Erről csak kevesen mernek beszélni: ezen bukhat el a nagy nemzeti drogháború

A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos, Horváth László sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az elmúlt napokban 3500 rendőr vett részt a különféle akciókban, több mint 200 helyen avatkoztak be és több mint egy mázsa kábítószert foglaltak le. A rendőrök félezer személyt állítottak elő, közel 300 esetben indítottak eljárást, és több millió forint mellett autókat és lőfegyvert is lefoglaltak.

A kormánybiztos által felvázolt további szigorítások között szerepel a drogkereskedők teljes vagyonának elkobzása, függetlenül attól, hogy az adott vagyonelem közvetlenül kapcsolódik-e a bűncselekményhez. Emellett lehetővé tennék, hogy a lakókörnyezetükben rendszeresen drogot árusító személyeket meghatározott időre kitiltsák az adott településről. Azt is bejelentette, az Alaptörvényben fogják rögzíteni, hogy Magyarországon tilos a kábítószer előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése.

Vagyis, a magyar hatóságok teljes gőzzel megindították a háborút a drogterjesztők ellen, kérdés, pusztán büntetőjogi vonalon meddig lehet eljutni a probléma megoldásában.

Egy szinten túl nem növelhetőek a lefoglalások

A Pénzcentrum megkeresésére Zacher Gábor addiktológus elmondta: a jelenleg is zajló intenzív rendőrségi akciókat csak üdvözölni lehet, hiszen például a magyarországi nagyon szigorú büntetéseknek igenis van elrettentő erejük. Ám tudni kell, a becslések szerint a Magyarországra kerülő kábítószer csupán 9 százalékát foglalják le. A rendőrséget, a titkosszolgálatokat meg lehet erősíteni, növelni például a lehallgatások számát, és egyéb eszközök is rendelkezésre állnak, vagyis lehetséges a jelenlegi számot az elkövetkezendő két évben megduplázni, ám érdemi változásokat ez a 18 százalék nem jelent. Sajnos, ehhez legalább 50 százalékot kellene lefoglalni, ez viszont lehetetlen. Nem képesek erre az amerikai hatóságok sem az USA-mexikói határon.

Magyarországon évente nyolcezer rendőrségi ügy indul a kábítószerrel összefüggésben. Megbecsülni is nehéz, hogy évi hány millió droghasználat történik, de bizonyosan több tízmillió esetről beszélhetünk. Hiszen ha valaki egy ilyen buli után hazafelé tart, és nem hívja fel magára a figyelmet, nem rúgja le az autók visszapillantó tükreit, akkor jó eséllyel nem bukik le. Ha viszont egy közterületen őrjöngő, vagy bódult állapotban autót vezető, droghatás alatt állóról van szó, ez első körben nem rendőrségi kérdés. Az ilyen személyt nem lehet bevinni a rendőrségi fogdába, mert esetleg meghalhat. Rendőri kísérettel kórházba, sürgősségi osztályra kell szállítani, ahol kezelik, összerakják. Ha már jól van, akkor kezdődhet a rendőrségi kihallgatás. Az orvosokat a büntetőeljárás semmiképp nem érinti, elvégezték a munkájukat és köti őket a titoktartás – magyarázta a szakember.

Magyarország viszonylag nincs rossz helyzetben

Az Európai Bizottság jelentése szerint az európai fiatal felnőttek 15%-a használt kannabiszt 2024-ben, míg 2,5%-uk kokaint. A kannabisz használatának aránya különösen magas Csehországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban, míg a legalacsonyabb Máltán, Törökországban és Magyarországon. Ezzel szemben a kokainhasználat leginkább Hollandiában, Spanyolországban és Írországban terjedt el, míg Törökországban, Portugáliában, Lengyelországban és Magyarországon viszonylag alacsony szinten maradt.

Az elemzés külön hangsúlyozza a szintetikus drogok egyre növekvő európai jelenlétét. Az új típusú szerek, például a szintetikus opioidok és pszichoaktív anyagok könnyen hozzáférhetővé váltak, mivel előállításuk és terjesztésük gyorsan alkalmazkodik a hatóságok ellenintézkedéseihez. Az Európai Unió kábítószerekkel és kábítószer-függőséggel foglalkozó megfigyelőközpontja (EMCDDA) évente több száz szintetikus droglabort számol fel, ám a versenyfutás folyamatos a hatóságok és az előállítók között.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kifakadt Zacher Gábor, semmit sem ér az új drogszigor: ugyanúgy százezrek fognak kábítószerezni

Zacher Gábor nehezen hiszi, hogy az Alaptörvényben rögzített tiltástól, illetve a büntetések emelésétől kevesebb kábítószer fogyna el hazánkban.

Keresletcsökkenés és mobiltelefon

A kábítószer-fogyasztás kérdésében a keresletcsökkentő politikával lehet a legtöbbet elérni – hangsúlyozta a Pénzcentrumnak a szakember. A kereslet azonban egy furcsa piaci kérdés, és párhuzamok vonása nélkül, ám bármilyen új mobiltelefon jön ki a fogyasztókhoz, az mindig eladható. Akkor is megveszik az emberek, ha történetesen pár hónappal korábban vásároltak új készüléket.  Nem csupán az amerikai filmekben, a valóságban is láthatjuk, ha egy kartellt felszámolnak, ott az újabb kartell, mert van piaci igény. A keresletcsökkentés lényege: meg kell tanulni nemet mondani. Ha a terjesztőkön ragad az áru, akkor számukra ez óriási kockázat, nekik kell számot adni arról, hogy miért is nem adták el. A kínálatcsökkentő, szigorú politika fontos, ám semmi sem fontosabb a megelőzésnél, az oktatásnál.

Ezt egyébként a rendőrség is így látja. Töreki Sándor rendőr vezérőrnagy szerint a Delta akciócsoport sikeres akcióihoz a szaktudáson kívül eszközfejlesztésekre is szükség van, de a megelőzés is nagyon fontos, amelynek fő színterei az oktatási intézmények. (A Delta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda keretein belül létrejött egy részben nyomozókból, részben akciószolgálatot ellátókból álló mintegy 210 fős egység – a szerk.)

Pszichoszociális gettó és szintetikus drogok

Ami viszont nagyon szomorú, hogy a mélyszegénységben, a szegregátumokban élők között félelmetes arányban terjednek a szintetikus drogok, és például egy biofüves cigi pár 200-300 forintért már kapható. Nagyon nehéz kitörni abból a pszichosziciális gettóból, ahol 15-en laknak egy kis házban és a szülők, sőt még a nagyszülők is drogoznak – húzta alá Zacher Gábor.

A Drogkutató Intézet adatai szerint az úgynevezett C-listán található, jogilag kábítószernek nem minősülő, jobbára szintetikus pszichoaktív szerek kínálata az elmúlt években soha nem tapasztalt méretékben bővült. A lista nagy előnye, hogy létrehozásával a kábítószergyanús anyagokat az eddiginél jóval gyorsabban tilthatják be. A C-listás anyagok különösen nagy veszélyt okozhatnak a használóknak, hiszen összetételük és hatásuk sokszor bizonytalan, ezért a fogyasztásuk beláthatatlan következményekkel járhat.

Az intézet adatai alapján Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig azt jelentette be, hogy folyamatos a versenyfutás a droglaborok és a rendőrség között, ezért fontos, hogy a tiltott szerek listája rendszeresen frissüljön és a rendőrök mielőbb fel tudjanak lépni a legújabb szerek terjesztői ellen is.