Aljas bűnözők portyáznak Magyarországon: nyugdíjasokra utaznak, ez a legújabb módszerük

A 2023-ban eddig elkövetett bűncselekmények mintegy 17,2 százalékának 60 éven felüli sértettje volt Magyarországon (azokban az esetekben, amikor a sértett kiléte ismert volt. A Bűnügyi Statisztikai Rendszer havonta frissülő adatai szerint ugyanis a 34 708 esetből 5968 darab volt olyan, amelynek sértettje 60 éven felüli volt.

A statisztikákban mélyebben elmerülve az látszik, hogy leginkább a Nógrád megyei idősek vannak kitéve a bűnözésnek, legalábbis az ottani elkövetések 22,9 százalékában voltak idős sértettek. De Borsodban (22,2%) és Baranyában (21,4%) sem túl kedvező a helyzet, a bűntények több mint ötödében 60 év feletti sértettek is érintettek voltak.

Az idősek elleni bűncselekmények aránya Csongrád-Csanád megyében volt a legalacsonyabb, 11,9 százalékos az összes elkövetés között. De az országos átlag alatt szerepel még Győr-Moson-Sopron (13,4%), Komárom-Esztergom (14,3%) is, de egyébként a fővárosban is csak a regisztrált bűncselekmények 15,2 százalékát követték el 60 év felettiek sérelmére.

Lopás, csalás, átverések: ezektől retteghetnek az idősek

Ha megnézzük a statisztikák szerinti top 10 bűncselekményt, amit idősek kárára követtek el, akkor látható, hogy Baranya megye kivételével mindenhol a lopás vezeti a ranglistát. Mint kiderült

2023-ban az idősek ellen elkövetett bűncselekmények 47 százaléka lopás volt.

Ezt követi 14,33 százalékkal a csalás, 7,1 százalékkal a közúti baleset okozása (azaz idős áldozatai voltak egy-egy balesetnek). A 60 év felettiek ellen elkövetett bűncselekmények 6 százaléka információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás volt.

Mindezek mellett a 10-es listán szerepel még a testi sértés, a zaklatás, a rongálás, a kifosztás, a magánlaksértés és a sikkasztás.

Trükkösen fosztják ki az időseket

A magyar rendőrség sem győzi elégszer hangsúlyozni, hogy mekkora veszélyben vannak az idősek, akiket legfőképpen az úgynevezett trükkös lopások érintenek leginkább - ilyenkor az emberi jóhiszeműségre építve, a figyelem különféle módon történő tudatos elterelésével történik meg az idegen értéktárgy eltulajdonítása, vagyis a lopás. Az egyik figyelemfelhívó anyagban kiemelik, hogy az alkalmazott trükkök végtelenek:

az elkövetők legtöbbször jólöltözött, megnyerő modorú emberek, akik rugalmasan, rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az adott szituációhoz.

Az idősek kárára elkövetett trükkös lopásoknál az elkövetők jellemzően legalább ketten vannak: míg az egyik eltereli a sértett figyelmét, a másik szabadon el tudja tulajdonítani az értékeit. Minden esetben először arra törekednek, hogy beengedjék őket a lakásba, majd, hogy az áldozatuk valamilyen módon felfedje előttük az otthon tartott készpénz rejtekhelyét, amelyre legtöbbször a „nagyobb címletű bankjegy felváltása” trükköt alkalmazzák - azaz megkérik az áldozatot, hogy váltson fel nekik pénzt.

A tapasztalatok szerint a bűnözők körében a legkedveltebb ürügyek, amelyekkel becsöngetnek az idősekhez a következők:

• Pénzt hoztak a nyugdíjfolyósítótól vagy az önkormányzattól, vagy közüzemi szolgáltató munkatársaként a számlán jelentkező túlfizetést hozták ki az ügyfélnek.
• Jellemző a vásárlási vagy eladási szándékkal történő házalás során ( pl..fa-, burgonya vagy hagyma eladás, vasanyag, régi használati tárgyak megvásárlása..stb.. ) történő átverés is. Lényeges, hogy az átadott összegből vissza kelljen adni a gyanútlan sértettnek, mert eközben figyelik meg, hogy hol tárolja a megtakarítását, majd a sértett figyelmét elterelve gyorsan elemelik a félretett pénzt, ezután sietősen távoznak.
• Jellemzően kapcsolódik az esetekhez a 20 000 forintos bankjegy felváltatása. Erre gyorsan előkerül a biztonságosnak vélt rejtekhelyen tartott pénz, így a tolvajnak már nem is kell keresgélni. Régi módszer, hogy az elkövető hirtelen „rosszul érzi magát” és vizet kér. Amíg a jó szándékú áldozat a konyhába megy, máris a bűnöző zsebébe vándorol a zsákmány.
• Előfordult, hogy az elkövetők a sértett családtagjának ismerősének adják ki magukat, akik a készpénz tartozásukat hozták, mely megfizetéséhez a sértettet pénzváltásra kérték.

Éppen ezért a hatóságok azt kérik az idősektől, hogy legyenek mindig gyanakvóak, és ne engedjenek be idegeneket a lakásba, de még az udvarra se, bármilyen hivatalos ügyre hivatkoznak, vagy segítséget kérnek, esetleg eladnának valamit! Ha nem biztosak abban, hogy tényleg hivatalos személlyel állnak szemben, akkor kérjenek segítséget a rendőrségtől, önkormányzattól, szolgáltatótól, akik igazolhatják, hogy tényleg küldtek valakit.

De ami még ennél is fontosabb:

ne tartsanak nagy mennyiségű készpénzt, jelentős értékeket – ha ez mégis megtörténik – ne vegyék elő idegen jelenlétében! Otthon tartózkodás esetén is tartsák zárva a lakás ajtaját és a kaput!

Óriási probléma az unokázás

Korábban a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag is foglalkozott az idősek ellen elkövetett bűncselekményekkel, azokon belül is az egyik legaljasabb formával, az unokázós csalással - hiszen a bünöző itt az áldozat szeretetét, jóindulatát használja ki. A csalók telefonon, az idősek unokájának, családtagjainak kiadva magukat csalják ki a megtakarításokat. A sztori 99 százalékban az, hogy a hozzátartozó valamilyen bajba került, például autóbalesetet szenvedett, és azonnal szüksége lenne nagyobb mennyiségű készpénzre, hogy elkerülje a további incidenseket.

Sőt, gyakran egész bandák szakosodnak rá az idősek kifosztására, a főkolomposok pedig külföldről irányítják a folyamatokat. Ennek kapcsán korábban Papp Diána Noémi rendőr őrnagy arról beszélt, hogy az ilyen csalások sikerességi rátája igen nagy, a statisztikák alapján ugyanis minden 5.-10. hívás "bejön", rá tudják szedni az időseket a bűnözők.

Fel van építve a történet, a csalók fel vannak készülve a visszakérdésekre

- húzta alá.