Ezekben az élelmiszerekben már most is van rovar: Pick, Tuc, Tibi, Szamos is a listán

Az Európai Bizottság friss döntése alapján a házi tücsökkel együtt már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban. Erre a lépésre válaszként az Agrárminisztérium (AM) módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Nem ez az első eset, hogy napirendre kerül a rovarfogyasztás, az ellenállás azonban mind kormányzati, mind lakossági szinten nagy. Fazekas Sándor, korábbi földművelésügyi miniszter még 2018-ban beszélt, meglehetősen sarkosan arról, hogy a magyar ember nem eszik rovarokat, mert az idegen a kultúránktól. Az évek során több kormánytag adott hangot véleményének, miszerint a rovarfogyasztás nem egyeztethető össze a magyar - akár keresztényi - értékrenddel. Most az Agrárminisztérium közlései alapján szintén ellenzi a rovarfogyasztást: a tárca szerint sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban, ezért nem is támogatták az EU-döntést.

Az AM friss közleménye kitért arra is, hogy egy Nébih felmérés szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Ugyancsak a Nébih korábbi, 2016-os közleménye még azt írta: "A fenntartható élelmiszertermelés megoldásainak keresése a jelenkor egyre égetőbb feladata. Ennek egy lehetséges iránya a hagyományostól eltérő alapanyagok felhasználási lehetőségeinek kiaknázása, például a több mint 1900 ehető rovarfaj élelmiszerként és takarmányként történő alkalmazása."

A rovarfogyasztás számos ázsiai és afrikai gasztronómiai kultúrának jelenleg is szerves része, s az elmúlt években ugrásszerűen nő azon tanulmányok száma, amely az ezzel járó előnyöket és kockázatokat vizsgálja

- közölték akkor. Kitértek arra is, hogy az egyértelmű előnyöktől, más kultúrák hatásaitól függetlenül a rovarok élelmiszerként való hasznosítása a mai nyugati társadalmak nagy részét viszolygással tölti el. "Pedig a kutatók egyetértenek abban, hogy megoldást nyújthat a megszokott állati fehérjék kiváltására. A társadalom fejlődésével párhuzamosan nő az állati fehérjék iránti igény, a hústermelés fokozódó mértéke azonban jelentős környezeti többletterheléssel jár" - írták.

Az ehető rovarfajok, mint a lisztkukac vagy a vándorsáska viszont a megtermelt fehérjéhez mérten más állatfajokkal összehasonlítva sokkal kisebb mértékű ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Amellett, hogy a rovarok kevesebb ráfordítást igényelnek a tenyésztés során, sokkal hatékonyabban alakítják a takarmányt saját testtömegükké, mint más állatfajok. Ez annak tudható be, hogy nem szükséges külön energia a testhőmérsékletük megtartásához, mivel környezetük hőtartalmát veszik fel. Ráadásul takarmányként felhasználhatók olyan mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy éppen faipari melléktermékek, amelyeket ma sok esetben hulladékként tartunk számon

- írták, viszont arra is kitértek: a rovarok élelmiszercélú tenyésztésének és fogyasztásának előnyei mellett számos aggály felmerült. A rovarok ugyanis patogén mikrobákkal, toxikus anyagokkal szennyezettek lehetnek, bizonyos részeik nem emészthetők és az allergiás reakciók kialakulása sem zárható ki. Az az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) mellett több EU-tagállam hatósága is egyetértett a Nébih akkori közlése szerint abban, hogy a potenciális előnyök ellenére a nem ellenőrzött és nem biztonságos forrásból származó rovarok egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

A napokban a médiafigyelem középpontjába került rovartémával kénytelen volt a Nébih is foglalkozni, ugyanis számos megkeresés érkezett hozzájuk. Azt írták február 1-jén, hogy eloszlassák a félreértéseket: az új élelmiszerek - mint amilyenek a rovar alapú élelmiszerek is - kizárólag szigorú ellenőrzés alapján, uniós szintű engedélyeztetést követően hozhatók forgalomba. Az új összetevők biztonságosságának átfogó értékelését az EFSA végzi, majd a jóváhagyásról egy tagállami képviselőkből álló testület dönt. Pozitív döntés esetén az EU Bizottság kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.

Mint minden összetevőt, az engedélyezett rovarokat is kötelező jelölni az élelmiszerek csomagolásán - emelték ki.

"Ahogy a jelenlét elhallgatásától, úgy attól sem kell tartani, hogy E-számnak „álcázva” rejtik el a rovarok jelenlétét a gyártók a termékekben. E-száma csak az élelmiszer-adalékanyagoknak van. A rovarok nem tartoznak ebbe a körbe, azokat nem adalékanyagként, hanem összetevőként lehet felhasználni, és új élelmiszerként engedélyezték őket" - írta a Nébih.

A rovar már ma is "titkos" összetevő

Hiába is zárkózik el 10-ből 7 magyar attól, hogy rovarokból készült ételt egyen, így is a többség feltehetően naponta fogyaszt olyan élelmiszert, amelynek adaléka rovarból kivont anyag, vagy rovarváladék. A két széles körben alkalmazott ilyen adalék a kármin és a sellak. Míg előbbi húskészítmények, édességek, lekvárok, italok, stb. piros árnyalatáért, utóbbi édességek, csokoládék, gyümölcsök és gyümölcskészítmények fényes hatásáért felelős.

Amíg a kármin vagy kárminsav (carmine, cochineal extract, crimson lake, carmine lake, CI Natural Red 4) sokszor E120 fedőnéven, úgy a sellak (shellac, schellack) E904-es kód alatt fut a csomagolásokon. A Nébih E-szám kereső oldala szerint a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő – amely a bíbortetű (Dactylopius coccus Costa rovar) nőnemű példányainak szárított testéből áll. A tájékoztatás szerint a színező alkotórész a kárminsav, mely vörös, sötétvörös színű. Az élelmiszereknek a kárminsav eperszínű árnyalatot ad. A Nébih szerinti példák engedélyezett felhasználásra: cukorkák, desszertek, gyümölcskocsonyák, húskészítmények, italok, joghurtok.

A sellak amolyan állati eredetű gyanta, amit használnak is kozmetikai termékekhez, padló- és bútorfényező szerekben, és ugyancsak használnak gyógyszerekhez és élelmiszerekhez, hogy a felületük fényes legyen. A Nébih leírása szerint a sellak a Laccifer lacca indiai pajzstetű gyantás váladékából készült tisztított és fehérített bevonat. Példának az engedélyezett felhasználásra a csomagolt édességeket hozták.

Rovarkrémes csokik, tetves keksz

Általában amíg az ember nem tud róla, nem is izgatja különösebben, miből vonnak ki bizonyos alapanyagokat. Például amíg ki nem derült, hogy a gumicukrokat jóérszt lovak csonjainak porából állítják elő, addig boldog tudatlansággal fogyasztották az emberek, csak később kezdtek viszolyogni. 2012-ben a Starbucksnál tett panaszt egy vevő, hogy egyes kávéik, smoothiejaik, sütijeik kárminsavat tartalmaztak. Ekkor a társaság lecserélte ezt a szinezéket likopinra - mely ugyancsak piros árnyalatot ad, viszont növényi eredetű, a paradicsomból vonják ki.

Ahogy kutakodtunk a boltok polcain, miben lehet sellak, vagy kármin, kézenfekvőnek tűnt, hogy az epres joghurtokban, pirosgyümölcsös lekvárokban fog feltűnni, hiszen korábban is ezek voltak a leggyakoribb példák. Azonban úgy tűnik, a bíbortetűből kivont adalék helyett az ilyen élelmiszereket már szívesebben szinezik likopinnal vagy céklával, illetve más növényi eredetű adalékokkal. Így is találtunk azonban rengeteg terméket, amiben kármin volt, és sellakra is több helyen akadtunk, mint számítottunk rá.

Miben van kármin, vagyis E120 adalék?

Gyakran a kármin adja a bevonatos cukorkák, drazsék közül a pirosak színét, így megtalálható többek között az M&M's drazsékban, de a franciadrazséban, és a dunakavicsban is. Édességekben szintén találkozhatunk az E120 adalékkal színezőanyagként, lehet a rózsaszín bevonatú fánkokban, vagy mignonokban, a marcipán tortadíszekben (pl. Szamos), egyes gyümölcsös töltött csokikban (pl. Tibi, Vadász). Meglepő, de még péksüteményt és bacon ízesítésű kekszet (Tuc) is találtunk, amiben E120 színezék volt feltüntetve.

Kevésbé meglepő, hogy számos húskészítménybe is kerül kárminsav. Ott van rengeteg löncshúsban, felvágottban, párizsikben (pl. Pick Harmónia, Pápai Sliced Bologna Sausage, Finonimo, eFeF), virslikben (pl. Kaiser Frankfurter Party, PICK Pickolino, Finonimo), májkrémekben (pl. Kaiser, Finonimo), debreceni és lecsókolbászban (Hetvenhetes, Kaiser), és füstölt parasztkolbászokban is (pl. Gyarmati). Sőt, kerülhet kármin a piros halikrákba, vagy rák ízesítésű halrúdba is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Pick: folytatódik a szalámibotrány, ezért olcsóbb a magyar termék Németországban

Régóta tudjuk már, hogy bizonyos Pick szalámik olcsóbbak Németországban, mint idehaza: de mi okozhatja az első ránézésre érthetetlen különbséget?

Miben van sellak, vagyis E904 adalék?

Bár a Nébih csak a csomagolt édességeket hozza példaként, sellak lehet a gyümölcsökön, hogy kívülről fényes legyen a héjuk, gyümölcskészítményekben, csokoládékban, csokoládékba mártott magvakban, kekeszekben, ostyákban, gabonapelyhekben, drazsékban, stb. Megtaláltuk feltűntetve az E904-et például a Tesco által árusított citromnál, a népszerű Perle d'Or Belgian Seashells belga (kagyló és csiga formájú) csokoládé pralinénél, a Dr Gerard csokiba mártott keksznél, a Kalifa Granada csokiba mártott termékeinél, a Harry Potter Bertie Bott's Beans ízesített cukorka válogatásnál, a Kometa Malabo gyümölcskosárnál, a Rollo és Goodwill Decor Collection gabonagolyóknál, a Szerencsi - Paleobon tökmaggal dúsított eritrtites étcsokoládénál, a Nobilis csokoládés aszalt gyümölcsös termékeinél, az ILLA pálinkás drazséinál, a Dr. Oetker arany Dekor gyöngynél, a Lindt Swiss Luxury Selection válogatott svájci csokoládénál, a The Box Donut Carnival Box fánk csomagnál és nem utolsó sorban a Kinder Schoko-Bonsnál.

Még biztosan számos termék van, aminél feltüntetik az adalékok között a sellakot vagy a kármint, amelyet nem soroltunk fel, szemléltetésnek azonban ez is elég. Ebből látható, hogy a mindennap fogyasztott, minden magyar bolt polcán ott lévő, sokszor prémium minőségű termékekben is van olyan adalék, amely rovari eredetű. Nem is beszélve a mézről, annak fogyasztásának évezredes hagyománya van, és nem idegenkedünk tőle, pedig ugyanúgy részben rovarok váladéka.

Az újonnan forgalomba kerülő rovar alapú élelmiszerek persze nem csak egy kis méhgyomornedvet, vagy tetűgyantát tartalmaznak, hanem ennél többet: rovarfehérjét, melyet páldául lárvákból nyelnének, vagy konkrétan az egész rovart. Tücskökből, sáskákból készült nasit, "reggeliző pelyhet" a szerkesztőségben kóstoltunk is már korábban:

EZ IS ÉRDEKELHET

"Ront az élvezeti értékén, hogy belenéztem a szemébe" - megkóstoltuk az ehető tücsköt, sáskát

A jövő szuperélelmiszereként is emlegetett állatok fogyasztását sokan még egy meglehetősen bizarr dolognak tartják, holott tulajdonképpen nincs benne semmi különös. 

Érthető, hogy ettől például sokan viszolyognak, azonban belátható, ha már most is minden nap fogyasztunk - legtöbben tudtukon kívül - rovari eredetű anyagokat vagy rovarok váladékait, akkor nem nagy lépés a rovaralapú élelmiszereket is beépíteni az étrendbe. Akit csak maga a tudat zavar, annak is lesz ideje megbarátkozni a gondolattal - hiszen már évtizedek óta terítéken van a rovaralapú élelmiszerek kérdése és még mindig nem lehet fagyasztott tücsökfasírtot, panírozott kukacfalatkákat vagy sáskagrillereket kapni Magyarországon. A váltás bizonyára lassú lesz, nem egyik napról a másikra történik majd meg és lehetséges hogy fel sem fog tűnni sok vásárlónak.