazán nagy játékosok sosem buknak le. Nagy kérdés, hogy a kormányok miért nem lépnek fel hatékonyan a jelenség ellen, hiszen az áfacsalások visszaszorításával növelhetni lehetne a költségvetési bevételeket, amelyekre amúgy is égetően nagy szükség lenne.

Gyakran előfordul, hogy a csalók helyett a vétlen termelők kerülnek bajba. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára legalább 30 olyan esetről tud, amikor az adóhatóság a felszívódott kereskedő és fuvarozó cégek képviselői helyett a csalásban vétlen gazdákkal fizettette meg a hiányzó áfát. A hatóság arra hivatkozik, hogy a termelőnek kell meggyőződniük arról, hogy az áruja minden kétséget kizáróan külföldre kerül. Ez teljes képtelenség, hiszen minden gabonaszállító teherautót nem követhetünk a határig - háborog Tóth István.

A bajba került gazdák hiába pereskednek, a bíróság rendre az adóhatóságnak ad igazat. Jobb híján a termelők minden gabonakereskedővel szemben bizalmatlanok. A kiviteli célra, magas áron, készpénzért gabonát vásárolni kívánó vállalkozásokkal inkább szóba sem állnak.

Mi lehet a megoldás?

A hatóságok alacsony hatásfokú tevékenységét látva az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozók arra próbálták rábírni a kormányzatot, hogy az agártermékek és az élelmiszerek áfáját csökkentse a kormány 5 százalékra. Emellett ugyanis már nem érné meg kockáztatni. A vidékfejlesztési tárca felkarolta a kezdeményezést. A háttérszámítások szerint 240 milliárd forint bevételtől esne el a költségvetés, ha az 5 százalékos kulcs valamennyi alapvető élelmiszerre érvényes lenne. A szakértői anyag szerint azonban a veszteség jelentős része megtérülne, mert többletbefizetések származnának abból, hogy a gazdaság kifehéredne, a fogyasztás pedig nem esne vissza. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban - napi finanszírozási okokra hivatkozva - lesöpörte az asztalról az előterjesztést.

Nagy eséllyel jelentősen csökkenteni lehetne a visszaéléseket, ha az - építőiparhoz hasonlóan - az agrártermékekre is bevezetnék a fordított áfafizetést. Ennek lényege, hogy nem az eladónak, hanem a vevőnek kellene bevallania és megfizetnie a forgalmi adót, vagy ha jogosult rá, akkor vissza is igényelhetné. Ebben az esetben a láncban középen lévő cégek nem tudnának manipulálni az áfával - hangsúlyozza Marjay Gyula.

Romániában idén június elsejétől vezették be a fordított áfafizetést a gabonakereskedelemben. Ennek hatására felmérések szerint 70 százalékkal csökkent az adócsalás - tudósított az Erdély FM rádió.

A másik megoldás az lehetne, ha olyan szabályokat hoznának, amelyek szerint a nagybani agrárkereskedőknek ehhez a tevékenységhez alkalmas telephellyel, valamint meghatározott nagyságú fuvarozói kapacitással kellene rendelkezniük. A cégalapítást akár kamarai tagsághoz is lehetne kötni. Érdekképviseletek szerint hasznos lenne a fuvarozási szabályok megváltoztatása is, hogy egy könnyen hamisítható és következményen nélkül megsemmisíthető fuvarlevélen kívül számlával is igazolnia kelljen a kereskedőnek a gabona eredetét. A javaslatok ott hevernek a jogalkotók asztalán, azonban semmi sem történik. Marjay elmondása szerint a szakértői egyeztetéseken az adóhatóság, a szaktárca, valamint a részt vevő érdekeképviseletek is mind egyetértenek abban, hogy a jelenség elítélendő, amelyet minden lehetséges eszközzel meg kell próbálni felszámolni.

Mindezek ismeretében az áfacsalókkal és a feketekereskedelemmel küszködők értetlenül állnak azelőtt, hogy miért nem történik semmi. Rendre azzal magyarázzák kudarcaikat, hogy a jelenségnek valószínűleg politikusok is haszonélvezői lehetnek. Emiatt nem változik a szabályozás és nem nyúl hozzá bizonyos vállalkozásokhoz az adóhatóság. Minderre információink szerint a mai sajtótájékoztatón valamelyest rácáfol az adóhatóság: a Pénzcentrum.hu úgy tudja, hogy az agrárszektort érintő, 1 milliárdos áfacsalás leleplezését jelenti mai sajtótájékoztatóján a NAV Bűnügyi Főigazgatósága.

Az agrárágazati szereplők még egy érdekes jelenségre hívják fel a figyelmet: megfigyelhető, hogy a korábban a sztrádaépítkezéseken tevékenykedő, ám az elmúlt években megrendelés nélkül maradt fuvarozó cégek közül sokból lett anyagilag szépen gyarapodó gabonakereskedő.