Mindenki ott spórol, ahol tud: beindult a sakkozás

Még az MNB sem számított arra, hogy a kormány belenyúl a rezsicsökkentésbe, hiszen a legutóbbi júniusi inflációs jelentésében azt egy maradandó elemnek minősítette. Szemben az árstopokkal, melyeket a kivezethető szabályozási elemek közé sorolt. De hát a Kata és a rezsi már borult eddig, és sejtéseink szerint jön a benzin árstop is sorban. Úgy vesszük a benzint, mint a cukrot, márpedig az üzemanyagpiac ezt már nem bírja, egyszerűen nem lesz belőle elég. Mint a villanyból és a gázból. És hát igen, az árstopos étekféleségek is borogatják az agrárium mérlegeit.

Igaz ugyanakkor, figyelni kell a kormány indokaira is, de a végeredmény az, hogy ha többet fizethetünk ezért-azért, mert elvesznek pénzt innen-onnan, akkor bizony kevesebb marad a családi kasszában másra - közölte a blokkk.com.

Rezsicsökkentés lefaragása: 200 milliárd ugorhat

Ez bizony húsbavágó kérdés a javából. A kormány energia veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, ennek részeként augusztus 1-től csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig lesz a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramár. Az átlagnál több energiát fogyasztóknak a többletre piaci árat kell fizetniük.

Ezt azért fedi némi homály, pusztán a családi költekezés oldaláról is. Számos részletkérdés még nem ismert, például a nyaralókkal, vagy a több lakással rendelkezőkkel mi lesz, egyáltalán egy család, egy háztartás számára mi lesz a rezsi bázisa. Mert megteheti a kedve energiafogyasztó, hogy ha egyik lakhelyén kimerítette a kedvezményes keretet, akkor átköltözik a másik lakkandiba. 

A július 13-i kormányinfón elhangzottak alapján a csökkentett rezsiár augusztus 1-től adott fogyasztási határokig lesz érvényes (210 kWh/hó, éves szinten 2.523 kWh energiafogyasztásig, 144 köbméter/hó, éves szinten 1.729 köbméter gázfogyasztásig).

Nem derült ki ugyanakkor, hogy a kormány számai csak az energiadíjat, vagy a teljes fogyasztói díjtételt érintik-e. A kormány számításai szerint az előbbi határokon felüli részre piaci árat kell fizetni, így ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7.750 forint helyett 53 ezer forint lenne.

De van egy rosszabb hírünk

Kerestünk az ismeretségi körben egy villanyszámlát, mely alapján egy háztartás egy havi áramfogyasztása legutóbb valamivel 400 kWh óra volt, tehát majdnem a kétszerese az átlagfogyasztásnak. A számlát kiállító szolgáltató szerint a számla végösszege 15 és fél ezer forint. És rezsicsökkentés nélkül 20-21 ezer forint között lenne a fizetendő összeg, a szolgáltató szerint. Így a rezsidíj csökkentésének eredményeképpen a megtakarítása 5.100.- forint.  2013. január 1-je óta pedig összesen 197 ezer forint. A két számolgatás között van némi különbség.

200 milliárd ugorhat

És van abban igazság, hogy ha kevés lesz az energia, akkor spóroljunk vele, ez viszont ráolvasással nem megy. De végül az MNB számaiból kiderül, hogy éves szinten a rezsimegtakarítás 400 milliárd forintra becsülhető (ennyivel húzza le az inflációt), így számolhatunk azzal, hogy akár ennek a felét, mintegy 200 milliárd forintot is kitehet az átlag feletti energiafogyasztás várható számlája. Ennyivel kevesebb jut másra.

KATA: pár tízmilliárd ugorhat itt

A költségvetés 2022-ben 237 milliárd forint adóbevétellel számolt eredetileg, ennek 40%-a, 89 milliárd forint be is folyt május végéig. Az új rend hatálybalépéséig nyilván a katások mindegyike kihasználja a jelenlegi, számukra nagyon is kedvező adózási lehetőséget, utána viszont többségük váltásra kényszerül. A katások adója csak annyiban függ az árbevételüktől, hogy az éves szinten 12 millió forintnál több nem lehet.

Időközben azonban kiderült, hogy a kormány számításai szerint a katások egy része és a nekik munkát adó vállalkozások az eredeti adózási céloktól eltérően 250-300 milliárd forintot - jelentős részben bújtatott foglalkoztatással - eldugtak a költségvetés orra elől. Hát ezt most visszaveszik tőlük. De nyilván a katát feladók jövedelme is megcsappan, hiszen a többi vállalkozó, vagy munkavállaló azért több adót fizet.

A katások száma 460 ezer egy kormányzati közlés szerint. Ma még nem tudni, milyen adózási csatornán folytatják a katások (vállalkozóként, vagy alkalmazottként), de egy nagyon is előrevetíthető, hogy a különféle szolgáltatóhelyeken elkölthető jövedelmük kevesebb lesz. Megkockáztatható most annyi, hogy 10 milliárdos nagyságrendek körül lehet a fogyasztási kiadásaik csökkenése.

Üzemanyag, élelmiszer árstoppok: 800 milliárd a tét

Az üzemanyagok és az élelmiszer árstopok megtakarítása 800 milliárd forint körül lehet, az MNB adataiból kiindulva. Az üzemanyag is érzékeny része az energiapiacnak, komoly jelzések is elhangzottak a tarthatatlanságáról, így most már nem lenne nagy meglepetés, ha ezen is változtatna a kormány. És az élelmiszer árfékekről is elhangzott már kormányzati részről, hogy nem a leghelyénvalóbb módszerek ezek. Ha pedig még nagyobb lesz a baj egy adott piacon, ami nem zárható ki, akkor itt is boríthat a kormány, a tét pedig összesen 800 milliárd forint.

Az adóáthárítások is hozzák a magukét a drágulás kosarában, ahol jelenleg háromezer milliárd forintnál tartunk. Még az MNB is számol ilyen irányú hatással, de például bankok is bejelentettek a kormányzati intézkedésekre hivatkozva díjemelést, és van olyan szolgáltató, aki pedig hivatkozás nélkül egyszerűen csak díjat emel. Az előbbiek nyomán átrendeződik már a 2022 évi 25 és fél ezer milliárdos családi kassza is, a 2023 éviről nem is beszélve, ami 30 ezer milliárd forint körül várható. A boltos költekezések súlya kisebb lesz