Sokan többre értékelik az autójukat mint az életüket - Megdöbbentő tények (x)

Most sokan gondolhatják azt, hogy a fenti állítások ellentmondanak annak a ténynek, hogy évről évre rekordokat döntenek a hazai biztosítási szektor életbiztosítási díjbevételei. Ez valóban így van, csakhogy ezek az eredmények leginkább a unit-linked konstrukcióknak köszönhetőek, amelyek valójában az ügyfelek befektetési céljait hivatottak kielégíteni, mintsem a kockázatokat mérsékelni.

Az igazság az, hogy míg egyes kombinált életbiztosítási termékek esetében lejáratkor számíthatunk némi bevételre - egyes konstrukcióknál a futamidő alatt is, amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény -, addig más formáknál a lejáratkor sem kapjuk vissza befizetett pénzünket. Ezek után mindenkiben joggal merül fel a kérdés: akkor miért válasszak ilyen terméket? Mielőtt rátérnénk a válasz(ok) kifejtésére, ismerkedjünk meg a konstrukcióval!

Az olyan biztosítási termékeket, amelyek esetében csak akkor teljesít a biztosító, ha a futamidő alatt a biztosított elhalálozik, kockázati életbiztosításoknak nevezzük. A kockázati életbiztosítások lényege, hogy ha velünk szerencsétlenség történi, családunk vagy egy általunk kedvesnek vélt személy (kedvezményezett) megélhetését mégis segítsük. A kockázati életbiztosítás tehát egy nagy fokú felelősségvállalást testesít meg a biztosított oldaláról a kedvezményezettek felé.

Ezzel a gondolattal már meg is fogtuk a kockázati életbiztosítások létjogosultságát. Mi van, ha nem csak az autó törik össze, hanem az utas is? Ám a kocsiban okozott kár megtérül, az utasban keletkezett már kevésbé. És akkor mi lesz a családunkkal, szeretteinkkel, ki és hogyan gondoskodik majd róluk? Ki az, aki nem szeretné gyermekei számára ilyenkor is biztosítani az anyagi jólétet?

Bár a kombinált termékek is tartalmaznak kockázati díjrészt, a unit-linked termékek esetében csak marginális a különböző tragédiákra szóló fedezet a tisztán kockázati biztosításokhoz képest. A másik ok, ami a kockázati konstrukciók mellett szól az az, hogy az ilyen típusú védettség olcsóbban elérhető, mert csak egy terméket vásárolunk, nem egy egész csomagot (biztosítás, befektetés stb.).

Kockázati biztosítások esetén tehát egy relatív kisebb rendszeres havi összeg befizetésével is fedezhetjük családunk kiadásait, ha esetleg történne velünk valami baj. Havi 5,000 forintért körülbelül egy 10 millió(!) forintos fedezethez juthatunk (természetesen ez valamelyest módosulhat a futamidő, az életkor és egyéb tényezők hatására), ami kiterjed baleseti halál, betegségek és rokkantság kockázatára is. Egy kockázati életbiztosítást kiegészítő biztosításként is alkalmazhatunk befektetési biztosításaink mellé, valamint jobban kihasználhatjuk a kapcsolódó adókedvezményeket is. Az éppen aktuális jogszabályok szerint, 3,9 millió forintos jövedelemhatárig az életbiztosításra befizetett rendszeres díjak 20 %-át, de legfeljebb évente 100 ezer forintot adókedvezményként vehetünk igénybe. Ez a fenti példa esetében azt jelenti, hogy évi 12 ezer forint adókedvezményhez juthatunk, így évi 48 ezer forintért rendelkezhetünk egy 10 milliós forintos fedezettel.

Egy valamit azonban tartsunk szem előtt, a kockázati konstrukciók közül számtalannal találkozunk a piacon. A biztosítási társaságok, szolgáltatók egyre több termékkel jelennek meg, melyek a kockázatok fedezésének széles skálájára nyújtanak hatékony megoldást. Laikusként szinte lehetetlen a legjobb konstrukciót megtalálni, nem tudunk több száz terméket átnézni, egységes szempontok szerint rendszerezni, a biztosítók hasonló termékei között választani. Felmerül a kérdés, hogy miért fizessünk pl. olyan kockázatok fedezésére, melyek számunkra nem relevánsak, ugyanakkor szükséges, hogy a fedezni kívánt kockázatoknál mindenképpen számíthassunk biztosítónkra. Éppen ezért mielőtt egy biztosítás mellett letesszük a voksunkat - legyen szó akár már meglévő termékeink kiegészítéséről, akár elsődleges kockázatkezelésről - mindenképpen konzultáljunk egy szakemberrel, akinek segítségével optimalizálhatjuk befizetéseinket és a kapcsolódó kedvezményeket is.