Ezt mindenki elrontja valutaváltásnál: kártyával tényleg olcsóbb?

Ma már szinte minden felnőtt magyar embernek van bankkártyája (közel 9 millió darab plasztik van itthon forgalomban), amelyet külföldön is használhat vásárlásra vagy készpénzfelvételre, és az elmúlt években több mint 20 százalékkal nőtt a külföldi kártyahasználat éves szinten - tudtuk meg a MasterCardtól. A kártyatársaság felmérése szerint tízből nyolc utazó viszi magával a bankkártyáját külföldre, és közülük négyen aktívan használják is a plasztikot vásárlásra vagy készpénzfelvételre. A magyarok leginkább kártyás fizetésre (22%), ritkábban készpénzfelvétel (13%) céljából használják a kártyájukat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból kiderül, hogy általában az év második felében ugrik meg leginkább a külföldi kártyás vásárlások és készpénzfelvételek száma. Egy-egy külföldi vásárlás alkalmával a tavalyi év második felében átlagosan 11 ezer forintnak megfelelő devizát költöttünk, míg az ATM-ekből egy-egy alkalommal jellemzően 50 ezer forintnak megfelelő valutát vettünk fel. Amíg a vásárlások számában és értékben valóban jelentős növekedés tapasztalható az elmúlt években, addig az automaták használatában nem tapasztalhattunk hasonlót. Ez valószínűleg a külföldi ATM-használat magas (akár több ezer forintos) díjának köszönhető, illetve a töbség inkább előre vált valutát itthon.

Kártyás vásárlás: tényleg ez a legkedvezőbb?

Sokan a mai napig úgy tudják, hogy a külföldön történő kártyás vásárlás esetén a bankok középárfolyamon válták át a tranzakciót, így ez a legkedvezőbb fizetési mód külföldön. Habár a külföldi kártyahasználatnak valóban számos előnye van a készpénz- (tehát valuta)használattal szemben, nem árt tudni, hogy a pénzintézetek deviza eladási árfolyamot használnak ilyenkor. Ráadásul akár kettős konverzión (váltáson) is átmehet az összeg, mivel a kártyatársaságok (MasterCard, Visa) is részt vehetnek a folyamatban. Ezenfelül nem szabad elfeledkezni arról sem, hogyszámos pénzintézet hárította át a tranzakciós illetéket a kártyás vásárlásokra is, amelyet a külföldi költések után is meg kell fizetni:

A gyakorlatban úgy néz ki egy külföldi kártyás fizetés, illetve készpénzfelvétel, hogy a tranzakció forintban, a kártyatársaságok napi árfolyamán kerül foglalásra az engedélyezés pillanatában. A tranzakciók könyvelése a Visa, illetve a MasterCard esetében eltérően történik - tájékoztatta lapunkat a Budapest Bank. A Visa a könyveléshez beküldött tranzakciókat a küldés napján érvényes saját árfolyamán váltja át forintra, és az így átváltott összeg kerül terhelésre az ügyfél számláján.

A MasterCard kártyák elszámolási devizaneme a Budapest Banknál betéti kártya esetében amerikai dollár vagy euró (a vásárlás helyétől függően - erről a kártyatársaságok információs anyagai tájékoztatnak), míg hitelkártya esetében euró. Ez azt jelenti, hogy a könyvelésre beküldött tranzakciókat a kártyatársaság először erre az elszámolási devizanemre váltja át saját árfolyamán. A Budapest Bank az így beküldött tételeket bankkártya eladási árfolyamon konvertálja forintra.

A kártyatársaság lapunkat úgy tájékoztatta, hogy Európában euró alapon számolják el a költségeket, tehát ha euróövezetben fizetünk MasterCard kártyánkkal, akkor egyszer váltódik a pénzünk a saját bankunk által aznap használt váltóárfolyamon, ami általában a deviza középárfolyamhoz van közel (ahogy ez a táblázatban is látszik), tehát előnyösebb, mint a valutaváltás / készpénzes fizetés.

KATTINTS! Az egyik legnagyobb átverés: miért ne fizethetnénk 100 forintot kártyával?

Ha nem euróövezetben fizetünk kártyával, akkor kétszer váltódik a pénzünk, de ez is bankonként változó aznapi árfolyamon (ami általában a deviza középárfolyam közelében van). A kétszeres váltáson kívül az esetek túlnyomó részében más pluszköltség nem terheli a kártyabirtokost - tudtuk meg a MasterCardtól.

A fenti táblázatból jól látható, hogy a pénzváltók által alkalmazott valuta eladási árfolyamok nemcsak a pénzintézeti valutaárfolyamoknál kedvezőbbek, de sokszor még a deviza eladási árfolyamnál is. Például a legolcsóbb budapesti váltó árfolyamához képest az UniCredites kártyás vásárlás 300 eurónyi költés esetén 2500 forinttal kerülne nekünk többe. Ha pedig az UniCreditnél vettük volna a valutát (például külföldi ATM-ből), akkor 3700 forinttal fizetnénk többet. És akkor a külföldi készpénzfelvételi díjról még nem is beszéltünk.

Tehát akkor kártyás költés vagy inkább irány a pénzváltó?

A pénzváltási költségek minimalizálásán túl ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a nagy mennyiségű valutát maguknál tartó turisták a zsebesek kedvelt célpontjai. Amennyiben a tárcánkat ellopják, úgy a készpénzt nagy valószínűséggel sosem látjuk viszont, ugyanakkor a bankkártyát azonnal le tudjuk tiltani, így a számlánkon lévő pénzt biztonságban tudhatjuk. Ráadásul az esetek többségében sokan nem költik el az összes valutát, így komoly árfolyamveszteséggel csak tudják majd itthon visszaváltani (a megmaradó érméket pedig általában nem is lehet).

A kártyás vásárlásoknál viszont érdemes még tisztában lenni azzal is, hogy nem tudhatjuk előre, hogy mikori árfolyamon fogják váltani a tranzakciót. A vásárlási tételeket ugyanis a könyveléskori árfolyamon váltják majd, ez viszont a tényleges fizetés után több nappal is megtörténhet. Ennyi idő alatt pedig sokat eshet (vagy akár erősödhet) a forint. A készpénzfelvételnél általában kisebb ennek a veszélye, hiszen az ilyen típusú tranzakciók általában azonnal könyvelésre kerülnek.