Vége a lehúzásnak: befenyítik az ügynököket Matolcsyék

Sokszor merül fel a megtakarítással egybekötött életbiztosítások esetében, hogy vannak olyan problémák, amelyek már évtizedek óta megoldatlanok:

• Magasak az értékesítés költségei, ráadásul az ügyfél számára átláthatatlan, hogy miért is fizet ennyit pontosan.

• A befektetésen megkeresett pénzből jelentős összegeket vonnak el, így sokszor alig marad hozama az ügyfeleknek.

• Sok a bedőlt szerződés, ami különösen az első néhány évben lehet fájó, amikor az ügyfélnek nem jár pénz a befizetett összeg után.

A magas jutalékok arra sarkalják az ügynököket, hogy minél előbb minél több szerződést kössenek és ne foglalkozzanak, vagy minimális figyelmet fordítsanak a korábban kötött biztosításokra. Ezért nem érdekük a szerződések fenntartása, pedig hosszú távú (10-20 éves) befektetésekről van szó. A jutalékrendszer így arra ösztönzi az ügynököket, hogy átkössék más biztosítóhoz a már meglévő szerződéseket, amivel az ügyfél szinte biztos, hogy veszít.

Néhány évvel ezelőtt, a magas kamatkörnyezetben nyújtott hozamok egyébként sokszor kitermelték ezeket a költségeket. Azonban mióta a jegybanki alapkamat rekord alacsony szinten van ezek az elvonások sokszor a teljes hozamot elemésztik, sőt esetenként a tőke is veszélybe kerülhet. Ezen persze változtatni kell és a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) jelenleg is folyik a munka, amely a problémák kiküszöbölését célozza. A tervek szerint több másik európai uniós szabályzással vezethetik be az etikus életbiztosítási koncepciót, ami radikális változásokat hozhat az életbiztosítások értékesítésében és költségszerkezetében.

Min változtat az etikus életbiztosítási koncepció?

Az etikus életbiztosítási koncepció lényege, hogy az ügyfelek jobban átlássák, milyen terméket vesznek azáltal, hogy átlátható termékeket adnak el a tanácsadók. Ez változást hozhat a tanácsadóknak járó jutalékrendszer szabályaiban, illetve az életbiztosítások egyébként rendkívül bonyolult költségszerkezete is átláthatóbb lehet. Ez azért fontos, mert ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően egy átlag ügyfélnek sem fog bonyolult költségelvonásokkal szembesülni, így könnyebben dönthet afelől, hogy melyik szolgáltatót választja, sőt, hogy egyáltalán a biztosítási ügynök által kínált termékre van-e egyáltalán szüksége.

Most így kapnak jutalékot az ügynökök

Az ügynök kifizetésére a biztosító az ügyfél által fizetett éves díj 200 százalékát szánja (ezen osztozik az ügynökség, a menedzser és a tanácsadó), viszont a kifizetés nem haladhatja meg a biztosítóhoz beérkezett biztosítási összeget. Ezt a technikát nevezzük jutalékcsepegtetésnek. Ha például fél évente fizetendő díjat vállalt az ügyfél, akkor a jutalékot várhatóan négy egyenlő részletben kapják meg a közvetítők.

- olvasható a biztosítókról és biztosítási tevékenységekről (Bit.) szóló törvényben.

Hogyan módosulhat a jutalékfizetés?

Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogyan módosulhat a jutalékok mostani szabályozása, illetve, hogy a jelenlegi szabályzatot betartják-e maradéktalanul a biztosítók.

- mondta el kérdésünkre a jegybank.

A jutalékfizetés módosulásáról tehát egyelőre hallgat az MNB, a koncepció kidolgozása jelen pillanatban is zajlik. Az viszont kérdéses, hogy valójában mennyire tartják magukat a biztosítók a jutalék csepegtetéséhez. Ugyan a határozatok között nem találtunk kifejezetten emiatt kiszabott bírságot, mégis, úgy tudjuk, továbbra is előfordul egyes szolgáltatóknál, hogy a teljes jutalékot egyben fizetik ki az ügynöknek.

Korábban is vezettek be szabályokat

A 2016. január 1-től hatályos Bit. hatalmazza fel az MNB-t arra, hogy a teljes költség mutató (TKM) számítására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. Ennek alapján nemcsak a jutalékfizetésben, hanem az életbiztosítások költségmutatójában is lehetnek változások.

A jegybank nyugdíjbiztosítások esetén már adott ki ajánlásokat, amelyekben maximálta ezeknek a megtakarításoknak a TKM-jét. Ennek alapján egyébként több nyugdíjbiztosítás már nem értékesíthető, helyettesítették őket olcsóbb termékekkel. Várhatóan hasonló lesz a szabályozás az életbiztosításoknál is, vagyis fokozatosan csökkenhetnek a TKM maximált értékei és azok az életbiztosítások, amelyek nem tudnak megfelelni a szabályozásnak nem lesznek tovább értékesíthetők. Helyüket a nyugdíjbiztosításhoz hasonlóan átvehetik az olcsóbb (és várhatóan átláthatóbb) termékek.

Lényeges, hogy nemcsak a TKM mértékét szabályozhatja a jegybank, hanem a mutató számításának módszere is módosulhat. Ennek pontos részletei még nem ismertek, azonban a lehetséges irányról vannak elképzelések:

• Lehetséges, hogy a kockázati költségek nem lesznek benne a TKM-ben, hanem külön kell majd feltüntetni.

• Lehetséges, hogy a TKM-ben külön fel kell majd hívni a figyelmet arra, hogy a költségek mekkora részét teszik ki egyes elemek, különös tekintettel az értékesítési költségre, a befektetési költségekre és adminisztrációs költségekre.

• Az életbiztosítások gyakran tartalmaznak bónuszt, amely a késedelem nélküli jó ügyfeleket illeti 10-15 év után. Ez jelenleg a TKM-et csökkenti, azonban a szabályozás ezt is külön kezelheti majd.
  

Mikor léphetnek életbe az új szabályok?

A szabályok 2016 elejétől elvileg bármikor alkalmazhatóak lennének, azonban 2017 elejétől a biztosítóknak egy új nemzetközi sztenderdnek is meg kell felelniük. Több európai uniós szabályozás is ekkor fog életbe lépni, így várhatóan ezzel együtt vezethetik be az etikus életbiztosítási koncepciót is.