Most jön csak az igazi horror a boltokban: kivédhetetlen drágulást hoz az árstop vége

Brutális drágulással kell szembenézni a boltokban, ha egyszer - a jelenlegi tervek szerint április végén - kivezetik majd az élelmiszer-árstopokat - ezt mondta Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank szenior elemzője két nappal ezelőtt. Kitért arra is, hogy a magyar élelmiszeripar egy-két negyedévnyi áremelést előrehozott. A 2023 első három hónapjának áremeléseit már tavaly év végén végrehajtották, ezért csúcsosodott ki 44,8 százalékban a magyar élelmiszer-infláció az év végén. Az elemző beszélt arról is, hogy a hazai élelmiszeripar hatékonysági mutatóiban elmard a nyugat-európaitól. Mint mondta, „ezek az alacsonyabb hatékonysági mutatók ahhoz vezetnek, hogy magasabb önköltségen tudunk gyártani”. Ebből pedig egyenesen következik az áremelés az üzemek működőképessége érdekében.

Szerettük volna tudni, valóban ennyire durva lesz-e a helyzet, így megkérdeztük a különböző ágazatok vezetőit, ők hogy látják a helyzetet. Nem sokan mertek találgatni, egyedül a cukor esetében tűnik evidensnek, hogy súlyosan a zsebünkbe kell majd nyúlni - de annyira, hogy talán sokan le is mondhatnak majd róla.

Mennyi lesz a tejtermék?

Nem könnyű megjósolni, mekkora lesz a drágulás, ha egyszer vége lesz az árstopoknak - fogalmazott lapunknak küldött válaszában Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke. Szerinte ahány fajta tej, annyi ár lehetséges, ezek most is merőben eltérnek egymástól.

A várható árváltozások kapcsán rendkívül nehéz egy %-ot, vagy számot meghatározni, hiszen a tejfeldolgozók, a 9 kiskereskedelmi lánc és sok független (kis)bolt egymástól merőben eltérő ár- és üzletpolitikát folytatnak, ráadásul például a 2,8 %-os UHT fogyasztói folyadéktej is sokféle lehet (saját vagy gyártói márkás, laktózmentes, kupakos vagy kupak nélküli). Merőben más a tejek ára egy városi kisboltban és más egy diszkontban, vagy szupermarketben

- mondta a Pénzcentrumnak az elnök. Szerinte ráadásul azon is sok múlik, hogy amikor kivezetik az árstopokat, mekkora költségekkel néznek majd szembe a feldolgozók, a gazdák és a kiskereskedők.

Az árváltozás mértéke ma még megjósolhatatlan. Az esetleges drágulás leginkább attól függ, hogy ársapkák kivezetésének időpontjában milyen költségek terhelik majd a tejeket előállító tejfeldolgozókat, illetve a kiskereskedőket (pl. nyerstej, energia, csomagolóanyag, logisztika, munkabér). Az áraknak oda kellene visszarendeződnie, ahol a jelenlegi valós költségszint van. Ezen költségszint felett nem látható előre, hogy lesz-e egyáltalán bármilyen emelkedés, mivel Európában látszódnak az első jelei a konszolidációnak és április vége meg nagyon messze van

- fűzte hozzá Istvánfalvi Miklós Összegzésül megemlítette, hogy közvetlen hatást egyáltalán nem vár az árstopok kivezetésétől, de a Tej Terméktanács már többször kérte a kormányt, hogy ahogy csak lehet, vezessék ki azt.

Tekintettel a hatósági áras tej kategóriának az összes megtermelt (vagy felvásárolt) tejhez viszonyított arányára, úgy véljük, hogy semmiképpen sem lehet jelentős, közvetlen vagy azonnali hatása a Kormány esetleges döntésének az egyéb tej és tejtermék kategóriák áraira. Ez a tejkategória az összes Magyarországon megtermelt nyerstej alig több mint 3-4%-át, a felvásárolt nyerstej 5-6%-át, míg a fogyasztói folyadéktejek 10-15%-át reprezentálta 2021. évben, azaz még az árszabályozás előtt. A tejtermékek ára leginkább az önköltségüktől függ, természetesen még számtalan – többé-kevésbé fontos – tényező is befolyásolhatja azt.

Kotkodács, nincs tojás?

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke a Pénzcentrum kérdésére azt mondta, hogy bár eredetileg jó ötlet volt az árstop, ám mindössze átmenetileg lett volna jó ötlet.

Az árkorlátozás, mint mechanizmus szándéka és célja az volt, hogy a fogyasztói kosárban lévő kiemelt termékek árszabályozásán keresztül mérsékelje az inflációt. Ez átmeneti intézkedésként érthető és logikus. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ahogyan a nevében is szerepel, átmenetileg volt vagy lehetett ilyen hatása. Mellékhatásként viszont torzulásokat okozott a termékstruktúrában, a fogyasztási szerkezetben, valamint az idő múlásával a termékpalettán is

- mondta lapunknak Csorbai Attila. Hozzáfűzte még, hogy az árstopokat mihamarabb ki kell vezetni, de a kereslet és a kínálat viszony határozza majd meg, mi és mennyivel drágul az ársapkák végével - ő nem is mert találgatni a csirkemell vagy a tojás áráról.

Szervezetünk azon a véleményen van, hogy az átmeneti intézkedést lehetőség szerint mielőbb ki kell vezetni. Az árak alakulásáról nehéz nyilatkozni, mivel azt jellemzően nem a költségek (melyek a mi termékpályáinkon is drasztikusan emelkedtek), hanem mindig a kereslet/kínálat viszonya határozza meg. Azt reméljük, hogy az átmeneti intézkedés kivezetése esetén javulnak a hazai beszállítók kereskedelmi pozíciói, s mind mennyiségben, mind minőségben olyan termékek kerülhetnek a polcokra, melyek a hazai fogyasztók igényeinek megfelel.

Vége az édes életnek?

Jelentős, minimum kétszeres drágulást vár a cukor esetében Dorogi Árpád a Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének elnöke. A szakértő a Pénzcentrumnak azt mondta: nem ismeri ugyan a kereskedelmi árképzést, de mivel a cukornak amúgy is nyomott árakon volt kapható az árstop nélkül is, biztos abban, hogy nagy drágulással kell majd szembenéznünk.

Biztos vagyok abban, hogy akármikor vezetik ki az árstopokat, a cukor ára jelentősen drágulni fog. Az elmúlt években a cukornak amúgy is nyomott ára volt, egyszerűen nem volt értelme befektetni az ágazatba. Anélkül, hogy ismerném a kereskedelmi árképzést, ki merem mondani, hogy az önköltség megemelkedése miatt minimum a duplájára fog drágulni a cukor

- mondta Dorogi Árpád a Pénzcentrumnak.