Veszélyes táplálkozási divat terjed: minden boltban van, rengetegen veszik

A vásárlók ma már nem csak egészségügyi szempontok miatt vesznek speciális étrendbe is beilleszthető, illetve bio- és reformélelmiszereket. Már két évvel ezelőtt is arról számoltak be a nagyobb áruházláncok, hogy egyre nő a gluténmentes, laktózmentes és hozzáadott cukor nélküli élelmiszerek iránti kereslet. Még annak ellenére is nagyon keresik a magyar vásárlók ezeket a termékeket, hogy ezek ára általában jóval magasabb, mint a hagyományos árucikkeké.

Mégis, ha a cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú termékek iránti megnövekedett érdeklődést vesszük alapul, érthető a dolog: alig több mint tíz év alattduplájára nőtt a magyar cukorbetegek száma a 19 évnél idősebbek körében. Most több mint egymillió ember érintett, viszont közülük legalább fél millióan nem is tudják, hogy baj van.

Hogy miért vásárolnak egyre többen gluténmentes élelmiszert, arra is van magyarázat: a magyar lakosság 1-2 százalékát érintheti a coeilakia, vagyis a gluténérzékenység, de nem csak azok keresik ezeket a termékeket, akik egészségi állapotuk miatt rászorulnak. Ugyanis az utóbbi években sokan tértek át a gluténmentes diétára, követve többek között Victoria Beckham, Gwyneth Paltrow vagy Lady Gaga példáját.

Sokan önként mondanak le a zsírosnak, és egészségtelennek kikiáltott termékekről is, és például a 3,5 százalékos zsírtartalmú tejet a világért sem vennék meg. De vajon tényleg minden esetben jobban járunk, ha diabetikus, laktóz-, vagy gluténmentes, vagy csökkentett zsírtartalmú terméket választunk? Szakemberek szerint a válasz egyértelműen nem.

Zsírszegény tej? Ugyan már!

Vanessa Rissetto dietetikus szerint ha valaki sok tejet fogyaszt, érdemes a zsríszegény változatot beszereznie, hiszen annak alacsonyabb a kalóriatartalma, és az is előfordul, hogy valakinek gyomorproblémát okoz a hagyományos tej. Azonban e két esetet, valamint a laktózintoleranciát leszámítva a hagyományos tej egészségesebb, mint a zsírszegény. Ezt több tanulmány is alátámasztotta, köztük a 2016-os, Circulation nevű szaklapban publikált kutatás, amely szerint azoknál, akik nem tartottak zsírszegény diétát, azoknál 46 százalékkal kevesebb eséllyel alakult ki diabétesz. Ennek oka az lehet, hogy a telített zsírok,  a D-vitamin és az omega-3 zsírsavak valahogyan védelmet biztosítottak az inzulinrezisztencia ellen, és mindez egüttesen segített abban is, hogy a teljes zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztók nem híztak el.

Ráadásul a magasabb zsírtartalmú étel fogyasztásakor a teltségérzet hosszabb időn át tart. A szakember szerint az is megfigyelhető, hogy ha valaki drasztikusan lecsökkenti a zsírfogyasztást, általában magasabb cukor- és szénhidráttartalmú ételeket fogyaszt, hogy csillapítsa éhségét.

Méregdrága és egészségtelen, ha nem vagy gluténérzékeny

Több tanulmány bebizonyította már, hogy a gluténmentes étrend nem feltétlenül egészségesebb. A glutén természetesen káros a gluténérzékeny emberek számára. De a népszerű diétás szakácskönyvek miatt sokan azt hiszik, hogy a gluténszegény étrend mindenki számára előnyös.

Aki azonban lemond a teljes kiőrlésű gabonából készült ételekről, az ugyanakkor a szívbetegségektől védő hatásairól is lemond. Nemrég a Hertfordshire-i Egyetem kutatói vizsgálták a gluténmentes termékeket arra keresve a választ, azok valóban egészségesebbek-e, mint a glutént tartalmazó áruk. Több mint 1700 készítmény átvizsgálása után azonban arra jutottak, hogy a válasz nem.

- idézi a Daily Mail Dr. Rosalind Fallaize-t. Sőt, az is kiderült, hogy a gluténmentes élelmiszerek zsírtartalma nagyobb, a protein és rost tartalmuk azonban a hagyományos élelmiszerekhez képest kevesebb.

Fagyasztott zöldség vagy gyümölcs? Én csak frisset eszem!

Az amerikai élelmiszerbiztonságért felelős hivatal (FDA) már 1998-ban megállapította, hogy a gyorsfagyasztott termékek tápanyagtartalmának egészségre gyakorolt előnyös hatásai azonosak a hasonló friss termékekével, megfelelő fagyasztási technológia mellett. Ezt több kutatás is alátámasztotta, köztük a tavalyi a Journal of Food Composition and Analysis kutatás is. Szakemberek két éven át vizsgálták fagyasztott, frissen vásárolt és elfogyasztott, valamint a vásárlás után hűtőben tárolt brokkoli, karfiol, kukorica, zöldbab, borsó, spenót, áfonya és eper tápanyag- és vitamintartalmát, különös tekintettel a C és az A vitaminra és a folsavra.

 - mondta Dr. Ronald Pegg professzor, a kutatás vezetője. A friss zöldségek és gyümölcsök többségét azelőtt szedik le, hogy teljesen beérnének, így van idejük, hogy a szállítás során érjenek be, esetleg ennek elősegítése érdekében még kémiai érésbefolyásolókat is alkalmazhatnak náluk. Hosszú utat tesznek meg, mielőtt a fogyasztók asztalára kerülnek. Jelentős idő telik el a leszedés majd az elosztóközpontokba történő szállítás között, ugyancsak sok időbe telik, mire szállítás után az élelmiszerüzletekbe érnek. Ott további néhány napot töltenek a raktárban vagy a polcokon, mielőtt a vásárlók konyhájába kerülnének.

Ráadásul a vevők nagy része nem is fogyasztja el azonnal a megvásárolt terméket. A zöldségek és gyümölcsök jó eséllyel napokat töltenek még a hűtőben, ez alatt az idő alatt pedig további értékes tápanyagokat és vitaminokat veszítenek. Ugyanis például a C-vitaminszint egyből a leszedés után zuhanni kezd, minél több idő telik el a szüretelés és fogyasztás közt, annál tovább tart ez a folyamat.

Fagyasztott termék esetén más a helyzet. Ilyenkor szüretelés előtt megvárják, míg megérik a zöldség és a gyümölcs, és nagyon rövid időn belül fel is dolgozzák azokat. Így a minimumra csökkentik azon tápanyagok mennyiségét, melyek elvesznek a feldolgozási eljárás során. A szüretelés és mosás után a zöldségeket általában blansírozzák, (1-2 percig forró vízbe mártják a zöldségeket, így pusztítják el az ártalmas baktériumokat, miközben a zöldség íze, állaga és színe megmarad. Ezt az eljárást gyümölcsök esetében nem szokták alkalmazni), megszárítják, aztán lefagyasztják, végül csomagolják.

Agave szirup vagy finomított asztali cukor

Rengetegen ódzkodnak a finomított cukortól, és vásárolnak helyette különféle édesítőszereket: agave szirupot vagy kókuszcukrot például. Ezeknek ugyanis alacsonyabb a glikémiás indexe. (A glikémiás index (GI) 1 és 100 közötti érték, amely azt mutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire emeli meg a vércukorszintet.)

Ugyanakkor a Daily Mailnek nyilatkozó dietetikus szerint ha megnézzük a kalóriatartalmat, azt láthatjuk, hogy nincs jelentős különbség a három termék között.